Egy „oktatási tanács” létrehozásán dolgozik a Magyar Szövetség – Gubík szerint a közössségi érdeket kell nézni, nem a mikroérdekeket

A pártelnök szerint a magyar oktatás helyzetének javítása érdekében szükség van egy állandó szakmai műhelyre, amely szisztematikusan foglalkozik a magyar iskolák és a demográfiai helyzet kihívásaival. Ezt egy „szlovákiai magyar oktatási tanács” keretében képzelik el.

Gubík még nem konkretizálta, hogy pontosan kik lehetnek majd a tanács tagjai, de az biztos, hogy 

Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója mint ötletgazda tagja lesz a munkacsoportnak.

„Kiváló vele az együttműködés. Az, hogy a párton belül ki lesz majd, aki felkarolja a témát, nagyon remélem, hogy rövid időn belül eldől” – mondta lapunknak a pártelnök, hozzátéve, hogy Magyar Szövetség soraiból, jelenleg ő maga az, aki aktívan menedzseli a munkát.

A szerdai találkozón iskolavezetők, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) és a Magyar Szövetség megyei képviselői vettek részt.

Az aktívan bekapcsolódó pedagógusok személye is kérdéses még, de emiatt Gubík nem aggódik, hiszen szerinte pedagógustársadalomnak is tekinthető a szlovákiai magyar közösség.

„Ez a párt tagságában is tükröződik. Meglátjuk, hogy a számos pedagógus és intézményvezető közül, ki tudja felvállalni bokros teendői mellett a munkát” – fogalmazott.

Mit akarnak?

A párt célja, hogy a szakmai alapelvek és javaslatok alapján közös álláspontot alakítsanak ki, amelyet a minisztérium és más döntéshozók elé terjeszthetnek. 

A Magyar Szövetség katalizátorként kíván működni, de a szakmai döntéseket a pedagógusok és az érintett intézmények hozzák meg

– mondta Gubík.

„Szerintem az a helyes út, hogyha itt a szakma tapasztalataira, meglátásaira hagyatkozunk, közvetítünk a kulcsfontosságú szereplők között, és hogyha megvan a közös nevező, meg a közös alapelvek, akkor azt fogja a párt képviselni” – hangsúlyozta.

Mi adja az apropót?

Természetesen a középiskolai hálózat optimalizációja. A megyék tavasszal kapták feladatul, hogy dolgozzanak ki terveket a náluk működő középiskolák átszervezésére. Ennek eredményeképpen egyes oktatási intézményeket összevonhatnak a közeljövőben. Augusztusban 67 optimalizációs projektet nyújtottak be az oktatásügyi minisztériumhoz a megyék. Ezeket még elemzi a tárca, javaslatokat tesz, majd a tervek szerint márciusban terjeszthetik elő a fenntartók végleges kérelmeiket.

A kiszivárgott tervek alapján 17 magyar vonatkozású intézményt érint a középiskolai hálózat átszervezése – ezt egy az oktatási tárcához közel álló személy is megerősítette számunkra.

Égető kérdések, elkésett válaszok?

Ahol nagy port kavart a lehetséges változás, az Ipolyság. A megye és a város elképzelései ugyanis korántsem egyeztek.

Itt Gubík szerint már veszélyhelyzet állt elő, akárcsak Érsekújváron.

Nem tartjuk ördögtől valónak az összevonásokat, de fő szabálynak tekintjük, hogy magyar iskolát magyar iskolával kellene összevonni

– jelentette ki.

A szóban forgó intézményeknél viszont fontos szerepet játszik a város vezetése, hiszen – ha a párt elképzelései szerint alakulnak a dolgok – a létrejövő közös igazgatású alap- és középiskolák a város fenntartása alá kerülnének. És Érsekújvár esetében kérdéses lehet, hogy az önkormányzat egyáltalán bevállalná-e egy tulajdonképpeni iskolaközpont működtetését.

Gubík szerint ezért is fontos a magyar képviselet, mert „ahol erős, ott könnyebb kiharcolni a megfelelő megoldást”:

Ne felejtsük el, hogy az érsekújvári polgármester, Klein Ottokár mellé beállt a Magyar Szövetség, így magyar szavazatokkal lett polgármester. A Czuczor Gergely Alapiskola és a Pázmány Péter Gimnázium pedig tudtommal megegyezett a fúzióról, vagyis remélem, hogy a polgármester úr rányomja erre a pecsétjét.

Arról nem esett szó, hogy Zachar Pál, Ipolyság polgármestere és Nyitra megyei képviselő kicsit elkésett az elképzeléseivel, sőt a megyei ülésen, mikor terítékre került az ipolysági középiskolák összevonásának terve, nem szólalt fel. Hozzátartozik viszont, hogy Zachar szerint – Szlovákia többi megyéjétől eltérően – a nyitrai vezetés maga készítette el a terveket anélkül, hogy a képviselőkkel különösebben egyeztettek volna.

Miben egyeztek meg?

A párt által szervezett találkozó legfontosabb elhatározása, hogy egy külsősökből és párttagokból álló csoport specifikusan fog foglalkozni az oktatásügyi kérdésekkel. És hogy ennek eredményeként „kialakuljon egy olyan egységes program, stratégia alapelvek mentén, amelyet aztán a politikum képviselhet.”

Azt is alapelvként határozták meg, hogy családpolitika nélkül nem lehet oktatáspolitikáról beszélni. Fodor Attila egyébként rendszeres szószólója annak, hogy az oktatásügy demográfiai kérdés is.

„Az adatok kegyetlenül mutatják a valóságot, többek között a magyar oktatás jövőjét... 

Nem lenne ideje felébredni és erős iskolaközpontokat létrehozni?

Meddig hagyjuk, hogy néhány iskolavezető egoizmusa és egyéni karrierje miatt az összeomlás szélére sodródjék a magyar iskolarendszer?” – írta a találkozót megelőzően például a Facebookon.

Gubík szerint is prioritásként kell kezelni ezt a problémát.

„A helyzet az, hogy a jelenlegi iskola hálózatunk, és annak az állapota, az nem ilyen számarányú közösségre lett kalibrálva. Úgyhogy ez okozza az alapproblémát. Ehhez kell nekünk reális terveket, megfelelő szakmai programot készíteni” – mondta.

Abban is megegyeztek a párt és a szakma magyar képviselői, hogy helyspecifikus megoldásokra van szükség, általános megoldó képlet nincs.

Mi lesz az alapiskolákkal?

Bár a középiskolai hálózat személyreszabása lehet megkésett, Tomáš Drucker oktatási miniszter az év elején jelezte, idén kezdenek az alapiskolák összevonásáról tárgyalni. Ebben tehát valós érdekképviseletet fejthet ki a létrejövő munkacsoport.

Egyes települések persze kardoskodhatnak fenntarthatatlan kisiskolák mellett, de a Magyar Szövetség elnöke úgy fest, tisztán lát a kérdésben.

Mikroérdekek helyett a makroérdekek előtérbe helyezésére kell fókuszálni

– fogalmazott.

Tehát az alapiskolák fenntartóival, az önkormányzatokkal, polgármesterekkel időben kezdetét veheti a párbeszéd, mi megvalósítható reálisan és mi lenne előnyös.

„Értem az optimalizálás lényegét és szükségszerűségét is. Csak ha vannak nemzetiségek, amelyek számbeli kisebbségben vannak, akkor azért az érthető, hogy vannak speciális igényeik is. És az előirányzott létszámoknál pozitív diszkriminációt kell kérnünk” – jelentette ki Gubík László.