Kutyatartók kötelességei

Sétáltatás fenn és lennTASR-felvételHa a parlament elfogadja, a Szlovákia területén három hónapnál tovább tartózkodó kutyákat be kell jegyeztetni az illetékes községi hivatalban. Kutyát a javaslat szerint csak arra fizikailag és pszichikailag alkalmas, veszélyesnek minősülő ebet pedig kizárólag 15 évesnél idősebb személy sétáltathatja, akkor is csak szájkosárral, és a sétáltatónak mindent el kell követnie a környezetszennyezés és -rongálás elkerüléséért. A kutyáért mindig az felel, aki sétáltatja. Ha az állat megharap valakit, a felelős személy köteles megadni a nevét és a címét, és az esetet azonnal jelentenie kell a községházán. A városok és falvak általános érvényű helyi rendeletekkel kijelölhetik, hol lehet és hol nem lehet kutyát sétáltatni, hova tilos állattal belépni. Ha az állat hulladékot hagy maga után, a sétáltató személynek kötelessége felszedni a kutyagumit, és azt az erre kijelölt, speciális jelzéssel ellátott kukába kell dobnia. A kukát a községnek a közegészségügyi előírásoknak megfelelő módon rendszeresen ki kell üríttetnie. A jogszabályba foglaltak megsértése kihágásnak fog minősülni, és a jellegétől függően 100–1000 koronás bírságot lehet kiszabni. Ha a kutya tulajdonosa ismételten kihágást követ el, a következő büntetés már a korábbi háromszorosa lehet. Ivan Rosival, a földművelésügyi minisztérium államtitkára a norma pozitívumaként említette, hogy az önkormányzat kitilthatja a kutyákat a játszóterektől, azaz nem kell majd attól félni, hogy a homokozókban játszó gyerekek kutyagumira akadnak. Az ebnyilvántartás az ebadó hatékonyabb behajtását is elősegíti. Komáromban a kutyatartók kötelességeit általános érvényű rendelet szabályozza, amely 2000. január elsejétől hatályos. Ennek értelmében minden hat hónapnál idősebb kutyát be kell jelenteni a városi hivatalban. A rendelet előírja továbbá, hogy kutyát csak pórázon lehet vezetni, és a szájkosár használta is kötelező. A gazdik ugyancsak kötelesek eltakarítani az ürüléket. Ľudovít Rozsnyó, a városi rendőrség parancsnoka elmondta, hogy leggyakrabban a tömbházak lakóitól érkezik bejelentés, akiknek nyugalmát zavarja a szomszéd lakásban ugató, nyüszítő állat. Ilyen esetekben a rendőrök csupán azt tudják ellenőrizni, hogy a tulajdonos bejelentette-e az állatot, befizette-e az adót és nem feledkezett-e meg a kötelező védőoltásokról. A városban nincs kijelölt hely a kutyák sétáltatására, és egyetlen, lapátkával, zacskóval felszerelt speciális szemétgyűjtőt sem találunk. Galántán bérházban tilos harci kutyát vagy 50 centiméternél magasabb ebet tartani, kivéve a vakvezetőt. A városban mintegy 600 kutyát tartanak nyilván. A városi statútum szerint a kutya gazdája köteles megtéríteni a kutya által okozott károkat. Rimaszombat önkormányzata ugyancsak rendeletben próbálja meg szabályozni a kutyatartás feltételeit. Az elmúlt tíz évben többször módosult és szigorodott az előírás, de lényeges változás nem állt be. Hiába születnek rendeletek, azt a kutyák nem olvassák, a gazdájuk meg nem veszi figyelembe. A lakótelepeken ugyan vannak táblák, de sok kisgyermekes család panaszkodik, hogy nem ajánlatos a gyermeket leengedni a homokozóba. Tornalján a most épülő kutyakiképző tanpályán már lesznek gyűjtőtartályok. (sz-a, vkm, gl, szasz)

„Tetten kell érni” a kutya gazdáját

Vágsellye. A városban két éve semmilyen rendelkezés nem szabályozza a kutyatartást, az önkormányzat által hozott általános érvényű rendeletet a járási ügyészség semmisnek nyilvánította – tudtuk meg a városi hivatal környezetvédelmi osztályán. A két éve hozott rendeletet azzal az indokkal szüntették meg, hogy alkotmányellenes, mivel az embereket állampolgári jogaikban sértené azzal, hogy korlátozza őket a kutyatartásban. Ami az utcákat vagy közterületeket szennyező „kutyagumit” illeti, ha az eb gazdáját „tetten érik”, hogy nem távolítja el az ürüléket, a városi rendőrök pénzbírságot szabhatnak ki. (G. L.)