Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője. Az intézet Oktatáspolitikai Műhely tagszervezete.
A szlovákiai magyar közoktatás helyzetének javítását és hosszú távú fenntarthatóságát célzó komplex ajánláscsomagot tett közzé az Oktatáspolitikai Műhely. A szakmai platform hangsúlyozza, hogy javaslatai összhangban állnak azzal az átfogó oktatási reformmal, amelynek részeként a parlament tavaly októberben elfogadta az új tanügyigazgatási és oktatásfinanszírozási szabályozást.
Az Oktatáspolitikai Műhely – amelyben többek között felsőoktatási intézmények, szakmai szervezetek és oktatási érdekképviseletek működnek együtt – 2026 első hónapjaiban Dél-Szlovákia magyarok lakta térségeiben 13 regionális szakmai fórumot szervezett. A találkozókon mintegy 400 polgármester, iskolaigazgató, önkormányzati szakember és szülői szervezet képviselője vett részt. A konzultációk középpontjában az oktatási rendszer előtt álló kihívások, a jogszabályi változások, valamint a magyar iskolahálózat jövőbeni szerkezetének kérdései álltak.
A műhely szerint az iskolahálózat átalakítását a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, az átalakuló finanszírozási környezet és a minőségi magyar nyelvű oktatás hosszú távú biztosításának igénye egyaránt indokolja.
Óvodák és alapiskolák egyesítését szorgalmazzák
A javaslatok egyik legfontosabb eleme a magyar óvodák és a magyar alapiskolák összevonása ott, ahol mindkét intézménytípus működik. A szakértők szerint az egyesített intézmények létrehozása nemcsak a hatékonyabb működést segítheti elő, hanem alkalmazkodik az új jogszabályi környezethez is, amely szerint az óvodák a jövőben nem működhetnek a községek szervezeti egységeiként.
Azokban a településekben, ahol erre adottak a feltételek, a műhely önálló magyar és szlovák intézmények létrehozását is elképzelhetőnek tartja a jelenlegi közös igazgatású struktúrák átalakításával.
Új modell a kisiskolák számára
A kisebb, csak alsó tagozattal működő alapiskolák esetében az Oktatáspolitikai Műhely azt javasolja, hogy megfelelő helyi feltételek mellett kapcsolódjanak nagyobb, teljes szervezettségű intézményekhez, és kihelyezett tagintézményként működjenek tovább. Az elképzelés szerint ez növelheti az intézmények stabilitását, javíthatja a pedagógusellátottságot és szélesebb szakmai kínálatot biztosíthat a tanulók számára.
A szakértők szerint ezzel a megoldással a kisebb települések megőrizhetik oktatási intézményeiket, miközben azok szakmailag és szervezetileg erősebb háttérre támaszkodhatnak.
Az új oktatási ciklusokhoz igazodó szerkezet
A reform részeként az alapiskolai oktatás szerkezete is átalakul: a jelenlegi alsó és felső tagozatos rendszer helyét három oktatási ciklus veszi át. Erre tekintettel az Oktatáspolitikai Műhely azt javasolja, hogy
az alacsony tanulólétszámú falusi iskolák elsősorban az óvodai nevelésre és az első oktatási ciklus biztosítására koncentráljanak, míg a második ciklus oktatását csak kivételes esetekben vezessék be.
A műhely álláspontja szerint ez a megoldás jobban igazodik a demográfiai és személyi feltételekhez, miközben hozzájárulhat az oktatás minőségének megőrzéséhez.
Iskolaközpontok létrehozását javasolják a városokban
A városokban működő magyar oktatási intézmények számára a szakértők az alapiskolák és gimnáziumok összevonását, iskolaközpontok létrehozását ajánlják. Az ilyen központokhoz később óvodák, művészeti alapiskolák, speciális intézmények vagy szabadidőközpontok is kapcsolódhatnának. Erre példaként az ipolysági iskolaközpontot említik.
Kapcsolódó cikkünk
Az elképzelés célja, hogy egy intézményi kereten belül biztosítsa a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát, valamint erősítse a városok és vonzáskörzetük magyar közösségeinek oktatási infrastruktúráját.
Együttműködésre épülő iskolai klaszterek
A javaslatcsomag kiemelten foglalkozik az úgynevezett iskolai klaszterek létrehozásának lehetőségével is. A műhely szerint az intézmények és fenntartók együttműködése lehetőséget teremthet az emberi és anyagi erőforrások hatékonyabb felhasználására, a szakmai tudás megosztására, valamint a támogató szolgáltatások bővítésére.
A szakértők ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy az oktatási tárca pontosítsa az ilyen együttműködések jogi, szakmai és finanszírozási kereteit.
Hosszú távú szemléletet sürgetnek
A dokumentum hangsúlyozza, hogy az iskolahálózat optimalizálását nem elszigetelt, rövid távú intézkedésekkel, hanem átfogó stratégiai szemlélettel érdemes megvalósítani.
Az Oktatáspolitikai Műhely szerint az újonnan létrejövő intézményeknek továbbra is önálló magyar oktatási intézményekként kell működniük, mivel a közös igazgatású magyar–szlovák intézmények esetében nem látják biztosítottnak a magyar tagozatok hosszú távú fennmaradását.
A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy minden átalakítás alapját a helyi viszonyok részletes felmérése, a valós adatokon alapuló tervezés, valamint az érintettek közötti párbeszéd kell hogy képezze. A javaslatok értékelésekor a fenntarthatóság, az elérhetőség és az oktatás minősége mellett figyelembe kell venni a magyar gyermekek anyanyelvi oktatáshoz való jogának érvényesülését is.
Az Oktatáspolitikai Műhely közölte:
a jövőben is kész szakmai támogatást nyújtani az iskolahálózat átalakításában érintett önkormányzatoknak, intézményeknek és döntéshozóknak. A szervezet szerint a szlovákiai magyar oktatás jövője közös felelősség, amely hosszú távú együttműködést és stratégiai gondolkodást igényel.
Az Oktatáspolitikai Műhely által készített, nyilvános javaslatcsomag IDE kattintva tekinthető meg.
Ezt olvasta már ?
Gödöllőn indult útjára a visegrádi négyek gyorsvasútja, de a magyar-szlovák találkozónak még nincs időpontja
Az ombudsmannak kéne vizsgálnia, rendben vannak-e a Beneš-dekrétumos kisajátítások
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.