Hiányos szerződések, ki nem fizetett bérek

„Ezekben a feltételekben is megegyeznek, de csak homályosan, nehezen számon kérhető módon” – tájékoztatott Slavěna Vorobelová, a Nemzeti Munkafelügyelet (NIP) szóvivője. Előfordul például, hogy a munkavégzés helyét csak általánosan jelölik meg, egy régiót tüntetnek fel, ami azzal jár, hogy az alkalmazottat önkényesen áthelyezhetik egyik munkavégzési helyről a másikra, anélkül, hogy ezt rendeznék a munkaszerződésben, egy kiegészítés formájában. Ebben az esetben az áthelyezésbe az alkalmazottnak is bele kellene egyeznie.  Ugyancsak az alkalmazott húzza a rövidebbet, ha nem vezetik rendesen a ledolgozott munkaidő nyilvántartását. Ez általában az aktív és a passzív készenléti idő rögzítésére jellemző, hogy nem vezetik pontosan. „A munkaidő pontos nyilvántartása alapfeltétele annak, hogy az alkalmazott pontos összegű fizetést kapjon, és a pontatlanság általában az alkalmazottat károsítja – magyarázta Vorobelová a pontatlanság következményét. – Ha a munkaadó nem vezeti pontosan a munkaidő-nyilvántartást, a munkafelügyelet nehezen tudja bebizonyítani, hogy az alkalmazott jogosan panaszkodott.” Az ellenőrzések során a leggyakrabban a bérek késedelmes kifizetést állapították meg, de gyakori volt az is, hogy a munkaadó nem adott fizetési szalagot. Előfordult, hogy a munkaviszony befejeződése után csak az ellenőrzés hatására fizették ki az alkalmazott utolsó bérét. Gyakori probléma volt az útiköltség ki nem fizetése, sok esetben nem biztosítottak étkezést az alkalmazottnak, vagy nem fizették ki a táppénzt az első 10 napra, amikor ez a munkaadó kötelessége. A felügyelet tavaly 5146 panaszt vizsgált ki, ennek mintegy harmadát, 1776 panaszt találtak megalapozottnak. (lpj, TASR)