Még el sem kezdődtek a tárgyalások, de már búcsúznak a koalíciótól

Egy biztos, továbbra is nagy a bizonytalanság – Richard Sulík (SaS) gazdasági miniszter a szerdai sajtótájékoztatón megismételte, ha nyár végéig nem távolítják el Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminisztert a kormányból, akkor nemcsak a koalíciót hagyja faképnél, de a kormányból is távoznak a párt miniszterei. Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő elárulta, a koalíciós pártok vezetői pénteken találkoznak, s a cél továbbra is az, hogy a négypárti formáció kitöltse a megbízatási idejét. „Ennek szentelem minden energiámat. Rengeteg időt szánok a különféle megbeszélésekre, találkozókra, amelyek tovább folytatódnak” – mondta a TASR-nek, hozzátéve, hogy Sulíkkal még a hét vége előtt találkozik, mielőtt az elutazik szabadságra.

Bonyolult távozás

Jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyvek között szerepel, hogy az OĽaNO nem tesz eleget az SaS követelésének, s nem hívja vissza pártfőnökét a tárcavezetői posztról. Ezt a napokban Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter is megerősítette, aki a Denník N-nek adott interjúban kijelentette: „Bármennyire is nem szeretném, szeptember elsejétől Szlovákiában kisebbségi kormány lesz. Ezt a kormányt négyes koalícióként már nem fogjuk látni, mert Richard Sulík úgy döntött, hogy ezt a kormányt is megdönti” – mondta Naď, aki megismételte, megundorodott a politikától, s nem zárja ki, hogy teljesen visszavonul a közéletből. Állítása szerint Sulík is arra készül, hogy befejezi politikai pályafutását, s az előrehozott választás is ezt a célt szolgálja. Az OĽaNO korábbi nyilatkozatai alapján „minden határon túlmegy”, hogy a koalíciós partner határozza meg, kit nevezhetnek ki az egyes posztok betöltésére. A legnagyobb kormánypárt már az ultimátum indoklását is elutasítja, mondván az ún. családtámogatási törvénycsomagot nem vétózta meg az SaS, így nem igaz, hogy megsértették a koalíciós szerződést. Az SaS rendületlenül állítja, Matovič okozza a kormány összes problémáját, és képtelenség tovább együttműködni vele.

A párt távozása esetén szeptemberben a gazdasági miniszter, a külügyminiszter, az oktatási miniszter és az igazságügyi miniszter is benyújtja lemondását. A négy tárca felosztását a maradék kormánypártok között azonban egyelőre korai lenne megjósolni, hiszen Zuzana Čaputová államfőt az alkotmány szerint nem köti konkrét határidő a lemondás elfogadására vonatkozóan, s ha Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő új jelölteket is javasolna a megüresedett pozíciókra, szintén a köztársasági elnökön múlik, mikor nevezi ki őket. A vasárnapi vitaműsorban erre utalt Milan Vetrák (OĽaNO) is, amikor arra emlékeztetett, hogy 2018-ban Miroslav Lajčák külügyminiszter benyújtotta lemondását, Andrej Kiska államfő azonban kivárt, s Lajčák időközben a tárgyalásoknak köszönhetően meggondolta magát, majd visszavonta távozási szándékát.

Ha a kormányfő nyár végéig nem jár sikerrel a két fél megbékítése terén, akkor sem biztos, hogy Sulíkék már ősszel átülnek a kormányból a parlamentbe. Čaputová döntésében azonban számos tényező szerepet játszhat – a jelenlegi külpolitikai realitásokat tekintve feltehetően nem fogja elsietni Ivan Korčok (SaS) visszahívását, de valószínűleg figyelembe veszi azt is, milyen irányba haladnak a tárgyalások, van-e esély a megállapodásra a négyes koalíció túlélésével kapcsolatban.

Bosszú a parlamentből?

A liberálisok szemmel láthatóan készülnek a parlamenti munkára, a hét elején bejelentették, alkotmánytörvényt nyújtanak be a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében. A pártelnök nem leplezte, augusztus 25-ig további javaslatokkal rukkolnak elő, melyek elfogadásához igyekeznek elnyerni a parlamenti képviselők támogatását. Sulík elmondta azt is, rendhagyó módon ő maga is részt vesz a nyár végén esedékes frakcióülésen, amin többek közt azt is megvitatják, megszavaznák-e a Matovič leváltását célzó ellenzéki javaslatot.

A következő alternatíva tehát az, hogy Matovičot kívülről menesztik – a Republika már jelezte, kezdeményezné a rendkívüli ülés összehívását a pénzügyminiszter leváltására. Sulík szerdán cáfolta Tomáš Taraba állítását, mely szerint telefonon keresztül győzködte a szélsőséges képviselőket Matovič leváltására. Az indítvány benyújtásához 30 aláírásra van szükség, a kormánytag visszahívására azonban már 76 képviselőnek kellene rábólintania – ez az SaS voksai nélkül nem sikerülhet. Branislav Gröhling (SaS) viszont korábban kijelentette, ha ellenzéki képviselő lenne, támogatná a kezdeményezést, Jana Bittó Cigániková (SaS) közölte, szintén hasonlóképp járna el. Sulík erre a kérdésre azonban egyelőre kitérő választ adott, állítása szerint az a legfontosabb, hogy pártja egységes maradjon, illetve figyelembe veszik azt is, mely párt indítványozza a dolgot.

A fasisztákkal előre?

Az SaS távozásával reális esély van arra, hogy kisebbségi kormány alakul. Naď szerint jelen állás szerint ez a forgatókönyv lép érvénybe néhány héten belül. Boris Kollár (Sme rodina) már toborzott is új képviselőket, akik emelni fogják a három kormánypárt parlamenti létszámát. Az egyes törvényjavaslatok jóváhagyásához legalább 76 szavazatra van szükség, az OĽaNO, Sme rodina és a Za ľudí azonban jelen pillanatban nem rendelkezik ennyi vokssal. A szélsőséges politikusok csendes támogatásának lehetősége azonban az OĽaNO liberális szárnyának sem tűnik járható útnak – Juraj Krúpa már át is pártolt az SaS-hez – arról nem is beszélve, hogy Jana Žitňanská és Juraj Šeliga is elutasítja a szélsőséges pártokkal való alkudozást.

Žitňanská a Denník N-nek adott interjúban felvázolt egy új megoldást is – a kisebbségi kormány esetén el tudna képzelni egyfajta ellenzéki megállapodást a liberálisokkal, ami bizonyos keretek között lehetővé tenné a választási ciklus befejezését. Ezt az ötletet azonban Sulík elvetette, mondván az SaS semmilyen ellenzéki szerződést nem köt a kormánypártokkal, a jó javaslatokat azonban probléma nélkül megszavazzák.

Előrehozott választás?

Az utóbbi hetekben egyre gyakrabban találkozunk ezzel a kifejezéssel. A védelmi miniszter szerint Sulík a közvélemény-kutatás eredményeivel igyekezett meggyőzni Hegert az előrehozott választás előnyeiről. A gazdasági miniszter azonban tagadta, hogy ez volt az említett találkozó célja, s hazugság tudatos terjesztésével vádolta miniszter kollégáját. Hangsúlyozta, belső felmérést rendeltek, de tudatosítják, hogy az a pillanatnyi közhangulatot tükrözi, s a múltbeli példák egyaránt igazolják, hogy a vártnál teljesen máshogy is elsülhet a választás kimenetele. Az előrehozott választásig azonban rögös út vezet, a választási ciklus lerövidítéséhez alkotmánymódosításra van szükség, amihez legalább 90 szavazatot kell összegyűjteni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, két különálló szavazáson kellene 90 voksot biztosítani – a Smer és a Hlas feltehetően nem habozna, de az ĽSNS az utóbbi időben nem éri el a parlamenti küszöböt, így nem biztos, hogy korábban búcsút intenének a képviselői privilégiumoknak. A Republika ugyan az ügynökségek adatai szerint megugraná a 7%-ot is, ennek ellenére nem egyértelmű, hogyan szavaznának. A Sme rodina és az SaS szavazata sem lenne elég, az OĽaNO-ból is több tagnak be kellene dobni a törölközőt, amire egyelőre nem mutatkozik nagy hajlandóság – a 2020-ban elért választási eredmény megismétléséhez ugyanis jelen esetben csodára lenne szükség. Vetrák a hétvégi beszélgetés során rámutatott, ha ősszel meg is egyeznek az előrehozott választás kiírásában, a törvényes határidők miatt akár egy év is eltelhet, mire ismét az urnához vonulnak a választók, így valójában alig rövidülne le az aktuális ciklus. Naď egyébként kizárta ezt a megoldást, kisebbségi kormányként, de kihúzná a rendes parlamenti választásig.

Sulík és Matovič nélkül?

Čaputová néhány héttel ezelőtt az elnöki palotában fogadta a kormányfőt, ahol a koalíció állapotáról kért tájékoztatást. A tárgyalást követően nyilatkozatában felvetette az elképzelést, mely szerint négy miniszter helyett csak kettőt cserélnének le – Sulíkot és Matovičot. A konfliktus központjában valóban ők ketten állnak, de két pártelnökről van szó, ha a kormány nélkülük hatékonyan is működne, a koalíciós tanácson továbbra is együtt kellene dolgozniuk. A legutóbbi kijelentések azonban arra utalnak, olyannyira elmérgesedett a helyzet közöttük, hogy nem tudnak tárgyalóasztalhoz ülni. A liberálisok egyébként nyíltan nem zárták ki ezt az opciót, mondván, készen állnak tárgyalásokat folytatni. Naď szerint azonban az SaS hosszú távon ezzel sem elégedne meg, s előbb-utóbb a parlamentből is kifúrnák Matovičot. A tárcavezető leszögezte, elfogadhatatlannak tartják, hogy egy párt, amely mindössze 6%-ot kapott a választás során, beleszóljon a 25%-os sikert elérő mozgalom jelöléseibe.

Okos enged?

Azt sem lehet teljesen kizárni, hogy Sulík visszalép és hajlandó valamilyen kompromisszumot kötni, bár a legutóbbi lépéseit tekintve egyre inkább úgy tűnik, hogy saját útra tér, s távolodik a koalíciótól. Šeliga egy kritikus hangvételű bejegyzésében még azt is felvetette, osszák újra egymás között az egyes minisztériumokat, illetve cseréljenek helyet a tárcavezetők. A liberálisok elnöke erre annyit mondott, ez arra emlékezteti, amikor valakinek 10-ből 9 ötlete rossz, és egy jó. Šeliga javaslata pedig szerinte „sajnos egy a kilencből”.

Matovič köztudottan nem a kiszámítható politikusok sorát bővíti, így nem vethetjük el azt az opciót sem, hogy a négyes koalíció fenntartása érdekében önként távozik a posztjáról. Ez esetben viszont parlamenti képviselőként folytatná, ami nem biztos, hogy elősegítené a törékeny koalíció stabilitását.

A tárgyalások pénteken megkezdődnek ugyan, de az elvárások szerint a végső döntés az utolsó pillanatban születhet meg, s lényegében az a kérdés, Heger távozásra tudja, illetve akarja-e bírni pártfőnökét. Jelen pillanatban tehát az ő kezében van a kormány sorsa.