A kisebbségi kormánybiztos hivatala egy széles körű kérdőíves felmérés eredményeiből indult ki, amely a kisebbségi nyelvek hivatali érintkezésben való használatát térképezte fel a 2017. január 1-től 2018. július 1-ig tartó időszakra vonatkozóan. „A megszólított 773 válaszadó között (amelyekbe az állami szervek, a megyei önkormányzatok, illetve a rendőrség és a hadsereg szervezeti egységei is beletartoztak) 638 olyan település volt, amelyben a lakosság legalább 20 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozónak vallja magát” – tájékoztattak a jelentés előterjesztői.
A településeknek összesen 71 kérdést tettek fel 6 témakörben: kisebbségi nyelvű feliratok, hivatali érintkezés, kétnyelvű dokumentumok, önkormányzati szervek tárgyalásai, nyilvánosság tájékoztatása, záró kérdések. „Az adatgyűjtés 2018 augusztusa és októbere között zajlott” – tették hozzá a dokumentum szerzői.
A jelentés a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogainak három kategóriájával foglalkozott. Először: a kötelező érvényű rendelkezésekkel, amelyek nem betartása közigazgatási szabálysértésnek minősül (például, ha a hivatal nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárnak, hogy - írásban vagy szóban – az adott kisebbség nyelvén kommunikáljon, vagy ha az önkormányzat nem tájékoztatja az illetőt erről a lehetőségről). Másodszor: azokról a kötelező érvényű rendelkezésekről volt szó, amelyek nem betartása nem számít közigazgatási szabálysértésnek (például a hivatali hirdetőtáblán vagy a település honlapján közölt legfontosabb információk kisebbségi nyelven való közzététele). A harmadik kategóriába azok a rendelkezések tartoznak, amelyeket a törvény lehetőségként tart számon a kisebbségi nyelvek használatával kapcsolatban (például a megállóhelyek és utcák kisebbségi nyelvű feliratai tartoznak ide, vagy a helyi önkormányzat ülésén használt kisebbségi nyelvhasználat).
A felmérés eredményei szerint az első kategóriában 1267 esetben történhetett mulasztás (2016-ban 1712 ilyen esetet tartottak számon). A második említett kategóriában 709 esetről lehet szó (ez a szám 2016-ban 590 volt). A harmadik kategória esetében pedig 2194-szer éltek a törvény adta nyelvi jogi lehetőséggel, ezenkívül 1053 esetben ezt csak részben használták ki, 2611 esetben pedig nem vették figyelembe (2016-ban ezt 1736-szor használták ki, 698-szor csak részben, 2440 esetben pedig nem éltek vele).
Az előterjesztett dokumentum már a hatodik jelentés a nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól. 2013 és 2017 között évente adták ki ezt a jelentést, azóta pedig - a kormány döntése értelmében – kétéves periódusokban jelenik meg.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.