Ján Kuciak szüleinek nincs kétségük afelől, ki gyilkoltatta meg a fiukat

Kuciak szülei korábbi ügyvédjük közvetítésével úgy nyilatkoztak, hogy az újságíró meggyilkolásának ügyében vádalkut kötött és 15 év börtönbüntetésre ítélt Andruskó Zoltán vallomását az általa használt mobiltelefon bemérésének adatai támasztják alá.

„A büntetőeljárás során egyszer sem ismerte el a bíróság, hogy tévedhetett az előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság megrendelőjének és segítőjének személyével kapcsolatban" – tolmácsolta az áldozat szüleinek szavait kedden Peter Paluda, a Legfelsőbb Bíróság (NS) szenátusának elnöke.

Nem értenek egyet a Speciális Büntetőbíróságnak azzal az állításával sem, hogy Peter Tóth tanú szándéka az volt, hogy Marian Kočnert a gyilkosság megrendelőjeként állítsa be. Azzal érvelnek, hogy ennek a tanúnak a vallomása nem kevésbé értékes, mint más bizonyítékok, és nem lehet eleve figyelmen kívül hagyni.

A közvetett bizonyítékok láncolata, amely szerintük az újságíró és menyasszonya meggyilkolásának megrendeléséhez vezet, azok az információk, amelyeket az újságírók megfigyelése során szereztek.

„Ezek alapján Marian Kočner közvetlenül köthető a végrehajtókhoz. Bár tagadta, hogy újságírókat figyeltetett volna, Jan Kuciak megfigyelése összeköti a gyilkossággal" - közölte Paluda Kuciak szüleinek álláspontját.

Az újságíró szüleinek meggyőződésük, hogy Kuciak tevékenysége miatt Marian Kočner veszélyeztetve érezte magát.

Alena Zsuzsová vádlott a Speciális Ügyészi Hivatal ügyészének fellebbezését úgy kommentálta, hogy Andruskó hazudik. A vádlott szerint ezt bizonyítja az is, hogy hamisan vádolta meg Marian Kočnert és őt egy másik újságíró meggyilkolásának ügyében is. „Engem és Marian Kočnert is csak azért vádolta meg, hogy elkerülje az életfogytiglani börtönbüntetést" – idézte Alena Zsuzsová szavait a Legfelsőbb Bíróság szenátusának elnöke. Alena Zsuzsová azt állítja, hogy Andruskónak volt indítéka arra, hogy megrendelje Kuciak meggyilkolását.

Štefan Neszméry, Alena Zsuzsová jogi képviselője célirányosnak tartja a pozsonyi Comenius Egyetem Filozófiai Kara által kidolgozott szakvéleményt, amely a Marian Kočner és Alena Zsuzsová közötti, a Threema alkalmazáson keresztül folytatott kommunikációt elemzi.