Hoaxok: amikor átverik a sajtót

Nem hinnék, milyen könnyű elterjeszteni valakinek a halálhírét; ráadásul úgy, hogy az illető még az élők sorában van. Elég elküldeni néhány e-mailt a kiválasztott hírügynökségek és napilapok szerkesztőségébe, s várni, ki fog elsőként ráharapni a csalira. Azt, hogy nem árt háromszor is utánajárni az információk valóságalapjának, a héten a TASR hírügynökség szerkesztője is megtapasztalta.

December 25-én este több szerkesztőségbe egy sportújságíró haláláról szóló e-mail érkezett. „Sajnálattal közöljük, hogy ma, 38 éves korában váratlanul elhunyt Matej Hajko kommentátor. Kérem az információ közzétételét” – állt a levélben. A TASR ügyeletes szerkesztője anélkül, hogy utánajárt volna az információ valóságalapjának, azonnal közzétette a hírt. A szerkesztőségek, a TASR értesülésére hivatkozva, pillanatok alatt átvették. Csak két órával később, miután az egyik újságíró felhívta Hajkót, derült ki, hogy él.

Sokkolt szülők

„A legnagyobb sokkot az édesanyám élhette át, aki este az egyik tévé híradásában hallotta, hogy meghaltam. Felhívta feleségemet, és remegő hangon kérdezte, hogy mi történt. Épp a lányommal játszottam a karácsonyfa alatt, s mikor elmondta, mit kérdezett az édesanyám, bizony torkomon akadt a szó” – mondta később a Nový časnak Hajko. A TASR két órával az információ közlése után kért bocsánatot Hajkótól és családjától.

Az újságírói kódex szerint a hírügynökségek által közölt híreket az újságírók kész tényként kezelhetik, nem kell külön utánajárni valóságalapjuknak. A szerkesztőségekbe érkező névtelen levelekben, e-mailekben érkező információkat viszont minimum két, egymástól független forrásnak is meg kell erősítenie, mielőtt közlik.

Hoaxok támadása

Néhány hónapja a vám- és pénzügyőrség sajtóosztálya – amely az év legjobban kommunikáló intézményének díját is elnyerte – szintén egy „álhírre” alapozta sajtóközleményét. Azt állították, hogy az országban sokasodnak azok a csalások, melyek során a tettesek a bevásárlás után a pénztárgépnél eldobott számlát begyűjtik, majd azzal vádolják meg a vásárlót, hogy a táskáiban levő holmikat ellopta. „Bizonyítékként az eltulajdonított számlát mutatják meg a helyszínre kihívott rendőröknek és állítják, hogy a bevásárlást ellopta tőlük az, aki valójában fizetett érte. A rendőrség szerint az országban sokasodnak ezek a csalások, ezért nem árt az elővigyázatosság” – közölte a pénzügyőrség. Miután kiderült, hogy a rendőrség egyetlen ilyen esetről sem tud, arra is fény derült, hogy a pénzügyőrség egy hoaxra, tehát tévinformációra tartalmazó e-mailre alapozta a sajtóhírt. Hasonló e-mail egy évvel korábban már Magyarországon is elterjedt, szlovák változata néhány hónappal ezelőtt futott végig az interneten.

A hoaxoknak főként az online média szokott felülni – mivel a hírportáloknál kulcsszempont a gyorsaság. Néhány hónapja ellepte az internetet egy csillagformában csoportos szexet űző tinilányokról szóló szakállas álhír, pár hete pedig sok portál arról tudósított, hogy egy piton Indiában lenyelt egy részeg embert – a hírhez képet is csatoltak. Mint később kiderült, a fotó és a csatolt „hír” módosított formában két–háromhavonta megjelenik valahol: januárban ismeretlen nőt „falt fel” a kígyó, júniusban egy másikat Afrikában, ezután Malajziában „evett meg” egy négyéves kisfiút, augusztusban pedig Kínában „garázdálkodott”.