Így „építik” a sajtót magyar pénzből Erdélyben

A szlovákiaihoz hasonlóan forráshiányos és politikai befolyással küzdő erdélyi sajtóközeg ugyanazokkal a kihívásokkal küzdött, melyek minden kisebbségi sajtópiacot jellemeznek, és az elmúlt másfél-két évtizedben nagyban támaszkodott a magyar kormány támogatásaira.

Nem független

Az ott uralkodó viszonyrendszer bonyolult labirintusnak tűnhetett, és legalábbis a közelmúltig az volt. „Jelenleg igazán független erdélyi sajtó néhány utolsó mohikánt, elszórt kis csapatokat leszámítva nincs” – mondja Sipos Zoltán, az Átlátszó Erdély projekt vezetője. Az erdélyi magyar sajtó nemrégiben, 2014-ben még – némileg leegyszerűsítve – kétosztatú volt, méghozzá a politikai helyzet miatt. Az egyik oldalon a Fidesz vonzáskörzetébe tartozó sajtótermékek álltak, a másikon pedig az Orbánékat akkor még komoly kritikával illető RMDSZ befolyási körébe közvetlen vagy közvetett módon tartozó média. „Bár független sajtó nem igazán létezett, a táborok azért nézegették egymást, és igyekeztek kölcsönösen megírni dolgokat egymásról, így valamennyire működött a nyilvánosság kontrollja” – magyarázza Sipos.

Kiegyezés

Aztán a Fidesz és az RMDSZ 2014-ben kiegyezett, kialakult egy közös front, és mindkét blokknak érdekévé vált, hogy védjék egymást – ezzel együtt pedig a három erdélyi párt között is megszűnt a versenyhelyzet. 2017-re a helyzet már úgy nézett ki, hogy az erdélyi magyar online piac legfontosabb szereplői kisebb vagy nagyobb mértékben magyar közpénzből működtek. Ráadásul a magyarországi sajtóban csak G-napként ismert esemény, Orbán Viktor és a hozzá egykor közel álló oligarcha, Simicska Lajos 2015-ös összeveszése is érzékenyen érintette a sajtóközeget, hiszen a hozzá köthető Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítványon keresztül már nem érkezett annyi támogatás, amennyi korábban, teljesen megváltozott a Magyarországról érkező pénzek struktúrája és kedvezményezetti köre is. Eközben az RMDSZ is elkezdett háttérbe vonulni, így több erdélyi médiavállalkozás is nagyon nehéz helyzetbe került.

1,45 milliárd forint

Ebbe a vákuumba érkezett az az óriási összegnek számító 1,45 milliárd forint, azaz több mint 4,5 millió euró a magyar kormánytól az erdélyi sajtónak. Azaz pontosabban minden pályáztatás nélkül egy eddig szinte ismeretlen kolozsvári szervezetnek, az Erdélyi Médiatér Egyesületnek (EME), mely a Főtér.ro portált adja ki. A támogatás nagysága is rendkívül szokatlan: Parászka Boróka, az üggyel foglalkozó erdélyi újságíró összegzése szerint a pénzből bármelyik erdélyi magyar szerkesztőséget hosszú évekig lehetne működtetni. Az Erdélyi Magyar Televíziónak, mely teljes erdélyi lefedettséggel működik, tízéves költségvetése ez a pénz. „Csak becslésekbe tudok bocsátkozni, de ebből a pénzből a teljes erdélyi médiát fel tudják vásárolni és még költőpénzük is marad bőven” – mondta az Új Szónak Sipos Zoltán, hozzátette azonban, hogy az EME minden bizonnyal nem felvásárlásban gondolkodik.

A háttérben Tőkés körei

Az Erdélyi Médiatér Egyesület mögött megtalálni a politikát, méghozzá Tőkés László körét: elnöke Mohácsi Árpád László, aki a fideszes EP-képviselő hivatalos fotósa, tagjai közt pedig ott van Fall Sándor, a Főtér.ro új főszerkesztője, aki korábban az Erdélyi Magyar Néppárt sajtósa volt, és ő a tusványosi szabadegyetem sajtófőnöke is.

A kulcsfigura azonban Demeter Szilárd korábbi blogger, aki ott volt az EME megalakításánál, jelenleg pedig a Századvég elemzője és kutatója – a magyar sajtó szerint pedig nagyon közel áll Habony Ápádhoz, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadójához. Demeter tagadja, hogy olyan közel állna Habonyhoz, ahogy azt sugallják, ám azt nem, hogy komoly kapcsolatrendszere van, és konkrétan ő járta ki a pénzt az egyesületnek. „Ha meg akarnám tehát fogalmazni a szerepemet, akkor én volnék az Erdélyi Médiatér Egyesület nem hivatalos nagykövete” – fogalmazott az Átlátszó Erdélynek adott interjújában.

„Az összes bónusz”

Elmondása szerint nem volt egyszerű megszerezni a támogatást, sokáig „érzékenyítette” a döntéshozókat, mivel világosan közölték vele, hogy sem a Fidesznek, sem a magyar kormánynak nincs szüksége erdélyi médiára, mivel mindenre, amire politikailag szüksége van, megkapja az erdélyi pártoktól. Demeter azonban azzal érvelt, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van pártérdektől mentes közösségépítő szcénára, amelyet az erdélyi részérdekek nem befolyásolják. A HVG-nek nyilatkozva azt mondta: „Sokat kellett harcolnom, és lehívnom az összes bónuszomat, hogy holnaptól ne Szász Jenő (az állami Nemzetstratégiai Kutatóintézet erdélyi származású elnöke – szerk. megj.) építsen médiát Erdélyben.” Szerinte épp az volt a budapesti kormánydöntés lényege, hogy a jövőben „ne az RMDSZ, ne az Erdélyi Református Egyházkerület, ne a Magyar Polgári Párt” kapja feladatul az erdélyi magyar nyelvű média megszervezését, hanem az a csapat, amely a „Főtérrel már bizonyította, hogy közéletcentrikus, és nem pártpolitikai célokat szolgál ki”.

Demeter szerint az „Erdély 3.0” munkacímet adta a projektnek. „Egy összetett koncepciót tettünk le az asztalra, amely egy integrált média felépítése mellett tartalmazza az erdélyi szcéna megteremtésének elemeit. Hangsúlyosan online fejlesztéseket szeretnénk” – mondta az Átlátszónak, hozzátéve, közösségépítésre, hatékony online tartalommenedzsmentre és egyebekre is van javaslatuk. „Felkutatjuk azokat az újságírókat, szerkesztőket és alkotókat, akik közösségünk boldogulását és jövőjét nem saját nézeteik szabad áramlásának gátjaként tekintik. Szeretnénk velük együtt dolgozni” – magyarázta.

Szétbombázni

Sipos Zoltán szerint azonban nem teljesen tiszta, mit akarnak kihozni Demeterék ennyi pénzből. Szerinte valószínűleg nem akarnak teljes szerkesztőségeket felvásárolni, hiszen az nem lenne hatékony – csak a legjobb újságírókat keresik meg, és ha nem is jön létre együttműködés, valamiféle megnemtámadási szerződést kötnek velük. „Így olcsón és hatékonyan szét lehet bombázni a szerkesztőségeket” – mondta.

Szerinte az 1,45 milliárdos támogatás tovább fogja erősíteni azt a tendenciát, amelyben már jelenleg is létezik az erdélyi sajtóközeg. „Hogy az újságírók szerint a pénz valahonnan a mennyből jön, és cserébe ilyen-olyan kéréseknek kell csupán eleget tenni. Másrészt közép- és hosszú távon felveti azt a problémát, mi lesz, ha nem lesz ez a pénz” – mondta Sipos.

Az Átlátszó Erdély vezetője úgy gondolja, hogy mivel az erdélyi sajtó eddig sem volt kritikus a Fidesszel, nem igazán volt értelme ennyi pénzt tenni egy magyar kormányhoz hű médiahálózat kiépítésébe. „Őszintén szólva szerintem ez tévedés volt, valaki nem figyelt oda” – jegyezte meg. Nem hiszi, hogy a Demeter által említett „szcénaépítés” működne, mivel Erdélyben óriási a szakemberhiány. „Ha sorra veszem az újságírókat, nagyjából minden városban három-négy használható újságíró van. Nincsenek jó emberek, nem igazán van kire építeni ezt a szcénát” – mondta. Inkább azt tudja elképzelni, hogy a hálózat úgy épül majd fel, mint Magyarországon a régiós lappiac: központi szerkesztőséggel, mely előállítja a politikai tartalmat. „Helyben pedig majd hozzátesznek valamit. Mást nem igazán tudok elképzelni” – zárta Sipos Zoltán.