Kotvanová: Novemberig szeretnénk kifizetni a támogatások nagy részét

Milyen tervekkel vette át a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) irányítását? Mik a prioritásai?
Számomra nagy elköteleződést jelent, hogy ebbe a tisztségbe neveztek ki. Az alap jövőjére vonatkozó terveknek az adott jogszabályi helyzetre kell épülniük. A feladatom elsősorban az, hogy a támogatási tevékenységtől kezdve a partnerekkel való együttműködésig teljesüljenek az alap céljai. A prioritások között ugyancsak szerepel a debürokratizáció, vagyis az adminisztratív teher csökkentése, amennyire azt a jogszabályok lehetővé teszik. Ebben együtt szeretnék működni a többi hasonló alappal.

Beszéljünk az aktuális ügyekről is. Hol tart az idei pályázatok kifizetése? A nyertes pályázók közül hányan kapták már meg a pénzüket?
Idén összesen 1483 nyertes pályázatra összességében több mint nyolcmillió eurót kell kifizetnünk. Ebből a hivatalba lépésemig, július 31-éig 205 szerződést írtak alá, amelyből 98 esetében történt meg addig az utalás. Ezek együttes értéke több mint félmillió euró volt. Augusztus elejétől a jelen pillanatig (augusztus 20-ig, szerk. megj.) 107 szerződés alapján sikerült már utalnunk a pénzt. Ezek együttes értéke közel 360 ezer euró. Ez együtt a nyertes pályázatok 11,4 százalékát jelenti. 11 további szerződést már aláírtam, és további 50 van itt az íróasztalomon, 200 szerződés közvetlenül az aláírási fázis előtt, az ellenőrzés szakaszában van. A többi nyertes pályázat, hozzávetőlegesen 900 kérelem esetében pedig még a költségvetés módosításának stádiumában vagyunk.

Ez azt mutatja, hogy összehasonlítva a többi hasonló támogatási alappal, a KKA jelentős csúszásban van a támogatások kifizetését illetően. Miért van ez?
A hivatalba lépésem idejében, július 31. körül volt itt egy adott állapot. A kérdést, hogy ez miért alakult így, talán az előző vezetésnek kellene feltenni. Abban a 3 hétben, amikor már én irányítottam az alapot, szintén nem sok szerződést tudtunk kifizetni, de megtesszük, amit tudunk. Ugyancsak el kell mondani, hogy az alap munkatársainak nemcsak a 2021-es kiírásokra beérkezett pályázatokkal, hanem a tavalyi rendkívüli kiírás adminisztrációjával és az ugyancsak tavalyi, ám később meghirdetett felhívásokkal is foglalkoznia kell. Egyes pályázatoknak a megvalósítási időszaka az idei évre esik és az alap is kitolta a projektek lezárására vonatkozó határidőket. Sok tavalyi pályázatot az idei év végéig kell megvalósítani. Ez mind óriási adminisztrációs feladatot jelent számunkra. De a korrektség szempontjából fontos elmondani, hogy ha mindezt figyelembe vesszük, akkor a kifizetett szerződések aránya 18,2 százalék.

A többi sikeres pályázó mikor kapja meg a pénzét?
Ahogy ön is említette, a többi hasonló alaphoz képest és a KKA ún. egyetlen normális évéhez, 2019-hez képest is valóban csúszásban vagyunk a kifizetésekkel. Úgy tudom, 2019-ben a támogatások döntő többségét szeptemberig kifizették. Tavaly, amikor már világjárvány is nehezítette a működést, pedig novemberig sikerül ezt elérni. Az idei évben a már említett adminisztrációs feladat és a jelenlegi állapot mellett mindent megteszünk azért, hogy ne csússzunk többet, mint tavaly, vagyis novemberig szeretnénk a pályázatok döntő többségét kifizetni.

Kapcsolatba léptek önnel a kisebbségi kulturális szereplők és intézmények, hogy arról egyeztessenek, a támogatások késése, illetve a világjárvány miatt jelenleg milyen helyzetben vannak?
Természetesen, napi szinten kapunk ilyen információkat. Ezzel együtt azonban a pályázók türelmét kell, hogy kérjem, hiszen egyik napról a másikra nem lehet megoldani ezt a problémát. Itt el kell mondani azt is, hogy magának az alapnak a csapatában nagy a személyi fluktuáció. Nagyon gyakran megtörténik, hogy egy új referens foglalkozik a pályázatokkal, akinek időre van szüksége a rendszer megtanulásához, hiszen nem egyszerű folyamatokról van szó. Azt kell azonban mondanom, hogy meglepődtem a munkatársak fluktuációjának mértékén. Egy kis túlzással azt lehetne mondani, hogy az alatt a pár év alatt, amióta létezik az alap, már minden pozícióban háromszor lecserélődtek a munkatársak. Sok tehát az új kollégánk és kolléganőnk, ami a pályázók és a mi munkánkat is nehezíti. Ezen túl a csapattal az első feladatunk az lesz, hogy újragondoljuk a belső folyamatokat, hogy jogilag megfelelőek legyenek, de ugyanakkor kedvezzenek a munkatársainkra rótt feladatok szempontjából is. Tavasz óta ráadásul nincs betöltve az alap jogászának pozíciója, amely kulcsfontosságú a támogatási szerződések aláírásának folyamatában.

A céljai között említette az adminisztratív teher csökkentését, lát erre konkrét lehetőséget?
A bürokratikus teher csökkentése jó eszköz arra, hogy javuljon a pályázó és a kérelmének adminisztrációja, vagyis az alap közti kapcsolat. Hiszen mindkét oldalon könnyebbé válhatnak az érintettek feladatai. Persze, van egy jogszabályi keret, mi csak ezen határok között mozoghatunk, de valóban újra kell gondolni az alap belső folyamatait. Ahol lehet, ott a többi hasonló intézmény pozitív példáit kell átvennünk. Az adminisztratív teher csökkentésére több szinten látok lehetőséget, de ezt még jogászoknak is meg kell vizsgálnia. Az ilyen teher csökkentése azonban a legfontosabb erőforrás, ami a rendelkezésünkre áll, hiszen az alkalmazottaink számát nem tudjuk növelni. Jelenleg az alap személyzete sajnos nem tud minden feladatot kielégítő mértékben biztosítani. Ennek szemléltetésére csak azt említeném, hogy a pályázatok elszámoltatása csak a 2018-as projekteknél tart, és azoknak is csak a 40 százalékánál ment végbe ez a folyamat. A 2019-es és a 2020-as pályázatok esetében erre, vagyis a támogatási folyamat utolsó lépésére, tehát még nem került sor. Egyébként az egész támogatási ciklust egyszerűbbé és rugalmasabbá szeretnénk tenni.

A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás értelmében az alapnak létre kell hoznia a nemzetiségi kulturális szervezetek regiszterét. Csak az ebben a nyilvántartásban szereplő tagok vehetnek részt az új döntőbizottsági tagok megválasztásában. Október 15-én azonban a bizottsági tagok túlnyomó többségének lejár a mandátuma. Hol tart a regiszter összeállítása?
Ennek a regisztrációs lehetőségnek a megteremtése volt a hivatalba lépésem után az első feladat. Azt kell mondanom, hogy nagyon gyorsan sikerült az alap honlapján elérhetővé tennünk ezt a lehetőséget. Itt találhatóak azok az információk is, hogy milyen dokumentumokat kell mellékelnie annak a szervezetnek, amely nyilvántartásba szeretné vetetni magát. A szervezetnek be kell adnia azokat a dokumentumokat is, amelyek azt igazolják, hogy kérdéses intézmény legalább három éve a kisebbségi kultúra területén tevékenykedik. Tegnapig (augusztus 19-én, szerk. megj.) 44 szervezetet indította el a regisztrációs folyamatát.

Ez nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy milyen rengeteg, a magyar kisebbség esetében akár több száz, ilyen kulturális szervezet létezik. Hogy látja, a választás időpontjáig elegendően regisztrálnak majd?
Kisebb létszámú nemzetiségek szervezetei szeptember 6-ig, a nagyobb nemzetiségek intézményei szeptember 13-ig kérhetik a regisztrációjukat. Tudjuk, hogy ez a határidő nagyon szoros, de az ezt előíró törvénymódosítás augusztus elsejével hatályba lépett. A kisebbségi kormánybiztost arra kértük, hogy a csatornáin, így a kormány kisebbségi bizottságán keresztül értesítse a szervezeteket erről a lehetőségről. De természetesen mi is sok kérdést kapunk és igyekszünk is információt adni erről. Ha fizikailag kézhez kapjuk a regisztrációs kérelmeket, kiértékeljük azokat és létrehozzuk a regisztert, és ez után előkészítjük az új szakmai tanácstagok választását.

Tehát hogy látja, sikerül felállítani a regisztert?
Intenzíven dolgozunk ezen.

Mi a véleménye a KKA-ra vonatkozó törvény azon módosításáról, amely értelmében a vállalatok nem vehetnek részt az említett döntőbizottságok megválasztásában? Egyes bírálatok szerint így pont a kiadói és a filmes szakma képviselői szorulnak ki a folyamatból, hiszen ők tipikusan vállalatként működnek.
Nem az én feladatom, hogy értékeljem ezt a törvénymódosítást. Az én feladatom, hogy betartsam ezt a jogszabályt és erre is törekszem.

Előfordulhat tehát, hogy a kiadói tevékenységi körbe, vagy a filmes szakmába tartozó pályázatokat elbíráló bizottságokba olyan személyek kerülnek be, akik a két érintett szakmával nincsenek kapcsolatban? A törvénymódosítás ugyanis a két említett szférában dolgozó szereplők jelentős részét, a vállalatként működőeket kizárja a tanácstagok választásából.
Azt gondolom, hogy erre nem kerülhet sor, hiszen a kulturális szervezeteknek a regisztráció során el kell dönteniük, mely szakmai tanácsok tagjainak a megválasztásában vesznek részt. Szerintem egyik szektor sem olyan, hogy ne lenne benne elegendő civil szervezet és nonprofit szervezet. Hiszen a számításba vehető intézmények köre még némileg szélesebb is, mint a nonprofit szervezetek szférája. Jelenleg tehát van egy érvényes törvénymódosítás, amit be kell tartani, ami az én kötelességem. Azt, hogy a jogszabály beteljesíti-e azokat az elvárásokat, amik mentén a törvényhozás azt elfogadta, majd akkor látjuk, ha már megvalósultak az módosításban foglalt intézkedések.

A kérdéses öttagú szakmai tanácsokba két tagot az igazgató, vagyis ön nevez ki. Ha a például az történne, hogy a professzionális művészeti pályázatokról döntő testületbe nem kerülne filmes szakember, akkor az ön által kinevezett tagokkal kompenzálná ezt?
Természetesen igen. A honlapunkon szeptemberben hozzuk nyilvánosságra azt a felhívást, hogy az egyes területeken dolgozó szervezetek segítsenek nekem a kérdéses tagok kinevezésében. Azzal, hogy az előbb említett törvénymódosítás értelmében ezekre a tagokra az összeférhetetlenségre nézve már más feltételek vonatkoznak, mint korábban.

Az alapot korábban érték bírálatok amiatt is, hogy a döntőbizottságokban sok tag esetében van összeférhetetlenség. Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő például azt állította, hogy a testületekben a Híd párthoz közeli szereplők politikai lapon ítéltek oda támogatásokat. Mit gondol Gyimesi vádjairól?
Talán nem helyénvaló, hogy én értékeljem az előző vezetés időszakát és a politikusok kijelentéseit. Az én feladatom, hogy a most kezdődött időszakban biztosítsam, hogy a szakmai tanácsok tagjainak megválasztása korrekt és transzparens módon, illetve a törvénymódosítással összhangban történjen. Meglátjuk, hogy ez miként sikerül.

Mégis, a döntőbizottságok tagjai közötti viszonyokat, amelyekről a képviselő a parlamentben beszélt, ön problémásnak tartja vagy sem?
A szakmai tanácsokban a helyeket úgy kell betölteni, ahogy azt a törvény meghatározza. Az öttagú tanácsok három tagját választások során jelölik. Ők ugyan dolgozhatnak abban a szférában, amelynek a pályázatairól határoznak, de nem dönthetnek az olyan projektekről, amelyekben érintettek. A testület további két tagját az igazgató nevezi ki, az esetükben pedig az összeférhetetlenségre vonatkozó követelmények nagyon szigorúak.

A sajtó ugyanakkor feltárta, hogy Ján Lipinský, az igazgatótanács elnökének esetében összeférhetetlenség áll fenn, hiszen aktívan népszerűsíti egy politikai párt üzeneteit. Mi ezzel kapcsolatban az álláspontja?
Erről csak a múltkori sajtótájékoztató közben értesültem. Azóta már beszéltem az elnök úrral, aki elküldte nekem a témához kapcsolódó információkat. Biztosított engem arról, hogy a kérdéses politikai párt 2015-től nem létezik, csak egy Facebook-oldal marad belőle. Az alapján, amit láttam, ezt én el is hiszem. Természetesen ez a kérdés az előző vezetést is érinti, mert ezeket a tényeket már korábban figyelembe kellett volna venni.

A sajtóban olyan hírek is keringtek, hogy ön Zuzana Kumanovának, a kulturális minisztérium Za ľudí által jelölt államtitkárának az embere. Milyen kapcsolatban van Kumanovával?
Ha az igazgatói posztra való jelentkezésemről van szó, arról azután döntöttem, hogy elolvastam az erre vonatkozó pályázati kiírást. Hiszen 2010-től a kormányhivatalban, az emberjogi, valamint a kisebbségi kormánybiztos hivatalában dolgoztam, hosszú ideje foglalkozom ezzel a témával. Rendszeresen részt vettem a nemzetközi szervezeteknek benyújtott jelentések kidolgozásában. Kihívásként veszem, hogy az igazgatói poszt adta lehetőségekkel a gyakorlatban is változást érjek el. Hiszen a kisebbségi kormánybiztos hivatalának titkáraként kapcsolatban voltam a nemzetiségekkel, és az igazgatói tisztség által az erre a területre vonatkozó elméleti ismereteimet a gyakorlatba is átültethetem. Nem magam, hanem a nemzetiségek érdekében hiszem, hogy ez sikerülni fog. Az államtitkár asszonnyal 2010-ben ismerkedtem meg, a roma közösségek integrációjának stratégiáján dolgoztunk együtt. A viszonyunkat munkakapcsolatként jellemezném.

Milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy távol tartsa a politikai befolyást az alap döntéseinek meghozásától?
Az alap igazgatójára vonatkozó követelményeket úgy állították be, hogy apolitikus legyen. Nem dolgozom és nem vagyok tagja pártnak. Nem is tudom igazából elképzelni, hogy miként nézne ki, ha rám akarna valaki politikai nyomást gyakorolni. Hiszen számomra a nemzetiségek elégedettsége és a törvényi kötelességek betartása az elsődleges.

Hogyan biztosítja, hogy a szakmai tanácsok döntéseit elszigetelje a politikai befolyástól?
Ez nem lesz egyszerű feladat. Ugyanakkor nagymértékben függ ez maguktól a kisebbségektől, akiknek a szakmai tanácsokba olyan személyeket kell választaniuk, akik mindenekelőtt szakemberek. Hiszen azokat a projekteket kell kiválasztaniuk, amelyeket jól előkészítettek és az alap célját szolgálják, vagyis azt, hogy a nemzetiségi kisebbségek kultúráját építsék. Mindezt úgy, hogy ez a szektor is fejlődjön. Tehát ne csak arról legyen szó, hogy minden évben ugyanazt, az ugyanúgy megvalósuló dolgokat támogassuk, hanem arról, hogy a színvonal folyamatosan emelkedjen.

Ön szlovák nemzetiségű. Mit mondana azoknak, akik szerint problémás, ha a KKA-t egy többséghez tartozó személy irányítja?
Az első reakcióm az is lehetne, hogy bizonygatom, a kérdésének kiindulópontja nem is teljesen fedi a valóságot. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy ennek a tisztségnek a betöltéséhez mindenekelőtt megfelelő képességekkel, előfeltételekkel kell rendelkezni. Az, hogy ezekkel én rendelkezem-e, a munkám alapján majd a nemzetiségi kisebbségek ítélhetik meg. Nem vonom kétségbe, hogy ehhez a tisztséghez fontos, hogy az érintettnek legyen kapcsolata a kisebbségi identitással is, hiszen ez a nemzetiségekhez való empatikus hozzáállás lehetőségét rejti magában. Ugyanakkor én óvatosan kezelném, hogy egyfajta előfeltételként szabja meg valaki az alap igazgatója számára, mindenképpen valamely kisebbséghez kell tartozzon. Hiszen fordított esetben, ha valamilyen tisztség esetében feltételül szabná valaki, hogy annak betöltője csak a többségi nemzet tagja lehet, az pont a kisebbségek számára lenne veszélyes helyzet. Ezzel együtt is nem probléma számomra, hogy a legutóbbi népszámláláskor szlováknak vallottam magam, a nemzetiségre vonatkozó második kérdésnél pedig a zsidó nemzetiséget jelöltem meg, mivel az édesapám zsidó volt. A családja koncentrációs táborban vesztette életét. Ebben az értelemben élő könyvként működöm a holokauszt témájában, a fiatalokat próbálom kritikus gondolkodás felé irányítani. Ráadásul a férjemmel három évig éltem Budapesten. Talán ezek az évek is lehetővé tették, hogy tisztelettel viszonyuljak minden kultúrához.

Beszél, vagy ért ön magyarul, esetleg valamelyik másik kisebbség nyelvén?
Kicsit értek magyarul, ugyanakkor beszélek oroszul, olvasok ukránul és értem a ruszint is, de a lengyellel sincs problémám, ahogy természetesen a csehvel sem. Ezen kívül közel áll hozzám még a horvát és a szerb nyelv is.

Az alap igazgatója részt vesz a bizottságok ülésén, de az egyes pályázatok benyújtóinak meghallgatásán is jelen van. A magyar bizottságok esetében ezek az események eddig magyarul zajlottak. Lehet-e majd a jövőben magyarul meghallgatásokat és bizottsági üléseket tartani?
Egészen biztosan igen. Ha én is jelen leszek ezeken az eseményeken, egészen biztosan segítségemre lesz valamelyik kolléganőm, aki beszél magyarul.

A pályázatokról döntő bizottságokba két tagot az alap igazgatója nevez ki. Ha ön nem a kisebbségből származik, nem ismeri például a magyar nyelven tevékenykedő szakemberek munkáját, mi alapján fogja őket kinevezni?
Ahogy említettem, a magyar kulturális szervezetek javaslata alapján fogom kiválasztani, kit nevezek ki a tisztségbe. A honlapunkon fogunk nyilvánosságra hozni egy felhívást, amely alapján a kulturális szervezetek javaslatot tehetnek a szakmai tanácsok szóban forgó két tagjára.

Egy kérdés erejéig térjünk vissza az ön kinevezésére. Az alap új igazgatójának kiválasztási folyamatában néhány ponttal ön mögött maradt Petőcz Kálmán, aki azt állítja, az egész folyamat egy színjáték volt és a kulturális minisztérium úgy manipulálta a folyamatot, hogy mindenképpen önre essen a döntőbizottság választása. Mit szól ezekhez a vádakhoz?
Nem az én feladatom, hogy értékeljem a kulturális minisztérium kiválasztási eljárását. Petőcz Kálmán állításaival kapcsolatban pedig nem szeretnék nyilatkozni.

Mégis, mit gondol, manipulált volt a folyamat vagy sem?
Nem az én dolgom, hogy értékeljem a kulturális minisztérium kiválasztási eljárását. Ehhez mégis hozzátenném, hogy az egész helyzetet nagyon sajnálatosnak tartom. Én személyesen nagyon nagyra tartom Petőcz Kálmánt, hiszen hosszú éveken keresztül együtt is dolgoztunk.

Az Új Szó kiadója, a DUEL-PRESS évek óta sikeresen pályázik a KKA-nál támogatásért.