Ha háború lesz, mindenkit besoroznak! Vagy mégsem?

Az álhír, miszerint minden szlovákiai férfit katonai szolgálatra köteleznek, és Ukrajnába küldenek, tavaly éleződött ki. Egyesek még azt is tudni vélték, szeptemberben lesz a mozgósítás, hogy a besorozott férfiak már ne adhassák le szavazatukat a parlamenti választásokon.

Honnan indult a történet és miért?

A mozgósítás álhírét a Bádateľ dezinformációs portál kezdte terjeszteni. Ahogy minden jól átgondolt hoax, ez sem teljesen légből kapott információkon alapult. A járási hivatalok ugyanis rendszeresen végeznek adminisztratív gyakorlatokat, arra az esetre, ha esetleg tényleg a civilek mozgósítására lenne szükség. Az álhíroldal viszont ezt a tényt kontextusból kiragadva, az adminisztratív gyakorlat rendszerességét elhallgatva, arról beszélt, hogy általános mobilizáció készül.

A Bádateľ mint hírforrás

A badatel.net egy aránylag könnyen beazonosítható dezinformációs honlap. Főként egészségügyi témákkal foglalkozik. Persze, haszonszerzés miatt más területek összeesküvés-elméleteit is gond nélkül terjesztik. A konšpirátori.sk listáján, ahol szakmai bizottság értékeli a kifogásolható tartalmú portálokat, a 10. legrosszabb helyet érdemelte ki. Az indoklásban szerepel, hogy az oldal előszeretettel használ félrevezető, kontextusából kiragadott információkat.

Megúszni a katonai szolgálatot

A dezinfósok tavaly azt állították, hogy bár az ország minden épkézláb férfijét besorozzák, és Ukrajnába küldik, ez könnyen megelőzhető, nem kell más, mint leadni egy nyomtatványt az illetékes járási hivatalban. Vélhetően ennek hatására tavaly több mint 50 ezer férfi töltötte ki és adta le a rendkívüli szolgálat teljesítésének megtagadásáról szóló nyilatkozatot (vyhlásenie o odopretí výkonu mimoriadnej služby). És ez még csak nem is kamunyomtatvány, hiszen mindenkinek törvényadta joga megtagadni a fegyveres katonai szolgálatot. Amit viszont érdemes észben tartani, hogy ez nem mentesít a sorkatonai szolgálat kötelezettsége alól, vagyis háborús helyzetben más formában, például civil szolgálatosként kellene segítséget nyújtaniuk az érintetteknek.

Kit sorozhatnak be?

A katonai mozgósítást az államfő rendelheti el a kormány javaslatára. Bár az általános sorkatonai szolgálat megszűnt a hivatásos hadsereg bevezetésével, az állam nyilvántartja azokat a férfiakat, akik rendkívüli helyzetben besorozhatók. Egy általános mobilizáció elsőkörben azokat a munkaképes férfiakat érintené, akik átestek katonai alapkiképzésen, illetve, akik tartalékosnak minősülnek. Nőkre egyáltalán nem vonatkozik a hadkötelezettség, de önkéntesen jelentkezhetnek.

A fegyveres szolgálatot a vonatkozó törvény értelmében vallási vagy lelkiismereti okokra hivatkozva lehet megtagadni a már említett nyilatkozattal. Ezt minden évben január 31-éig lehet megtenni (a 18-19 évesek egész évben leadhatják a nyomtatványt). A válsághelyzetben, mondjuk Szlovákia hadba lépése után leadott nyilatkozatokra nincsenek tekintettel. Érthető módon a hivatásos, önkéntes és tartalékos katonák nem kérvényezhetik ilyen módon az alternatív szolgálatot.

Már nem félnek a katonáskodástól az emberek?

A belügyminisztérium számai azt mutatják, hogy lényegesen kevesebben tagadták meg a rendkívüli katonai szolgálatot tavalyhoz képest: idén nem sokkal több mint kétezren. De ez nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük az előző évek tendenciáját: 2020-ban 343-an, 2021-ben 85-en, 2022-ben pedig 1443-an nyújtották be a nyilatkozatot. Mindezek alapján a Bádateľ mozgósításról szóló álhíre és a nyilatkozat leadására buzdítása célba ért, sokan fogadták meg a tippet. 2024-ben viszont a Hoaxy a podvody oldal nem jegyez olyan álhírt, ami általános mozgósításról szólna, noha Ukrajnában továbbra is tart a háború. Nem tapasztaltak visszaélést a járási hivatalok szokásos adminisztratív feladataival kapcsolatban sem. Igaz ugyan, hogy idén a hivatalok nem végeznek mobilizációs gyakorlatot, de számos olyan tevékenységet folytatnak, amelyekkel könnyen visszaélhetnének a tavalyihoz hasonló módon. Például jegyzéket vezetnek azokról, akik háború idején szállás biztosítására kötelezhetők, azokról, akik betöltötték a 18-ik életévüket, és így kötelezhetők háborús helyzetben sorkatonai szolgálatra, illetve az ilyen állampolgárok esetében rögzítik az állandó lakcím megváltozását.

A kérdésre, hogy miért nem használják ki ezeket a „lehetőségeket” a dezinfósok, David Púchovský az álhírek ellen küzdő oldal működtetője szerint egyszerű a magyarázat. 2023-ban az volt a cél, hogy pánikot keltsenek, információs káoszt teremtsenek a parlamenti választások előtt. Ma azonban a magukat alternatívnak nevező kormánypárti portálok a stabilitás látszatát próbálják növelni.