Jurzyca és Chmel – ígéretek már vannak

A Kovács–Simon-féle történelemtankönyvek 1-es és 2-es részének újbóli terjesztése elindulhat, Jurzyca még a héten megbízza az Állami Pedagógiai Intézetet egy elemzés elkészítésével. „Ez megállapítja, hogy a raktáron levő könyvek az állami oktatási programmal mennyire vannak összhangban. Esetleges kiegészítésük sem jelentene gondot, ezt jelezték a szerzők is” – tájékoztatta lapunkat Juhász László kisebbségi főosztályvezető. A sorozat harmadik részének kiadásáról nem volt szó. A minisztérium hosszú távú terve egyébként, hogy az iskolaigazgatók maguk választhassák ki, milyen történelemtankönyvet kívánnak használni.

A tárcaközi egyeztetés szakaszában levő közoktatási koncepció ellen Chmel hivatala alapvető kifogásokat emelt, ezekről vezérigazgatói szinteken a következő hetekben fognak egyeztetni. Ennek alapján készítik majd elő a közoktatási törvény átfogó módosítását. Jurzyca nem látja akadályát Chmelék javaslatának, hogy ebben a módosításban helyet kapjon egy fejezet, amely a kisebbségi oktatással foglalkozik átfogóan – állítja Juhász.

A két kormánytag megegyezett, hogy a hatásköri törvény értelmében negyedévente megbeszélik a kisebbségi oktatást érintő kérdéseket, és a témában készülő stratégiai terveket is időben megtárgyalják.

Szomorú, hogy ez a találkozó csak egy évvel a kormány megalakulása után jött létre, miközben a miniszterelnök-helyettes és a miniszter hetente találkozik a kormányüléseken, véli Szigeti László volt oktatásügyi miniszter, az MKP alelnöke. Meglátása szerint szerencsésebb lenne, ha a kisebbségi oktatásért csak egy minisztérium, illetve központi hivatal felelne. „Ha a közoktatási törvénybe bekerül egy rész, amely a kisebbségi oktatással foglalkozik, annak én örülök majd a legjobban. Fontos lenne viszont, hogy ezeket a döntéseket olyan emberek hozzák, akik a témához valóban értenek” – hangsúlyozza Szigeti.