Keményen bírálja az unió a szlovákiai romák diszkriminációját

Miután Jourová találkozott Martina Lubyová (SNS) oktatási miniszterrel Brüsszelben, kemény szavakkal illette Szlovákiát. „Valóban nagyon nyugtalanít a roma gyermekek és tanulók szlovákiai helyzete. Megengedhetetlen, hogy Európa szívében nem csak hogy túlsúlyban van a diszkrimináció és szegregáció, de még növekszik is” – közölte. Azt üzente a szlovák illetékeseknek, hogy hagyjanak fel a vádaskodó módszerekkel, és kezdjenek cselekedni. „Nem engedhetjük meg, hogy egy újabb generációnyi roma gyermek vesszen el saját hazájában. Ezt egyszerűen nem érdemlik meg” – tette hozzá. Hangsúlyozta, mindent megtesz azért, hogy javítson a helyzeten, és ha elkerülhetetlen, jogi eljárást is kilátásba helyezett Szlovákia ellen, ami pénzügyi szankciókhoz is vezethet.

Három intézkedés

Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos egyetért Jourovával. „Valóban nem engedhetünk meg magunknak egy újabb elveszett generációt, azonnali lépésekre van szükség” – jelentette ki Ravasz. Elmondta, amikor Lubyová átvette az oktatási tárca irányítását, találkozásukkor három kulcsfontosságú intézkedést vázolt fel neki. Az első a gyermekek óvodalátogatásának kötelezővé tétele, a második a diagnosztika kérdése, hogy ne kerüljenek roma gyerekek speciális osztályokba csak azért, mert például nem tudnak szlovákul, amikor alapiskolába mennek. A harmadik pedig a szociálisan hátrányos környezetből származó gyerekek támogatása, elsősorban az alapiskolában.

Etnikai konfliktus?

Ravasz szerint több koncepciót bemutattak már. Az egyéves kötelező óvodalátogatás a környező országokban már régóta működik. Az ellenzék csak a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára írná elő a kötelező óvodalátogatást, ám Ravasz szerint minden gyermekre ki kellene terjeszteni. „A szociálisan hátrányos helyzet nem jó indikátora a szegénységnek. 2016-ban ötvenezer szociálisan hátrányos helyzetű gyermekünk volt, tavaly 18 ezerre csökkent a számuk, most ismét 40 ezerre emelkedett” – magyarázta a mutató megbízhatatlanságát.

Szerinte azt is mérlegelni kell, hogy ha csak egy bizonyos csoport számára teszik kötelezővé az óvodalátogatást, az nagyon komoly feszültségekhez vezethet. „Képzeljük el, hogy egy nem roma család óvodába szeretné adni a gyermekét, de az óvodának kötelezően csak roma gyermekeket szabad felvennie, a polgármester pedig úgy dönt, nem bővíti a kapacitást. Ez egy teljesen felesleges etnikai konfliktust indít el” – magyarázta. Ha mindenkire érvényes a kötelező óvodalátogatás, az a polgármestereket is a kapacitásbővítésre utasítja.

10 ezer új férőhely

A kormánybiztos elmondta, az oktatási minisztérium azon dolgozik, hogy számokban is meghatározza, mennyi pénzt kellene adnia az államnak az önkormányzatoknak az óvodai férőhelyek bővítésére, és abban bízik, hogy a tárca szeptemberig elkészíti az egész tervezetet. Hozzátette, az intézkedésnek nem kellene komolyabb problémát okoznia, mert a nem roma gyerekek nagy többsége már így is óvodába jár, a roma gyerekeknek azonban csak a harmada. „Körülbelül tízezer új helyre lenne szükség. Erre vannak európai forrásaink is, az önkormányzatok meríthetnek belőlük” – tette hozzá.

Ha sikerül megteremteni a szükséges kapacitást és az egyéb feltételeket, a kötelező óvodalátogatás később két, illetve három évre is kibővülhet. Ravasz hozzátette, kivételekre is lehetőséget akarnak teremteni. „Nem akarjuk arra kényszeríteni a szülőket, akiknek van lehetőségük otthon tanítani az óvodáskorú gyermeküket, hogy kötelezően óvodába adják őket” – jegyezte meg.

Motiváció: meleg étel

A kötelező óvodalátogatást nem szankciókkal, hanem motivációval szeretnék elérni. „Ha a környező országok gyakorlatát nézzük, a legnagyobb motiváció az ingyenes meleg étel lehet. Nagyon pozitív intézkedés lenne, ha sikerülne elérni, hogy minden gyermek ingyen kapjon meleg ételt az óvodában. Ezzel nemcsak a szülőket bírnánk együttműködésre, hanem az önkormányzatokat is. Melyik polgármester ne szeretne iskolakonyhát a falujában? Ezzel munkahelyeket teremthetünk” – vélekedett a kormánybiztos.

Diagnosztika

A diagnosztikával kapcsolatban Ravasz elmondta, az oktatási minisztérium a többféle diagnosztikai központ összevonásával akar változást elérni. A szegény gyermekek támogatásával kapcsolatban az oktatási minisztérium, a szociális tárca és a romaügyi biztosi hivatal egyeztet, és a jelenlegi szabályozások összehangolásán dolgoznak. A kormánybiztos úgy véli, ha ezek a változtatások a választási időszak végéig, de ideális helyzetben 2018-ban életbe lépnek, akkor Jourová is elégedett lehet.