Bíróság elé állt Gál Gábor

Az igazságügyi tárca volt vezetője, Gál Gábor minden vádat koholtnak minősített, majd egyelőre a vallomástételt is megtagadta. Gál szerint a tanúk korábbi nyilatkozataiban sok az ellentmondás, így először hallani szeretné a vallomásaikat.

Nem szeretném, ha a bíróság ezt akadályozásnak tekintené 

- jelentette ki.

A vádlott és az ügyész is elutasította a vádalkut. Az ügyész bejelentette, hogy az ügyben tettestársként szereplő Ladislav K. elleni vád elévült, ezért leállították az ellene folyó eljárást. A védelem megalapozatlannak tartja a vádat. „A vádirat homályos és érthetetlen” – jelentette ki a védőügyvéd, emellett rámutatott, hogy olyan személyek vallomásaira épül, akik ellen büntetőeljárás zajlott, és ez befolyásolhatta a vallomásaikat. 

Matej Izakovič ügyész elmondta, a módosított Btk. szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a vádlottra, ha bűnösnek találja a bíróság. 

A kenőpénzt tulajdonképpen arra szánták, hogy a vádlott intézze el a leállított döntéshozatali folyamatok feloldását a Szlovák Földalapnál, ami az akkori politikai helyzet miatt szünetelt, tehát a hivatalos szervek részéről nem került sor földterületek bérbe adásának jóváhagyására 

– mondta újságíróknak az ügyész. 

A Különleges Ügyészség ügyésze 2023. december 19-én nyújtotta be a vádemelést két személy, köztük Gál Gábor, ellen kenőpénz elfogadása és megvesztegetés miatt. A korrupcióval azt akarták elérni, hogy a Szlovák Földalap Tanácsa gyorsított eljárással hagyja jóvá bizonyos földek bérbeadási szerződését a Dunaszerdahelyi járásban, és hogy a Szlovák Földalap tisztviselői aláírják ezeket a szerződéseket azon cégek javára, amelyek később ezeket a földeket kezelték.

A Különleges Ügyészség szerint az egyik esetben 120 000 euró összegű kenőpénzről volt szó. A másikban 50 000 euró és egy vadászterület igénybevételének joga volt a korrupció tárgya. Gál Gábor az első pillanattól tagadja a vádakat és azt állítja, hogy ártatlan.

Gál először a 2002-es parlamenti választáson, az akkor még egységes MKP jelöltjeként szerzett a törvényhozásban mandátumot. 2006-ban a párt jelöltjeként újra a parlamentbe jutott. 2009-ben az MKP kettészakadásakor a Híd egyik alapítója volt. 2010-ben, 2012-ben és 2016-ban is a Híd jelöltjeként szerzett mandátumot. Gál a Smer-SNS-Híd kormány idején az utóbbi párt jelöltjeként 2018-tól, az újságírógyilkosságot követő politikai válság megoldásának részeképpen átvette az igazságügyi minisztérium irányítását, miután a Híd eredeti jelöltje, Lucia Žitňanská nem kívánt tovább a kormány része maradni.