Közélet

Kárpát-medencei kulturális térfoglalás indul

Budapest | Az egész Kárpát-medencére kiterjedő kultúrstratégiai célokat fogalmazott meg egy a hvg.hu birtokába jutott kormányzati előterjesztés. Államilag képzett újságírók írhatnak a jövőben állami közéleti hetilapba Magyarországon.
Kósa András

2019. május 18. 10:00

- Somogyi Tibor felvétele

„Kinyílott a pitypang. Megírom” – a magyar közbeszédben azóta már szállóigévé vált „ars poeticával” indult el 2014 elején kormányzati támogatással a Magyar Krónika című folyóirat Kerényi Imre főszerkesztésével. A tavaly nyáron elhunyt színházi rendező akkor a következőképpen fogalmazta meg a Magyar Krónika céljait: sugározzon „örömet, jókedvet és a »fikakultúra« tagadását”. Már ebből látni lehetett, hogy a kormánypropagandára építő folyóirat működése komoly szakmai kérdéseket vetett fel, a Magyar Krónika nem is tudta átlépni az árnyékát: bár tízezer példányban nyomtatták, mindössze kétezer előfizetője lett, a többit ingyenesen juttatták el önkormányzatokhoz, közintézményekhez. Ilyen körülmények között nem ért senkit váratlanul, hogy a kormány végül a pénzcsapok elzárása mellett döntött, és a teljesen érdektelen lap főszerkesztését átvevő Bencsik Gábor idén márciusban már arról volt kénytelen tájékoztatni az olvasókat, hogy a folyóirat jövője bizonytalanná vált.

Irodalmi erőközpont

A Magyar Krónika koporsójába minden bizonnyal az a kormányzati előterjesztés ütötte az utolsó szöget, melyet a hvg.hu szerzett meg. A dokumentum a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) fejlesztési koncepciójára alapozva valójában egy teljes kultúrstratégiai tervet tartalmaz, melynek bőven vannak határon átnyúló vonatkozásai is. Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója az Indexnek adott interjújában elmondta, az előterjesztés valójában a főigazgatói pályázatán alapuló koncepció. Lényege, hogy „nemzeti jelentőségű irodalmi erőközponttá” tegyék a PIM-et és társintézményeit, sőt, a koncepció egy másik részén már egyenesen „közép-európai kulturális erőközpontról” van szó, melynek lényege, hogy a közép-európai irodalom ne „német közvetítéssel” jusson el a magyar nyelvű olvasókhoz, hanem a PIM rendelkezzen saját fordítói hálózattal a kortárs közép-európai szerzők magyarítására. 

A PIM emellett „kulturális inkubátorházként” is működne, vagyis „olyan társadalmi programokat kell kezdeményeznie és menedzselnie, melyek a lehető legszélesebb olvasói réteget érik el az egész Kárpát-medencében”. A nagyívű tervekben szerepel még egy minden év szeptember elején Budapesten megtartandó nemzetközi könyvfesztivál (mivel „ilyen minden közép-európai országban van, kivéve Magyarországot”), sőt, egy sajátos dunai kulturális fesztivál is, ez nyáron zajlana egy hajón, amely Közép-Európa minden fővárosában kikötne a Duna mentén – így értelemszerűen Pozsonyban is – és néhány napig rendezvényhajóként működne, Budapestre a Sziget Fesztivál idejére érkezne meg.

Új korszak

Mindez egy újabb fejezetét jelenti Orbán Viktor tavaly megfogalmazott gondolatai megvalósításának, mint a hvg.hu birtokába jutott dokumentum bevezetőjéből kiderül, az anyag összeállítói nem is titkolják, hogy ez a céljuk, hiszen egyenesen a miniszterelnököt idézik, aki a 2018. áprilisi választás után – immár az újabb kétharmados többség tudatában – arról beszélt: a magyar kultúrában, kultúrpolitikában új korszakra van szükség. Mint már korábban is írtunk róla, az egy szóval csak kultúrharcnak nevezett jelenség már a választás előtt megindult, elsősorban az azóta újra Magyar Nemzetként megjelenő Magyar Idők egyes publicistái révén, akik személy szerint kezdtek el támadni szerintük „túl liberális, nemzetietlen” kulturális vezetőket, szerzőket, irodalmárokat. 

Ennek áldozata lett a PIM korábbi főigazgatója, Orbán Viktor egykori szövetségese, Prőhle Gergely, akit eltávolítottak az intézmény éléről, helyette jött az erdélyi születésű Demeter Szilárd. Ő nyíltan kultúrpolitikát szeretne megvalósítani, ennek szellemében az EMMI-n készült koncepcióban is az olvasható, hogy a PIM „politizáljon. Álljon bele az európai és a magyar érdekek védelmébe. Generáljon társadalmi vitákat. Provokáljon ki produktív konfliktusokat”. Az Indexnek Demeter Szilárd ezzel kapcsolatban azt mondta, a „magyar érdekek védelme” azt jelenti, hogy „a magyar kultúra van olyan jó, mint bármilyen más nemzeti kultúra. Ezt viszont el is kell hinnünk, vagyis fejben is erősnek kell lennünk. Ez például magyar érdek”.

Védelmi újságírás

A „magyar érdekek védelme érdekében” ezért a fentieken túl a PIM keretein belül újságíróképzést is indítanának, erről a főigazgató azt mondta, ez nem közvetlenül a múzeumban működne, hanem egy külön nonprofit cég folytatná és elsősorban kulturális újságírókat, kritikusokat képeznének, mert Magyarországon „egész egyszerűen nincs egy erős kulturális újságírói réteg”. 

A milliomos Országút

Ennél is érdekesebb, hogy a koncepció szerint „a hazai kulturális lapkínálat bővítése érdekében egy új, szélesebb rétegeket megszólító kétheti lap megalapítására és állami segédlettel történő elindítására van szükség”, ennek neve Országút lenne és 490 (1,5 euró) forintért lehetne megvásárolni – ezzel jóval olcsóbb lenne a jelenleg megjelenő közéleti hetilapok többségénél, a hvg-t 575 (1,8 euró), a 168 órát 690 forintért (2,1 euró) lehet megvenni, igaz, az egy éve indult Magyar Hang éppen 490 forint (1,5 euró). 
A 48 oldalasra tervezett, 8000 példányban megjelenő Országút azonban már az induláshoz kapna 374 millió forintot (1,16 millió euró), de ezen felül még előirányoznának 50 milliót (156 ezer euró) szerzői honoráriumokra. A jövőben a tervek szerint 300 milliót (937 ezer euró) költenének minden évben a költségvetésből a lapra, melyet „a legjobb szakemberekből – szerkesztők, cikkírók, gazdasági és marketingszakértők stb. – kiválogatott, professzionális szerkesztőbizottság” vezetne, olyan szakemberek, akik „tudatában vannak azoknak a nemzetstratégiai feladatoknak, melyeket egy ilyen lapnak el kell látnia”, a lapvezetés pedig „egyértelmű felelősségi körökkel és hierarchiával épülne fel, tapasztalt jelöltekkel a főszerkesztő és a helyettese posztjára”. A hvg.hu szerint ez azt jelenti, hogy vélhetően már meg is találták a jelöltet, csak még nem hozták nyilvánosságra. Demeter Szilárd egyébként azt hangsúlyozta az Indexnek, hogy az egész még csak koncepció, formális döntés még semmiről nem született.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Szigorúbb büntetések várnak a sofőrökre

Šefčovič fontos posztot kaphat Brüsszelben

Átadták a Madách-díjat

Érsekújvár kulturális főváros lesz

Žitňanská: A parlament nem teljesítette a kötelességét

Csetneki vízivár, a Bebekek ősi fészke

Legfrissebb galériák
Olvasta már?