Magyar pénzt is oszthatna a Kisebbségi Kulturális Alap

A Kisebbségi Kulturális Alapról (KKA) szóló törvény lehetővé teszi, hogy az alap nemcsak a szlovák államtól befolyó támogatást ossza el, más forrásból, akár külföldről származó támogatás felosztását, pályáztatását is végrehajthatja. „Például ha Magyarország vagy Ukrajna segíteni akarja a Szlovákiában élő kisebbséget, akkor ezt az alap segítségével megvalósíthatja” – tájékoztatott tegnap Rigó Konrád (Híd), a kulturális minisztérium államtitkára. Ez megakadályozná például a kettős finanszírozást, és átláthatóbbá tenné a Magyarországról érkező kulturális támogatások odaítélését. Ezek esetében ugyanis csak a döntést hozza nyilvánosságra a magyar fél, például a Bethlen Gábor Alap, az értékelési folyamat nem nyilvános.

Óvatos közeledés

Rigó Konrád tárgyalt erről a lehetőségről Potápi János Árpáddal, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával. Szerinte lenne lehetőség közös támogatási keretekre, információcserére, van lehetőség az egyes bizottságokba a másik fél behívására is. „Egyelőre ott tartunk, hogy a magyar fél megértette, az Alap jó dolog, de nem tartja valószínűnek, hogy a magyar fél ezen keresztül bonyolítaná le a Magyarországról érkező támogatások kifizetését – mondta lapunknak Rigó. – Arról viszont beszéltünk, hogy a döntési folyamatokba konzultációs céllal mindét fél oldalról bevonhatók lennének képviselők.” Bízik abban, hogy a Bethlen Gábor Alap (BGA) és a KKA között élénk kapcsolat alakul ki. „Abban bízom, hogy a BGA figyelembe fogja venni a magyar kisebbség koordinációs tanácsának a véleményét a szlovákiai magyar kultúra stratégiai támogatásának meghatározása során” – mondta az államtitkár. Szerinte a KKA egyik legfontosabb működési elve, hogy a döntést a kisebbségek kezébe helyezi, a döntéshozó tanács tagjainak többségét ugyanis a kisebbségi szervezetek képviselői választják.

Nem zárkózik el teljesen

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Pátria rádiónak azt mondta, szükség van a támogatási rendszerek összehangolására. „Ha az összehangolást úgy értjük, hogy erősítsük egymást, ha van olyan nemzeti cél, amelyet jó, ha mindkét oldalról erősítünk, akkor nagyon jó lenne” – jelentette ki Potápi. Ugyanakkor túlságosan szoros együttműködésre nem lát lehetőséget. „A közeljövőben nem látom, hogy a támogatáspolitikát együttesen tudjuk eldönteni, de azt látom, ha értelmes felvetések vannak mindkét részről, akkor egymást tudjuk erősíteni, a célokat tudjuk erősíteni” – mondta az államtitkár.