Koalíciós tézisek: nyolc pont a magyaroknak

Több elemzés napvilágot látott már, miután a leendő koalíció nyilvánosságra hozta programtéziseit. Többségük arra mutat rá, hogy a tézisek alapján nyugalmasabb időszak vár a magyar kisebbségre, ám a lényeges problémák nem oldódnak meg.
„Semmi esetre sem ítélném meg a programtézisek alapján, hogy előbbre visz-e, amit a Hídnak sikerült elérnie a koalíciós tárgyalásokon, vagy pusztán a Fico-kormány túlkapásainak kozmetikázására kerül sor. Ezek ugyanis csak tézisek, valamiféle vázlat, amely alapján kidolgozzák a kormányprogramot. A lényeges az lesz, ami a kormányprogramban áll, noha jól tudjuk, hogy a szlovákiai gyakorlatban az sem szentírás, nem mindig tartják be” – mondta lapunknak Öllös László politológus.
A programtézisek között nyolc pont van, amely a nemzeti kisebbségeket, így bennünket is érint. Általánosak, nem fogalmaznak meg konkrétumokat. A kulturális minisztérium hatáskörébe tartoznak a következő célkitűzések: „Erősíteni fogjuk a kultúra decentralizálását, figyelembe véve a kisebbségi kultúrák specifikus helyzetét.” „Védeni fogjuk minden szlovákiai nemzeti kisebbség identitásának megőrzését, fejleszteni fogjuk művelődési rendszerüket, kulturális és társadalmi intézményrendszerüket.” „A nemzeti kisebbségeket érintő törvényekből kiküszöböljük az értelmetlen restrikciókat.” „Törvényt fogadunk el a nemzeti kisebbségek kultúrájának átlátható, stabil és igazságos finanszírozásáról.” Bugár Béla Híd-elnök szerint rendkívül fontos főként ez utóbbi, tehát a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény elfogadása. Elemzők szerint bár ez valóban nagyon fontos, ám előrelépést feltehetően nem jelent, csupán a Fico-kormányzat előtti állapot, az akkori „status quo” visszaállítását. „Ez nem elég. Ahhoz, hogy egy esetleges kormányváltáskor – ha ismét visszatérne Robert Fico – ne lehessen újra csökkenteni a kisebbségi jogokat, egy átfogó, a kisebbségek jogállását rendező törvényre van szükség, ez az alap. Bár Szlovákiában még ez se garancia arra, hogy valóban megnyugtatóan, egyszer s mindenkorra rendeződik a kisebbségek helyzete. Egy dolog ugyanis egy törvény elfogadása, más dolog annak gyakorlati megvalósítása” – fejtette ki Öllös László.

A kompromisszumok nem egyenértékűek
Bugár Béla szerint a megegyezés érdekében mind a négy párt engedett elképzeléseiből. Öllös László rámutatott, valóban szükség van kompromisszumokra, csakhogy nem azonos súlyúak azok a prioritások, amelyekről az egyes pártok lemondtak. Öllös szerint az, hogy az SaS engedett például a marihuána dekriminalizálásának ügyében, nem egyenértékű azzal, hogy a Híd a kisebbségek jogállását rendező törvényről mondott le.
Az oktatásügyi tárca tézisei között szerepel „a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlováknyelvoktatás színvonalának emelése (a módszertan megváltoztatásával). A belügyminisztérium hatáskörében szerepel a Ficóék által módosított állampolgársági törvény megváltoztatása úgy, hogy „az új jogszabály kizárja a Szlovák Köztársaság állampolgáraira gyakorolt nem kívánatosnak ítélt következményeket”. Módosítják tehát a július 17-én életbe lépő törvényt, mely szerint aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. A programpont első látására mindenképp pozitívan értékelhető, ámÖllös László politológus szerint „ki kell várni a végét”. A KDH-nak ugyanis már a választások előtt egyértelműen ellenséges volt a hozzáállása a magyar állampolgársági törvényhez, s nem utasította el a szlovák ellentörvényt. Az SDKÚ pedig olyan értelemben nyilatkozott, azt akarja, hogy a szlovák állampolgárságot ne lehessen elveszíteni azzal, ha valaki felveszi egy másik ország állampolgárságát, ám meg akarják akadályozni, hogy a magyar állampolgársági törvény hatása kiterjedjen Szlovákiára, vagyis hogy az itteni állampolgárok a magyar törvény által megszabottmódonne juthassanak hozzá a magyar állampolgársághoz. Ez egyébként a tézisek között is szerepel, a külügyminisztérium hatáskörében: „Elutasítjuk a Szlovák Köztársaság szuverenitásába való beavatkozást, amilyen például az intézményi kapcsolat egy idegen állam és a Szlovák Köztársaság polgárai között anélkül, hogy arról a Szlovák Köztársasággal külön szerződést kötnének, illetve elutasítják az exterritoriális jogszabályok elfogadását külföldön.” A külügyminisztérium további feladatai között szerepel a „békés és baráti kapcsolatok ápolása a szomszédokkal, a viszony javítása, különösképpen a Magyar Köztársasággal”. A kétoldalú kapcsolatokat a Magyar Köztársasággal az 1995-ös szlovák–magyar alapszerződés, illetve a két ország EU- és NATO-tagsága alapján fogják fejleszteni.
Ján Baránek, a Polis intézet igazgatója a SITA hírügynökségnek azt nyilatkozta, kellemes meglepetés, hogy az alakuló koalíció deklarálta, jó viszonyra törekszik Magyarországgal. Ez azt jelzi, hogy szlovák részről megvan az akarat a kapcsolat rendezésére, véli Baránek.
Romakérdés Az SaS javaslata alapján a roma etnikumhoz tartozókat SOS csoportba tartozóknak nevezik (sociálne odkázané spoločenstvá, azaz hátrányos szociális helyzetben levők). A tézisek szerint elejét akarják venni annak, hogy az ebbe a csoportba tartozó gyerekeket indoklás nélkül speciális iskolába íras sák, az iskolaérettségi tesztet pedig a gyerek anyanyelvén, roma nyelven is el lehet végezni. Támogatnák az ún. nulladik évfolyamokat és a roma asszisztensek intézményét. A családtámogatási járulékokat a gyerek iskolalátogatásához kötnék. Meglepő, hogy bűnözési statisztikát vezetnének az SOScsoporthoz való tartozás alapján. Néhány hónappal ezelőtt az SNS állt elő a roma bűnözési statisztika bevezetésével, akkor a most kormányt alakító pártok ezt élesen bírálták. A tézisek között szerepel, hogy megerősített rendőri jelenléttel előznék meg az apróbb lopásokat a „problémás vidékeken”. Az SOS-csoportba tartozóknak csak akkor keletkezhet jogigénye ilyen közösségekben uniós alapokból épülő lakásokra, ha az adott személy bekapcsolódik a romák integrációját elősegítő programokba.