Négy pontban módosítaná Drucker oktatási reformját a Magyar Szövetség

Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Magyar Szövetség és az Oktatáspolitikai Műhely képviselői egyeztetést folytattak a Tomáš Drucker (Hlas) vezette oktatási minisztériummal az oktatási reformot érintő törvénytervezetekről. A szakmai párbeszédet követően a Magyar Szövetség és az Oktatási Műhely elkészítette, majd benyújtotta módosító javaslatait a tárcaközi egyeztetés keretében. 

A párt közlése szerint a javaslatcsomag négy olyan területet érint, amelyeket meghatározónak tartanak a nemzetiségi oktatás jövője szempontjából. A módosítások célja a szlovákiai magyar iskolahálózat sajátos helyzetének figyelembevétele, valamint az anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférés hosszú távú biztosítása. 

A minimális létszámhatárok 

Az első javaslatcsomag az iskolák működéséhez szükséges minimális létszámokra vonatkozik. A jelenlegi törvénytervezet a Magyar Szövetség szerint olyan osztály- és intézményi létszámhatárokat állapít meg, amelyek nem veszik kellőképpen figyelembe a dél-szlovákiai régiók demográfiai adottságait. Ennek megfelelően azt indítványozzák, hogy a magyar tannyelvű alsó és felső tagozatos osztályok minimális átlaglétszáma egységesen 12 fő legyen a tervezetben szereplő 13, illetve 18 fő helyett. Emellett azt is kezdeményezik, hogy egy teljes szervezettségű magyar alapiskola minimális működési létszáma 108 tanuló legyen a javasolt 147 helyett. 

Nyelvi feltételek 

A második terület a nemzetiségi iskolák vezetésének nyelvi feltételeit érinti. A benyújtott javaslat szerint a kisebbségi tannyelvű iskolák igazgatóinak igazolható módon rendelkezniük kellene az adott nemzetiség nyelvének megfelelő szintű ismeretével. Emellett azt is szorgalmazzák, hogy az igazgatói pályázatokat elbíráló bizottságokban a Regionális Tanügyi Hivatal delegáltja is rendelkezzen az adott kisebbségi nyelv ismeretével. 

Kisebbségi oktatáshoz való jog 

A módosító indítványok harmadik eleme a kisebbségi iskolahálózat védelmét szolgálná. A Magyar Szövetség egy olyan általános rendelkezés beépítését javasolja a törvénybe, amely előírná, hogy az oktatási minisztérium, a tanügyi hivatalok és a fenntartók döntéseik során kiemelten vegyék figyelembe a kisebbségi oktatáshoz való alkotmányos jog érvényesülését. Az iskolák tervezett összevonásakor – az úgynevezett klaszterek kialakításánál – a földrajzi távolság mellett a közös oktatási nyelv és a már meglévő szakmai együttműködések figyelembevételét is szükségesnek tartják. 

Finanszírozási szabályok 

A negyedik javaslat a finanszírozási rendszerre és a pedagógiai mentorok szerepére vonatkozik. A dokumentum szerint a kisebbségi iskolák sajátos helyzetét a finanszírozási szabályok kialakításánál is figyelembe kellene venni annak érdekében, hogy a kisebb intézmények ne kerüljenek hátrányba. Emellett a Magyar Szövetség kezdeményezi a pedagógiai mentorok önálló szakmai kategóriaként történő elismerését, valamint célzott állami finanszírozásuk biztosítását. 

A cél a parlament 

Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatási szakpolitikusa a javaslatok kapcsán úgy fogalmazott, hogy azok nem különleges kedvezményeket céloznak, hanem a méltányosság és az arányosság elvének érvényesítésével kívánják biztosítani, hogy a szlovákiai magyar gyermekek a jövőben is lakóhelyük közelében részesülhessenek minőségi anyanyelvi oktatásban. 

A Magyar Szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy parlamenten kívüli pártként jelenleg a tárcaközi és társadalmi egyeztetések során tudja képviselni szakmai álláspontját. A párt szerint ugyanakkor tartós megoldást az jelentene, ha a magyar közösséget érintő oktatási jogszabályok előkészítésében és elfogadásában közvetlen parlamenti képviselet útján is részt vehetne. Álláspontjuk szerint ez a 2027-es parlamenti választások egyik fontos kérdése lesz.