<p>Szlovák–magyar hivatali ügyvitelre képeznének hivatalnokokat a nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetben, de kevés a jelentkező. </p>
Kevés a jelentkező a kétnyelvű képzésre
Nyitra |
Az oktatók alkalmazkodnak a jelentkezők igényeihez, mondta lapunknak Sándor Anna. „Ha egy helyről vagy környékről többen jelentkeznek, az oktatók hajlandóak kiutazni” – mondta az intézetvezető.
A tavaly elfogadott, Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatalában kidolgozott kisebbségi nyelvhasználati törvény a legalább 20 százaléknyi kisebbségi lakossággal rendelkező településeken előírja a kétnyelvű tájékoztatást és kommunikációt. A kurzus célja, hogy a hivatalos érintkezésben a magyar nyelvet szóban és írásban is megfelelő színvonalon használni tudják. A képzés két modulból áll (az első a hivatalos stílus megalapozását, a második a levelezés, tolmácsolás és fordítás ismereteit tartalmazza). Egy modult ötven óra alkot. Egy modul ára egy személy számára 150 euró. Az ilyen képzések sokat lendíthetnek a kétnyelvűség terjedésén, véli Orosz Örs, a Kerekasztal ügyvezetője.A kisgéresi községi hivatalban az ajtók feliratain kívül a jegyzőkönyvek is kétnyelvűek. A szlovákiai magyarok lassan elfelejtik írásban használni anyanyelvüket, véli Furik Csaba polgármester. Szerinte ezt törvénnyel kellene biztosítani. Elismerte, náluk az önkormányzat néha törvényt sért azzal, hogy csak magyarul hirdetnek. „Nem biztos, hogy államnyelven is van értelme kihirdetni, hogy valaki zoknit árul, olyan kevés itt a szlovák” – utalt a község nemzetiségi arányaira Furik.Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.