Kopasz Elemér fogsági naplótöredéke 1945-ből (2. rész)

Szeptember 23., vasárnap

Szentmise fél tizenegykor. Német pap jött. Csúnya, esős idő. Fázunk a sátorban. Levelet írok.

Szeptember 24., hétfő

Kosztunk jó. De a csomag elmaradt. Szombaton 11 fő kapott egy kenyeret, vasárnap pedig 12 darab kekszet kaptunk kenyér helyett. A mai nap ez megszűnt.

Szeptember 25., kedd

Egyik fogamat beplombálták. Csúnya, nyirkos idő van. Vasárnap tejeskávét, sajtot és halkonzervet kaptunk. Cigarettámat még mindig csokoládéért szerzem be. Esténként rendületlenül társasjátékozunk.

Szeptember 26., szerda

Levelet írtam haza. Már a negyediket. Csomagot nem kaptunk.

Szeptember 27., csütörtök

Esős idő. Csuklógörcsöt kaptam, Luminált szedtem, jól aludtam.

Szeptember 28., péntek

Tovább esik. Oltárunkat elvitték a lovardába. Közös rózsafüzért emiatt nem végezhetünk, mert a sátrat is elfoglalták. A rádióhírek Magyarországról jót, Csehszlovákiáról rosszat jelentenek. Csehszlovákiában a vonatról leszedik a magyarokat és „fogat fogért”, táborba viszik őket.

Szeptember 30., vasárnap

Fél tizenegyre a lovardába mentünk közös misére. Délben tojásos nokedli, este őrölt rizs tejben. Délután nagyot aludtam. Kivételesen ma nem esik. Nagyon kellemetlen a sátorélet. Ma csak fél cigarettát szívtam – mert nem volt.

Október 1., hétfő

Délig ágyban voltam. Kosztunkon érezhető, hogy gyengül, nem mennyiségben, hanem minőségben. Este szomorú rádióhírt hoztak: Udvardról a csehszlovák katonaság 10 perc leforgása alatt 220 kisgazdát hurcolt el, ill. telepített át Magyarországra. Kassán ugyanígy bánnak a kereskedőinkkel. Véleményemet kinyilvánítottam. Z. véleménye merőben ellenkező, gondolkodásbeli hovatartozásomra célzott. Letört ez a hír nagyon, aggódom az Enyéimért. Ötödik levelemet írtam meg. Válasz nem jött. Nem is jöhetett, mert a gaz németek még a múlt heti postánkat sem továbbították. Ezentúl ritkábban írok majd.

Október 2., kedd

Borongós őszi idő. Ma kivételesen nem esett. Kezd már nagyon kellemetlen lenni a sátorélet. Kecsegtetnek, hogy pár nap múlva fedél alá kerülünk, bár mint hallatszik, ajtók nélkül. Ma egy magyar pap volt itt, aki a névsort vitte el.

Október 3., szerda

Állandóan esik, kegyetlen hideg a sátor. Kesztyűt varrtam pokrócból. Sikerült. A rádió ugyanazokat a szomorú híreket mondja. 14 ezer magyart tartanak fogva kegyetlenkedések mellett a komáromi erődben. Állampolgárságra, nemre és korra való tekintet nélkül fogják el a magyarokat.

Október 4., csütörtök

Magyar pap jött. Rómából érkezett és északra ment. Ájtatosságot tartott és prédikáció helyett nagy politikai beszédet mondott, sértegetve benne a tisztikart is. A beszéde végén az oltárnál annyit mondtam neki: jobban tette volna, ha a beszéde egy részét el sem mondja. Nagy vita származott ebből. Két táborra oszlott a népség. Rossz napom volt emiatt. A koszt észrevehetően tovább romlik.

Október 5., péntek

Délben keltem. Délután kályhát szereltünk be. Enyhítette a hideget, kellemesebb a sátor. Este nagyon komoly és hihető hírt közölt a rádió. Megegyezés alapján még a kemény tél beállta előtt mindenkit haza kell szállítani Németországból. Eddig heti 20 ezer főt szállítottak. Ezt felemelik úgy, hogy napi három szerelvény menjen. Így minden reményünk megvan arra, hogy a karácsonyt otthon tölthessük. Ez örömhír volt.

Október 6., szombat

Ünnepség nem volt. Rettenetes az idő, de a kályha enyhítette a hideget.

Október 7., vasárnap

Meglepetésszerűen fél tízkor volt a mise, amikor még ágyban voltam, így hát nem mentem el. Sajnálom, mert hó eleje lévén áldozni akartam. Francim hozott kályhát és csöveket. Beszereltük, pompás meleget ad, kibírhatatlan! Rádióhír: Csehszlovákia megkötötte Magyarországgal a gazdasági szerződést. Romlik a koszt.

Október 8., hétfő

Ebédre csak egytálétel volt, ez a magyar konyha feloszlásának kezdete. Délután megszemlélték az új elhelyezést. A hely jó lesz, csak hideg. Neuburgból írták, hogy egy szerelvény hazament. A hírek szerint a múlt hónapban – szeptemberben – 100 ezer magyar fő ment haza. Amerikai területen már csak 208 ezer maradt. Ha nem gyorsítanák is meg, akkor is otthon leszek november végén. De így még előbb. Most már nyugodtabban várok. Egyedül az nyugtalanít, hogy az Enyéimről semmit sem tudok. Csak az imádság ad megnyugvást. Mai vacsora: első fogás – tojásporból rántotta. És a második fogás: csokoládés, tejporos, tésztás, mazsolás konzervgyümölcsös egyveleg. Azt hiszem, míg élek, soha többé nem eszem ilyen költeményt. Mindamellett nem volt ehetetlen. Választási eredmények: Pesten 568 353 szavazat volt – 90 százaléka érvényes. 290 020 szavazatot kaptak a kisgazdák, 245 246-ot az egységes munkáspárt (a szocdemek és a kommunisták), 19 219-et a demokrata polgárpárt, 9339-et a parasztpárt (nemzeti) és 4536-ot a radikálisok.

Október 9., kedd

Délelőtt tízkor megjött a szabadulásunk híre. Elszállítanak bennünket, tehát a beköltözés tárgytalan. Délután kettőkor sorakoztunk. Meglepetésünkre csak 150 főt vittek, súlyos betegek és a tisztek voltak közöttük. Véletlen folytán az autókról három tiszt lemaradt, mások tolakodtak fel helyettük. Én is a három tiszt közé tartozom. Holnap folyik a szállítás. Este pompás amerikai vacsorám volt, snapszot is ittam, dohányt is kaptam.

Október 10., szerda

Felszerelve vártunk. Délelőtt kimostam, délutáni jelentésre felszereltünk, de nem mentünk el. Rettenetes érzés volt. Sátorunkba „névleg” ketten beköltöztek, az ő kosztjukat is megesszük.

Október 11., csütörtök

Újra készenlétben voltunk. De nem mentünk el. A koszt nagyon lecsökkent, 10 fő kap egy kenyeret. Hárskutiék keverik a dolgot. Újra és újra más elmenő névsort állítanak össze. Az emberek között nagy az elégedetlenség. A tábor létszáma 316 fő.

Október 12., péntek

A hírek szerint hétfőn vagy kedden indul egy csoport. Az eddigi összeállítás szerint a lemaradt tisztek, hadapródok és a karpaszományosok is beleesnek. Koszt gyenge, egyéb esemény nincsen. A csokoládét továbbra is beváltom.

Október 13., szombat

Ma egy éve szereltem le. Kenyeret nem adtak, másfél darab keksz jutott egy főre és ehetetlen leves. Rájöttek, hogy a németek ellopták az élelmet, amerikai parancsnokság kutat a raktárban. Hárskuti újra megváltoztatta az elmenők névsorát. Türelmetlenül és kíváncsian várom az eredményt.

Október 14., vasárnap

Fél tizenegykor volt szentmise. Közös feloldozás után áldoztam. Bízom a jó Istenben, hogy hamarosan hazasegít. Délben túlságosan bő étkezés volt. Ebéd után sorsot húztak az elmenőkre. 3-4-es betegek + leventék + 35 sorshúzott. Sajnos megint nem estem bele. Hétfőre vagy keddre várják a szállítást. Vacsora bőséges volt.

Október 15., hétfő

Nevezetes évforduló. Zolival a kályhát átszereltük, pompásan melegít. Ebéd: nagyon rossz borsóleves, vacsora pedig nagyon rossz kukoricapuding. Éhezünk! Sem kenyér, sem keksz nem volt. Két századbeosztást csináltak a németek, az egyiknek parancsnoka vagyok.

Október 16., kedd

Szállítás még ma sincsen. Sok huzavona után megszűnt a századbontás. Délben a meleg koszton kívül „hideg étkezést” is kaptunk. Hatos csomagot. Örömöm nagy!

Október 17., szerda

Ma újra kaptunk konzervet, de amellett még rendes étkezést is. Cigi is volt. A „könnyű” csomagokból a dzsemet és a zabpelyhet eladtam 15 cigaretta értékű dohányért. Jókat eszem.

Október 18., csütörtök

Hideg éjszaka volt. A múlt éjjel nem bírtam aludni, éjfél után háromkor aludtam el. Állandóan szólt a kuvikmadár. Délután a tisztekkel együtt fát vágtunk, a sátor részére is sokat hoztam. Bauerger hálából fél kenyeret és nyolcad vajat adott érte kedveskedésül. Hivatalos jelentés szerint hétfőn vagy kedden hazaszállítanak. Már nem merünk bízni és hinni a hírekben. Kellemetlen a sátorélet. Éjszaka nagyon hideg van. Kissé meghűltem. Cigarettaszipkákat készítek és eladom cigarettáért.

Október 19., péntek

Eseménytelen nap. Mindennap egy konzervet eszem meg, amíg tart. A szipkák nem fogynak.

Október 20., szombat

Hosszúgatyámat kimostam. Szappant kaptunk. Fát vágtam, egész kenyeret és vajat kaptam érte. A vöröskereszt is adott kenyeret. Nem bírjuk megenni a sok kenyeret. Állítólag biztosan megyünk kedden.

Október 21., vasárnap

Sajnos szentmise nem volt, pedig áldozni szerettem volna. A keddi elmenetelt megerősítették. Bárcsak úgy lenne. Bőséges ebéd volt. Vacsorára cukrot, margarint, citromot és másfél kocka csokoládét kaptunk.

Október 22., hétfő

Erősen várjuk a beígért keddi napot. Kissé esős idő van. Délután fát vágtam, kenyeret és egy liter tejet kaptam érte. Este becsomagoltam, hogy az esetleges elmenetel ne érjen felkészületlenül.

Október 23., kedd

Az éjszaka csak három órát aludtam részletekben, mert az egerek mászkáltak mellettem. Sajnos az elmenetel csak vaklárma volt. Rettenetes a hangulat. Idegesítő ez az élet. Este már villany sincsen, így még elviselhetetlenebb az élet.

Október 24., szerda

Sanyiék a sátrunkba jöttek lakni, mert az ő sátrukban egynek tüdővérzése lett. Éjjel, illetve este nagy vihar volt.

Október 25., csütörtök

Sokáig aludtam. A koszt megint gyengül. Vörös szabó bejött aludni. A sátrat kitakarítottuk. Délután fát vágtunk. Fél liter tejet és kis vajat kaptam érte. Lelovics orvos Neuburgban, a kórházban. Táborunk orvos nélkül maradt. A hangulatom nagyon rossz. Olyan hírek is keringenek, hogy a szállítás bizonyos komoly okok miatt megszűnt volna. Ez ellenőrizhetetlen hír, tehát nem valószínű.

Október 26., péntek

A koszt romlik. Anyagot kaptam, sapkát varrok cigarettáért.

Október 27., szombat

Folytatom a sapkavarrást. Kettő elkészült, Sanyinak és Gundinak, a harmadik sapka is félig kész.

Október 28., vasárnap

Szentmise megint nincs. A negyedik sapkát is befejeztem. Ez az enyém. Nagyon jól sikerült. Vacsora: vékony szelet sajt, 2 dekagramm, két és fél keksz és keserű fekete.

Október 29., hétfő

Az ötödik sapkát is elvállaltam János bácsinak. Ez sikerült a legjobban. Így legalább cigarettázom. A németek elmentek, újra magyar konyha lesz. Sokat loptak a németek, remélem, a koszt feljavul kissé. A hazamenetelről semmi hír nincs. Az állítólagos otthoni zavargások akadályozzák a szállítást. De ez nem ellenőrizhető. Ma az ingemet is megvarrtam.

Október 30., kedd

Délután ágyakkal rendeztük be a sátrunkat. Egereket fogtunk. Vaságy jutott mindenkinek. A német szakácsokat lopáson kapták, az amerikaiak lefogták őket. Újra magyar konyha lett, észrevehetően jobb. A kosztot illetően megnyugodtunk.

Október 31., szerda

Folytattuk a sátorberendezést, kilenc ágy van benne, másik kályhát állítottunk be, samottbetéteset. Rengeteg fát vágtunk. Koháriék nyíltan kijelentették, hogy rangot nem tekintve mindenkinek dolgozni kell. Ebben nincs igazuk, összezörrentünk velük. Rendeztük az ügyet.

(Folytatjuk)