Két oldalról is megkopasztanák a Slovnaftot

A kőolaj-finomítók, az olaj-, gáz- és szénipari vállalatok számára tavaly bevezetett „szolidaritási hozzájárulás” már korábban is hatalmas felháborodást váltott ki az érintett cégek körében, a politikusok e héten azonban tovább emelték a tétet. Míg az átlagosnál nagyobb profitra, vagyis a többletnyereségre kivetetett különadó kulcsa eddig 55 százalék volt, a parlament e héten ezt 70 százalékra emelte. A szolidaritási hozzájárulásról szóló törvény módosítása szerint ez ráadásul nemcsak a tavalyi, hanem a 2023-as adózási időszakra is érvényes lesz, miközben a kormány több száz millió eurós bevételre számít belőle.

A törvényhozás jóváhagyta ugyanakkor Petra Hajšelová, a Sme rodina parlamenti képviselőjének a módosító indítványát, amely a szénbányászatot mentesíti a szolidaritási hozzájárulás alól. Ezzel a felső-nyitrai régió átalakulását kívánják támogatni, ahol idén megszűnik a barnaszénbányászat, és a további fejlődéshez beruházásokra van szükség. A módosító indítványt egyébként az OĽaNO képviselői nyújtották be a parlamentnek. Szerintük a cél az, hogy az adóperiódust és az adó mértékét visszaállítsák a kormány által eredetileg tervezett szintre. A parlament ugyanis tavaly decemberben egy enyhébb változatot fogadott el, mint amivel a kormány előrukkolt.

Matovič is beindult

Az elsősorban a Slovnaftot sújtó különadó növelésére azonnal lecsapott Igor Matovič, az OĽaNO elnöke is, aki részben az olajfinomítótól befolyt összegből finanszírozná legújabb ötletét, amely szerint 500 eurós jutalom járna minden olyan szavazónak, aki részt vesz a szeptemberi előrehozott parlamenti választáson. Matovič a csütörtökre összehívott sajtótájékoztatóján elmondta, a parlament e heti szavazásának köszönhetően közelebb kerültünk ötlete megvalósításához, amelyet a jelenlegi ülésszak napirendje szerint a parlamenti képviselőknek március 28-án, vagyis jövő kedden kellene megvitatniuk. Matovič is elismeri azonban, hogy a választási kedv növeléséhez egyéb forrásokra is szükség lesz, hiszen ha a választáson hárommillió fős részvétellel számolunk, a jutalom összege elérné az 1,5 milliárd eurót, miközben a különadóból 500 millió euró folyhatna be. A javaslat egyelőre a kormánypártok körében sem aratott osztatlan sikert. „A választáson való részvételért járó jutalomról csak akkor van értelme beszélni, ha meglesz a pénzügyi fedezete” – állítja a parlament alelnöke, Peter Pčolinský (Sme rodina), hozzátéve, hogy ő még nem látta a kiadások költségvetési fedezetét.

A Slovnaft tiltakozik

Bár a szolidaritási hozzájárulás bevezetése az uniós szabályozásból következik, az EU 34–40 százalékos kulcsot javasolt, amit a szlovák törvényhozóknak sikerült alaposan felsrófolniuk. Így egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy a Slovnaft elutasította az adó mértékét, és azt fontolgatja, hogy választott bírósághoz fordul az ügyben. A pozsonyi finomító a parlament mostani döntésére hivatkozva megjegyezte, tudomásul veszi a képviselők döntését, jelenleg jogi szempontból elemzi az elfogadott törvényt, és megfontolja a további lehetséges lépéseket. A Slovnaft a különadót „egy régóta sikeres, stratégiai jelentőségű vállalat elleni célzott politikai támadásnak” tartja. „A politikai káosz időszakában, úgy tűnik, senki sem ismeri fel egy ilyen lépés komolyságát és következményeit” – jegyezte meg Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője. A Slovnaftot ráadásul akkor akarja megkopasztani az állam, amikor nagyjából 200 millió eurós befektetésre van szüksége ahhoz, hogy az ukrajnai háború miatt megcsappant orosz olajszállítások miatt más országokból származó olajat is fel tudjon dolgozni.

Tüntető alkalmazottak

És ha ez még nem lenne elég, a Slovnaftnak a céges szakszervezettel is meggyűlt a baja, amely a társaság által javasoltnál jóval nagyobb béremelést követel, és a követeléseire a pozsonyi finomító elé szervezett csütörtöki tüntetéssel próbálta meg felhívni a figyelmet. A tiltakozásról szóló értesítésben a munkavállalók azt írják, hogy a gyár csak ötszázalékos béremelést kínál nekik, ami számukra elfogadhatatlan. Anton Molnár szerint időközben azonban már módosították az ajánlatukat. Azt ígérik, hogy több mint 10 százalékkal emelik az alkalmazottak alapbérét és egyéb juttatásaikat, ráadásul készek a további tárgyalásokra. A szóvivő szerint a gyár legutóbbi ajánlata szerint havonta nagyjából 230 euróval nőnének a fizetések, az emelés mértéke pedig a szolgálati idő hosszától és a munkavállaló besorolásától függően változik. Molnár szerint a szakszervezetek azonban – a magasabb inflációra hivatkozva – több mint 18 százalékos béremelést követelnek. A Slovnaft szerint a szakszervezetek követelései eltúlzottak, mivel az átlagos infláció tavaly nem 18, hanem 13 százalékos volt. A vállalat szóvivője a dennikn.sk portálnak elmondta, a Slovnaft már most is rendkívül tisztességes bért fizet az alkalmazottainak. Szerinte az átlagkereset – az alapbér és egyéb juttatások a menedzserek fizetése nélkül – tavaly elérte a havi 2900 eurót, ráadásul a fizetések az elmúlt több mint egy évtizedben mindig nagyobb mértékben emelkedtek, mint az infláció. (mi, TASR, dennikn.sk)