Hrušovský köszöni a 104 voksot

„Köszönöm szépen” – reagált elégedetten a voksolás eredményére a házelnök: tervezetét 104-en támogatták. Monika Beňová, a Smer alelnöke szerint különös győzelem született. A norma értelmében az európai ügyekért felelős bizottság jelentős hatásköröket kapott, miközben a testület még egyszer sem ülésezett, és kérdéses, mikor fog. Amíg nem választják meg az elnökét, nem lehet összehívni, a tisztségviselő személyében pedig az ellenzék és a koalíció, sőt még a kormánypártok sem képesek egymás között megállapodni. Az integrációs bizottság elnöke Beňová volt, szerinte az új testület élére is az ellenzék állíthatna valakit.

Kedden este a Koalíciós Tanács is foglalkozott a betöltetlen parlamenti posztokkal, eredmény nélkül. Hiányzik a külügyi bizottság vezetője és két parlamenti alelnök is. A politikusok szkeptikusak, valószínűleg a mostani plenáris ülésen sem sikerül megválasztani őket. Hrušovský bízik benne, hogy legalább júliusban megoldódik ez a kérdés.

A tegnap megszavazott alkotmánytörvényt az SDKÚ nem támogatta; Hrušovský szerint érthető, hogy a kormányfő pártja ódzkodik a normától, hiszen nem ad szabad kezet a kabinetnek, ami egyetlen miniszterelnöknek sem tetszik. Ugyanakkor a házelnök úgy véli, Mikuláš Dzurinda nem érzi át a törvény jelentőségét. „Nem célunk sorban leváltani vagy lemondásra kényszeríteni a minisztereket, hanem a hazai parlamentet akarjuk bevonni az uniós törvényalkotásba” – magyarázta a házelnök. A kormánytagok ugyanis automatikusan az Európa Tanács tagjává váltak, lényegében ott döntenek az uniós normákról, azaz Brüsszelbe a végrehajtó hatalom képviselőiként mennek, viszont törvényalkotókként jönnek vissza, és ezt az ellentmondást kellet feloldani. A kormánytagok a parlamenttől kapott mandátumtól csak rendkívüli esetekben térhetnek el, s ezt meg kell indokolniuk a képviselők előtt. A pontos mechanizmust az alkotmányjogi bizottság pontosítja. Jogi elemzők pozitívan értékelik a törvényt, Szlovákia egy lépést tett előre.

A kereszténydemokraták másik kezdeményezését azonban – a kommunistákon kívül – szinte mindenki elítéli. A KDH népszavazást szorgalmaz az uniós alkotmányról. Petíciós akciót nem szerveznek, csak a parlamentben nyitnak vitát. A házelnök szerint az Európai Unió az alkotmány ratifikálása után szuperállam lesz, ezért a lakosoknak véleményt kellene mondaniuk arról, ilyen államszövetségben akarnak-e élni. A KDH kikéri az alkotmánybíróság véleményét, valamint előterjeszt egy alkotmánytörvény-tervezetet, mely kötelezővé tenné a népszavazás kiírását. Elfogadásához 90 szavazat kellene, és nem valószínű, hogy összejön annyi.

Ivan Gašparovič államfő – saját bevallása szerint – nem ellenzi az uniós alkotmányról szóló referendum kiírását, ám úgy véli: nem váltaná valóra a hozzá fűzött reményeket. (sza, s)