Húsz éve volt a komáromi nagygyűlés

Az összejövetel időszerűségét elsődlegesen az akkor folyamatban lévő közigazgatási-területi átszervezés adta. Az egy éve létező Szlovákiában nagy jelentőséggel bírt, hogy a nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás őshonos közösségként határozta meg a Szlovákiában élő magyarságot, közben kimondta az állam keretei közötti önrendelkezés igényét. Tény, hogy a találkozón elfogadott állásfoglalásból kevés célkitűzés valósult meg az elmúlt húsz évben. A résztvevők lelkesedése nem vált valós közakarattá. Tudjuk, hogy a magyar közösség létszáma az elmúlt húsz év során több mint 110 ezerrel csökkent. Tudatosítani kell azt is, hogy ez a fogyás elsősorban annak tudható be, hogy a magyarok lakta régióban nincs sajátos jogállású közigazgatási terület, illetve a szlovákiai kisebbségek nem rendelkeznek az önkormányzatiság semmilyen formájával sem. A húsz évvel ezelőtti komáromi nagygyűlés utóéletének tapasztalatából kiindulva a magyarság megmaradásának lehetőségei nemcsak az önrendelkezés és önkormányzatiság koncepciójának kidolgozásában rejlenek, hanem főleg annak közösségi támogatása megszervezésében és megszerzésében. A Magyar Közösség Pártja a napokban véglegesíti azt a koncepciót, amelyet rövidesen közvitára bocsájt. Húsz évvel a nagygyűlés után és 25 évvel a rendszerváltást követően mindannyiunk feladata, hogy kiálljunk megmaradásunk intézményi, jog és pénzügyi feltételei mellett és kialakítsuk hozzá a társadalmi támogatottságot.