Készül az MKP csodafegyvere

Több tízmilliárd forintos nagyságrendű pénzcsomagot ígér a közeljövőben a magyar kormány Dél-Szlovákia számára. A felhasználásával kapcsolatban egyelőre kevés konkrétumot árul el a budapesti kormányzat stratégiai partnere, az MKP, melynek a vonatkozó program előkészítése a feladata. Az azonban már most látszik, hogy a pénzcsomag komoly politikai viták terepe lehet. A magyar kormány többször hangoztatta már saját fórumain, például a Magyar Állandó Értekezlet ülésein, hogy a nemzetpolitikai dimenzión felül a gazdasági térben is kapcsolatot akar építeni a határon túli magyarsággal. Már eddig is csaknem 100 milliárd forintnyi (322 millió euró) gazdaságfejlesztő támogatást irányított a határon túlra, Kárpátalján 32 milliárdot (103 millió euró) fordítottak erre a célra, a Vajdaságban pedig az eredeti, 50 milliárdos (161 millió euró) csomag már 65 milliárdra (210 millió euró) duzzadt. A pénzcsomag egy része vissza nem térítendő támogatás, másik része pedig kamatmentes hitel, melyet a kormány a helyi partnereivel együttműködve pályázatok útján oszt el. A Dél-Szlovákiába érkező támogatásról már tavaly tavasszal – pár nappal a választások előtt – is felröppentek a hírek. Magyar Levente, a magyar külügy gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára egy sajtótájékoztatón bejelentette, előkészítés alatt áll a csomag, melynek célja a felvidéki magyar gazdálkodók, vállalkozók, gazdasági önkormányzatok támogatása. Akkor azt is hozzátette, hogy míg a Vajdaság esetében 160 millió eurós program fut, ezt arányosítva a felvidéki viszonyokhoz ennek nagyjából kétszeresét lehet tervezni, Szlovákiába akár 320 millió euró is érkezhet. Magyar akkor azt mondta, az MKP parlamentbe kerülésével felgyorsulhat a folyamat, ám ez az MKP-nak végül nem sikerült. A magyar kormány ennek dacára sem tett le a tervről. Menyhárt József MKP-elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő áprilisi találkozóján is szóba került a csomag. Orbán ekkor több tízmilliárd forintról beszélt. Az MKP azonban egyelőre nem árul el sokat a program részleteiről – sem a keretösszegről, sem arról, végül ki osztja majd el a pénzt. Hangsúlyozzák azonban, hogy a pályázatokat független szakértőkből álló kuratórium értékeli majd. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"273294","attributes":{"alt":"Menyhárt József MKP-elnök","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"320","title":"Menyhárt József MKP-elnök","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] A pénzcsomag a megyei kampányban is komoly szerepet játszhat – a Híd a minap arról beszélt, hogy a fejlesztési program által a Fidesz belép a szlovákiai politikai ringbe, Bugár Béla pedig egyenesen azt mondta, szerinte az MKP a hozzá közel állókat fogja előnyben részesíteni.  Arról, hogy a fejlesztési csomagot „választási csodafegyverként” is lehet használni, vajdasági beszámolók is szólnak.  Politikai tangó a forintmilliárdok körülAz MKP hangsúlyozza, a Magyarországról érkező, több tízmilliárd forintos támogatásnak komoly gazdaságélénkítő hatása lesz Dél-Szlovákiában, és pénzt független kuratórium osztja majd el. A Híd elnöke ez utóbbit azonban kétli. A keretösszeggel kapcsolatban az MKP egyelőre nem árul el semmit. Farkas Ivántól arra a kérdésre sem kaptunk választ, milyen nagyságrendű lehet majd az összeg mondván, erről a donor, azaz a magyar kormány hivatott beszámolni. „Még zajlanak az előkészületek. Nincs még döntés, erről nyilatkozni még nem lenne időszerű” – mondta lapunknak az MKP gazdasági alelnöke. Azt azonban megerősítette, hogy a Magyarországról érkező forrásokat az MKP-hoz köthető gazdaságfejlesztési és regionális fejlesztési terv, az úgynevezett Baross Gábor Terv mögé állítják majd be. A dél-szlovákiai fejlesztési terv 2013-ban és 2014-ben készült, egy 18 tagú szerzői kollektíva dolgozta ki Farkas Iván vezetésével, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság égisze alatt. A Baross Gábor Terv aktualizálása most zajlik. A pénzt szigorúan nyílt pályázatok alapján osztják majd ki, mondta Farkas, ebből a célból létrehozzák a Baross Gábor Alapot. Az MKP gazdasági alelnöke ugyanakkor nem árulta el, kik lesznek a kuratórium tagjai, még tárgyalnak a szakemberekkel. Menyhárt József, az MKP elnöke az Új Szónak adott interjújában azt mondta, ők nem pártemberek, hanem szakemberek lesznek. A gazdaságfejlesztési mechanizmus az MKP elnöke szerint idén nyáron elindulhat. A párt azt ígéri, kis- és középvállalkozások, gazdák, kisiparosok pályázhatnak majd a pénzekre.  A csomaggal kapcsolatban Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke is nyilatkozott a hétvégén a Pátria rádióban. Hangsúlyozta, jelenleg a rendszer előkészítése zajlik, a fő feladat a vonatkozó magyar, szlovák és uniós szabályozás összefésülése, és a jogviszonyok tisztázása. Hasonló rendszert képzelnek el, mint a Vajdaságban. Elmondása szerint kistérségek fejlesztését tervezik. A Pátria rádióban Őry is több tízmilliárd forintról beszélt, hangsúlyozva, hogy ezekkel a szlovák állami költségvetés is jól jár. Tízmilliárd forint, azaz több mint 30 millió euró áfatartalma ugyanis körülbelül 5 millió euró – ez pedig több mint például a kisebbségi kultúrára szánt keretösszeg volt tavaly. Politikai csaták Szijjártó Péter magyar külügyminiszter jelezte: a gazdaságfejlesztési tervről a szlovák kormányt is tájékoztatják. A kormánykoalíció egyik tagja, a Híd ugyanakkor már most éles kritikát fogalmazott meg, Bugár Béla pártja szerint ugyanis a gazdaságfejlesztési programmal a Fidesz beszáll a szlovákiai „politikai ringbe”. „Azzal nincs baj, hogy Szijjártó Péter tájékoztatja a kormányt. Azzal van baj, ha ezt a gazdaságfejlesztő programot egy politikai párt felügyeli. Akkor indul a mutyi” – mondta lapunknak Bugár. Szerinte az MKP a hozzá közel álló embereket fogja előnyben részesíteni. „Ez ugyanolyan, mint például a Libertate vagy más társulások, ahol az MKP-sok osztottak vagy fosztottak” – vélekedett. Ha az MKP a tervet pártpolitikai szinten akarja átültetni, akkor vállalnia kell érte a felelősséget. A lebonyolításhoz azonban szerinte szükség lesz a kormányzati szervekre. „Ha szakmai szinten akarják megvalósítani a tervet, akkor dugjuk össze a fejünket, tegyünk oda pártfüggetlen szakembereket, és azok döntsenek, ne a politika” – jelentette ki. Vajdasági példaA magyar kormány gazdaságfejlesztő projektje a Vajdaságban már gőzerővel zajlik, az MKP delegációja is járt a közelmúltban Szerbiában konzultálni arról, hogyan működik a program. A magyar kormány, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a program ottani lebonyolítója, a Prosperitati Alapítvány sikerként kommunikálja a projektet, sok ezer megkötött szerződéssel. Nemrégiben nagyszabású, ünnepélyes szerződés-aláírást is szerveztek a harmadik pályázati kör nyerteseivel Szabadkán, melyen részt vett Szijjártó Péter is. „Ebből a pénzből többek között 413 permetezőt, 560 traktort, 470 vetőgépet, 262 pótkocsit, 18 kombájnt, 109 bálázót vettek” – mondta az ünnepélyen Pásztor István, a VMSZ elnöke, aki szerint a programnak köszönhetően a vajdaságiak nemcsak identitásukban, hanem egzisztenciális értelemben is meg tudnak maradni szülőföldjükön. A vajdasági magyar ellenzék szkeptikusabb a gazdaságfejlesztő programmal. Bajtai Kornél, a Szabad Magyar Szó újságírója, a Magyar Mozgalom elnökségi tagja szerint a csomag „abszolút választási csodafegyver”, amely életben tartja a VMSZ-t. Szerinte a párt ezzel biztosítja a szavazatokat. A program elmondása szerint akkor startolt, amikor a Magyar Mozgalom megalakulása miatt a tavalyi általános választásokon a VMSZ pozíciója veszélybe került. „Ez pedig a Fidesznek sem volt érdeke, ők kizárólag a VMSZ-t tartják partnernek, mással szóba sem állnak” – magyarázza Bajtai.  A pénzt kezelő Prosperitati Alapítvány ügyvivője Juhász Bálint, aki korábban a VMSZ tisztségviselője volt. Bajtai szerint „az embereknek megsúgják, hogy aki kapni szeretne, annak illik »betagosodni«, vagy legalábbis őket támogatni”.  Bajtai elismeri a pénzcsomag valós gazdasági hatását, ám szerinte igazán jól a beszállítók járnak, amelyek zömében szerb cégek. Ezek a vállalatok szerinte a Prosperitati indulása óta 30–50 százalékkal felnyomták a mezőgazdasági gépek árát, „mert úgyis a magyarok fizetik Pestről”.