Készül a debreceni Latinovits Színház és Orfeum

Csányi János rendező legendás Szentivánéji álom előadása nyomán szerveződött évekkel ezelőtt Budapesten a Bárka Színház társulata, mely nagyon hosszú idő után az első új önálló kőszínház volt. Az előadásban megrendezett mesterember-jelenetek, melyekben többek között a Jancsó Miklós újabb filmjeiből is ismerős Mucsi Zoltán és Scherer Péter (Kapa és Pepe) játszották a szerepeket, olyan színészi improvizációra és társulati együttgondolkodásra épülő részletei voltak az előadásnak, melyek közös elvek iránti elkötelezettséggel gondolkodó csapatot hozva össze megalapozták egy új együttes létrejöttét. A magyar színjátszás alternatív útját képviselő társulat alakulása technikai, gazdasági, szervezési kérdések tömegét vetette fel. A Bárka Színház lett az első közhasznú társaságként létrejövő színházi intézmény az országban egy olyan időszakban, amikor a közhasznú társaságokra vonatkozó törvényt még éppen csak fogalmazták.

Debrecen Fórum

A feladat tehát, melyre 2004 októberében Debrecen felkérte Csányi Jánost, nem volt teljesen ismeretlen a számára: addigra a Bárka megalakításánál és fenntartásának megszervezésénél szerzett tapasztalataival színházi menedzserigazgatóvá vált. A felkérés egy új debreceni színház szakmai terveinek elkészítésére vonatkozott. Az akkor még a Bárka Színház igazgatójaként dolgozó rendező az országban egyedülállóan, német mintákat felhasználva és továbbfejlesztve három teljesen tiszta profilú színház létrehozását tűzte ki célul, melyek közül a prózai színdarabokat befogadó új színház és orfeum öt és félmilliárd forintos városi beruházásban, egy ennél jóval nagyobb beruházás részeként jön létre Debrecen új épületkomplexumában, a Debrecen Fórumban.

Az elképzelés szerint a tiszta profilú színházak bizonyos szervezési folyamatait, a gyártást egy kézben lehet tartani, így csökkentve a költségeket: ezért készül el – szintén városi beruházásban – egy mindegyik színház igényeit kielégítő új műhely és raktár közel 700 millió forintból, s a gazdasági és közönségszervezési funkciókat is egyetlen helyre összpontosítják. A változásokkal egyidejűleg a Csokonai Színház közintézményből társasággá alakul.

A Debrecen Fórum, melyben a Latinovits Színház és Orfeum helyet kap, a Csapó utca, a Vár utca, a Piac utca és a Rákóczi utca határolta területen, a régi vásárcsarnok helyén épül meg, hárompercnyire a Debreceni Református Nagytemplomtól. Az épületegyüttes egyszerre lesz piac, irodaház, bevásárlóközpont és színház is. Közel 40000 négyzetméternyi alapterület jut az üzleteknek, 10000 négyzetméternyi alapterület a kultúrának, a funkciókat 850 gépkocsis parkolóház egészíti ki. A beruházás részeként létesülő új, 7000 négyzetméteres piac átadását még az idei évre tervezik, az egész komplexum építészeti átadását 2008 májusára.

Latinovits Színház és Orfeum

A Latinovits Színháznak keresztelt új játszóhely a tervek szerint prózai és művészszínház lesz, mely a kortárs táncelőadásoknak is helyet ad. A Debrecen Fórum épületegyüttesének alsó két szintjét elfoglaló bevásárlóközpont fölött, a harmadik emelettől nyílik majd a színház, mely jellegzetes, tojás alakú alaprajzával s a város fölé magasodó tornyával Debrecen látképének egyik jellegzetes látványelemévé válhat. A Latinovits Színház és Orfeum létrejöttével egyidejűleg a városban működő Vojtina Bábszínház a 14 éves korosztályig fogja kiszolgálni a szórakozni és színházba járni vágyók igényeit családi- és gyermekszínházként, a Csokonai Színház pedig zenés közönségszínházzá alakul, melynek opera- és operett-társulatát már most erősíti az igazgató. (Csányi János 2007. március 31-én lemondott a Csokonai Színház igazgatói posztjáról. Az új igazgató kinevezéséig Vidnyánszky Attila művészeti vezető irányítja az intézmény munkáját. – a szerk. megj.) Az új prózai színház minden igényt kielégítő tereivel a rendszeres színházi előadásokon túl Debrecen három magyarországi és egy nemzetközi színházi fesztiváljának, sőt egy új debreceni színházi akadémiának is otthont ad majd.

Szakemberképzés

A Színházi Akadémia a tervek szerint főként nem színészképzéssel, hanem a színházi technikai és kisegítő személyzet professzionális képzésével fog foglalkozni bolognai oktatási rendszer szerint: a színházimenedzserigazgató-képzéstől a professzionális díszlet- és jelmeztervezőkig, a színház különböző folyamataiban részt vevő szakemberekig képeznek majd utánpótlást, de tervezik szakírók és újságírók továbbképzését is. Az intézmény akkreditációja az idei évben várható.

A színház nagyterme (mely az épület harmadik szintjén kap helyet) 234 fős földszinti nézőtérrel épül meg, az első karzatszinten 91, a második karzatszinten 36 fő tud majd leülni. Az épület ötödik szintjén a próba- és rendezvénytermek találhatók majd. A harmadik szinten közelíthető meg a 120 fő befogadóképességű Orfeum, s itt lesznek azok a színházi üzletek is, így a színházi fodrászat és szabóság, a jelmezkészítők, melyek a koncepció szerint kifelé is dolgoznak majd. A stúdiószínházban 150 embert tudnak leültetni.

Közel a színészekhez

A kamaraszínház érdekessége az, hogy a Nemzeti Színházhoz hasonló méretű színpadot kap: a színpadnyílás 14 méter széles és 8,5 méter magas lesz, erre nyomják rá a nézőteret karéj alakban, melynek így egyetlen pontja sem kerül a színpadtól tíz méternél nagyobb távolságra, így olyan nézői élményt adhat, mintha egy stúdiószínházban, a színészekhez nagyon közel ülnénk. A kamaraszínház egyedülálló módon íves vasfüggönnyel ellátott lesz; komoly gond minden színpadon, hogy az előszínpad rosszul kihasználható, nehezen bevilágítható, ezt itt úgy oldják meg, hogy gyakorlatilag megszüntetik az előszínpadot.

A függöny leengedése után a nézők két oldalról felmehetnek a színpadra is, mely, ha így használják, Magyarország legnagyobb alapterületű mobil térszínháza lesz. Bár prózai és művészszínháznak épül, mégis lehetőséget ad majd a zenekar elhelyezésére is: egy mobil módon létrehozott 60 fős zenekari árokkal.