Ismét nemet mondott a kormány a peredieknek

VERES ISTVÁN

Pozsony. A helyiek akarata helyett a belügyminisztérium álláspontja lett a döntő. A kormány tegnap elutasította a peredi (Vágsellyei járás) lakosok kérelmét, akik a 2012. március 10-i érvényes népszavazás értelmében Peredre változtatták volna a település jelenlegi hivatalos megnevezését. A falu neve így továbbra is Tešedíkovo marad.

Robert Kaliňák belügyminiszter nem tartja szerencsésnek, hogy Pered hivatalosan is visszakapja régi nevét. „Bratislava sem veszi vissza a Pozsony nevet” – jegyezte meg a kormányülés után a belügyminiszter. Pozsony szlovák neve egyébként sosem volt Pozsony, 1919 előtt Prešporoknak hívták szlovákul.

Negyednek szabad

Ahogy lapunk tegnapi számában írtuk, a belügyminisztérium nevezéktani bizottsága azért nem tartja elfogadhatónak a Pered nevet hivatalosként, mert magyar eredetűnek tartja, Szlovákiában viszont a települések hivatalos nevének szlovákul kell lennie. Ennek egyébként ellentmond, hogy a közeli Negyed szlovák hivatalos neve Neded (vagyis gyakorlatilag a magyar megnevezés a hivatalos név is). Több hasonló példát is találunk Dél-Szlovákiában (Nána, Zalaba, Mad). A Pered elnevezésről senki nem bizonyította be, hogy magyar eredetű lenne, érvel a falu polgármestere. „Ez egy univerzális név, 1948 előtt a helyi szlovákok is ezt használták” – állítja Borsányi Gyula.

A Tešedíkovo egy elterjedt és bevett megnevezés, amely 65 éve használatos, így része az ország földrajzi kiadványainak is, érvel az elutasításról a kormányba terjesztett javaslat. A kormány ezzel vélhetően főleg a szlovák nemzeti nagyságokról elnevezett települések hivatalos megnevezését próbálja védeni. Elkértük a belügyminisztériumtól a nevezéktani bizottság teljes állásfoglalását, ehelyett viszont csak azokat a kivonatokat küldték el, amelyek a kormányba terjesztett rövid indoklásban is szerepelnek.

Kommunista és nacionalista hagyomány

Robert Fico kormánya a II. világháború utáni, nemzetiségeket elnyomó politikát élteti tovább a tegnapi döntéssel, véli Érsek Árpád. „Ez a döntés nem arra utal, hogy Szlovákia kormánya civilizált európai politikát folytatna” – jegyezte meg közleményében a Híd parlamenti képviselője.

1948. június 11-én, néhány hónappal a kommunisták hatalomátvétele után Daniel Okáli belügyi megbízott egy rendelettel 710, nagyrészt dél-szlovákiai település hivatalos nevét változtatta meg önkényesen. Ekkor kapta mai hivatalos nevét Pered mellett Párkány (Štúrovo), Bős (Gabčíkovo) és Gúta (Kolárovo) is.

A 90-es évek első felében viszont néhány dél-szlovákiai városnak és falunak még sikerült helyi népszavazással megváltoztatnia az 1948-ban ráerőltetett nevét. Így lett Čalovóból Veľký Meder, Šafárikovóból Tornaľa, Vojnicéből Bátorove Kosihy, Milanovcéből Veľký Kýr. Štúrovóból viszont nem lehetett Parkan, ahogy Tešedíkovóból sem lehetett Pered 1995-ben és most sem.

Nemzetállami döntés

„A kormány döntése több olyan tényre is rávilágít, amely a demokratikus jogállamba vetett hitet kérdőjelezi meg” – állítja Őry Péter. Az MKP közigazgatási alelnöke szerint a kabinet nem vette figyelembe a szubszidiaritás elvére épülő és a polgárok akaratát tükröző kezdeményezést. „Döntésével egyúttal azt is bizonyította, hogy a kormány nem a lakossági akaratot képviseli, hanem a kisebbségek által lakott települések esetében ragaszkodik a nemzetállam építésének koncepciójához” – tette hozzá Őry. Az MKP alelnöke szerint így a döntés szembemegy olyan nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekkel is, amelyet az ország parlamentje korábban ratifikált, mint például az ET kisebbségi keretegyezménye, de a Helyi Önkormányzatok Európai Kartájával is, amely a már említett szubszidiaritás elvének a betartását szabja meg a kormány részére.