Kuciak-gyilkosság: felmentették Kočnert és Zsuzsovát

A bíróság a csütörtöki ítélethirdetésen kizárólag a gútai Szabó Tamást találta bűnösnek Ján Kuciak és jegyese, Martina Kušnírová meggyilkolásában, és elítélték őt Molnár Péter vállalkozó meggyilkolásáért is. A férfi a Kuciak-gyilkosságban sofőrként vett részt, 25 éves fegyházbüntetést kapott.

A hírhedt pozsonyi vállalkozót, Marián Kočnert és a komáromi Alena Zsuzsovát azonban felmentette a vádak alól a háromtagú bírói szenátus, Ružena Sabová, Ivan Matel és Rastislav Stieranka.

Az ítélet indoklásában azt írták, egyetlen közvetlen bizonyítékot sem mutatott be az ügyészség Kočner és Zsuzsová ellen, a közvetett bizonyítékok láncolata pedig nem bizonyult olyan szilárdnak, hogy azok alapján minden kétséget kizárólag el lehessen ítélni a vádlottakat. A szenátus nem tartotta elégségesnek az ügy koronatanúja, a gyilkosság megszervezéséért már börtönbüntetését töltő Andruskó Zoltán vallomását, aki összekapcsolta Kočnert a gyilkosságokkal. Zsuzsovával kapcsolatban megjegyezték: bár nem zárható ki, hogy köze van a kettős gyilkossághoz, a hatóságok nem hoztak fel elég bizonyítékot ellene, így az in dubio pro reo elv szerint jártak el, vagyis kétes esetben a vádlott javára kell dönteni.

Azonnal fellebbezést nyújtott be a Különleges Ügyészi Hivatal ügyésze az ítélete ellen, és panaszt nyújtott be Daniel Lipšic, a Kuciak család jogi képviselője, valamint Zlatica Kušnírová ügyvédje, Roman Kvasnica is. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság dönt.

Arra, hogy Kočner és Zsuzsová ellen ejteni fogják a vádakat, több jel is utalt: egyebek mellett például az, hogy hiába nyújtott be új, 65 oldalas bizonyítékot az ügyészség, a bíróság nem nyitotta meg újra a per bizonyítási szakaszát, és ítéletet hirdetett. Kočnert csupán néhány töltény miatt ítélte el lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés miatt – a lőszert Kočner lakásán találták, és a vállalkozó be is ismerte a felelősségét korábban. Ebből azonban már az ítélet felolvasásának legelején nyilvánvaló volt, hogy a többi vádpont alól felmentik őt és Zsuzsovát is.

Kettő az egy ellen

Erre a végkifejletre utalt az az információ is, melyet a Denník N közölt, miszerint a szenátus nem volt egységes – ezért is halasztották el az eredetileg augusztus elejére kiírt ítélethirdetést egy hónappal. A lap úgy tudja: míg Ivan Matel és Rastislav Stieranka büntetőbíró a vádlottak felmentése mellett érvelt, a szenátus elnökének, Ružena Sabovának más véleménye volt, ám kollégái leszavazták. A lap arról is ír, hogy a három bíró szinte egyáltalán nem kommunikált egymással – ám mindezen információk megerősítetlenek maradnak, az ítélethozatal folyamata ugyanis nem nyilvános.

A felmentő ítélet indoklásában a bíróság többször hangsúlyozta: közvetlen bizonyítékot Kočner és Zsuzsová ellen az ügyészség nem nyújtott be, a vádirat alapját a közvetett bizonyítékok láncolata adta. A szlovákiai igazságügyi gyakorlatban a vádlottakat ez alapján is el lehet ítélni, hiszen ha logikai szempontból valóban kikezdhetetlen láncolatot adnak ki, egymást erősítik és minden kétséget kizárnak, hasonló módon esnek latba, mint a közvetlen bizonyítékok. A bíróság szerint ugyanakkor a láncolat nem állta ki a próbát, a bíróságnak pedig a bizonyítási eljárás végén is maradtak indokolt kétségei. Ebben az esetben pedig az „in dubio pro reo” alapelv lép érvénybe, mely szerint a minden kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.

Csak közvetett bizonyíték

A szenátus, bár elismerte, hogy Kočnernek volt oka tartani Ján Kuciak oknyomozó munkájától, kijelentette: kizárólag indíték alapján senkit sem lehet elítélni, és sok helyen kérdőjelezte meg a közvetett bizonyítékokat.

Az egyik kulcsfontosságú bizonyíték pedig épp Andruskó Zoltán vallomása volt – a férfi már börtönbüntetését tölti, miután bevallotta közvetítő szerepét, és hogy ő bérelte fel Miroslav Marčeket és Szabó Tamást, a gyilkosság két végrehajtóját. Andruskó ugyanis azt vallotta, hogy bár Kočnerrel sosem kommunikált közvetlenül, Alena Zsuzsovától úgy tudta, épp a vállalkozó volt az, aki megrendelte előbb Maroš Žilinka ügyész, majd Ján Kuciak meggyilkolását. Ám míg Andruskó vallomását a bíróság hiteles bizonyítéknak minősítette Szabó Tamás elítélésénél, Kočnerrel és Zsuzsovával kapcsolatban már nem így volt: a szenátus szerint Andruskó vallomását nem támasztja alá közvetlen bizonyíték, sőt, más közvetlen bizonyítékok épp cáfolják azt, és léteznek alternatív magyarázatok is az egyes elemeire.

A vádirat szerint például Kočnert összekapcsolják a gyilkossággal azok a fotók, melyek akkor készültek Ján Kuciakról, mikor Kočner utasítására Peter Tóth korábbi újságíró és SIS-ügynök megfigyelte az oknyomozó újságírót – az ügyészség szerint épp ezeket a fotókat mutatta meg Alena Zsuzsová Andruskónak, aki aztán megmutatta őket Miroslav Marčeknek, a gyilkosság végrehajtójának. A bíróság szerint ugyanakkor egyebek mellett nem bizonyított, hogyan jutott hozzá a fotókhoz Zsuzsová, és az sem, hogy Miroslav Marček valóban ezeket a fotókat látta.

Máshogy is lehetett?

A bíróság alternatív magyarázatokat is megfogalmazott: azt is elképzelhetőnek tartják, hogy ezekkel a képekkel mások is rendelkezhettek, hiszen az újságírók megfigyelésének eredményeihez minimum hat ember férhetett hozzá. Azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy Andruskó, aki tartozott Zsuzsovának, hamis vádaskodással akart megszabadulni hitelezőjétől. De azzal kapcsolatban is spekulál az ítélet, hogy mi van akkor, ha Zsuzsová volt a gyilkosság közvetlen megrendelője, aki azért akarta megöletni Kuciakot, mert meg akarta védeni Kočnert. „Ez bizonyíték nélkül spekuláció, de ez az alternatív magyarázat lehetséges” – fogalmaz az ítélet indoklása.

A szenátusnak kétségei voltak a másik kulcsfontosságú bizonyítékkal, Zsuzsová és Kočner Threema-kommunikációjával kapcsolatban is. A vádirat szerint a két vádlott kommunikációja ugyan kódolt volt, és sokszor csak emotikonokkal kommunikáltak, ám a szenátus szerint ők nem értékelhették bizonyítékként ezeket. A bűnösség vagy ártatlanság megítélésében kizárólag teljes értékű szavakat vehetnek ugyanis figyelembe – a különböző emotikonokra vagy kódolt beszédre épített narratíva véleményük szerint nem bizonyíték. Ugyanígy nem látták bizonyítottnak azt sem, hogy Kočner egyértelműen a gyilkosságok finanszírozására vett ki nagy összeget a bankból, és azt sem, hogy ezeket a pénzeket erre a célra adta át Alena Zsuzsovának.

Mi lesz most?

Ján Kuciak és Martina Kušníková családjainak képviselői, valamint az ügyészség is fellebbezni fog az ítélet ellen. Az ügy ezek után a Legfelsőbb Bíróságra kerül – ám ez a bíróság a saját vizsgálódásának lefolytatása után nem hozhat ítéletet Kočnerről, csak jóváhagyhatja a Specializált Büntetőbíróság szenátusának ítéletét, vagy megsemmisítheti azt, és az ügyet visszautalhatja első szintre. Az ítélet megsemmisítésére akkor van lehetőség, ha a Legfelsőbb Bíróság kijelenti, szükség van a bizonyítási eljárás megismétlésére egyes bizonyítékok kapcsán, vagy újabb bizonyítékok megvizsgálására. Az ügy ebben az esetben ismét Ružena Sabová szenátusához kerülne, melynek kötelessége figyelembe venni a Legfelsőbb Bíróság jogi véleményét és megállapításait, valamint a bizonyítással kapcsolatos utasításait.

Marián Kočner és Alena Zsuzsová továbbra is rács mögött marad. Kočner ugyanis a Markíza-váltók ügye miatt 19 évet kapott nem jogerősen, az ügy jelenleg a Legfelsőbb Bíróság előtt van. Alena Zsuzsovát a Specializált Büntetőbíróság szabadlábra helyezte, ám a lipótvári börtön kapuja előtt már várt rá a rendőrség: a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) Nyitrára szállította, ahol döntenek további fogva tartásáról. Zsuzsová ugyanis gyanúsítottként szerepel Basternák László volt ógyallai polgármester meggyilkolásának megrendelésével, illetve Peter Šufilarsky és Maroš Žilinka ügyészek, valamint Daniel Lipšic ügyvéd meggyilkolásának megrendelésével kapcsolatban is.