Hézagos kétnyelvűség

„Megnyugvással fogadtuk a jelentést, mely szerint Szlovákiában a kisebbségi nyelvhasználat megfelel a szokásos gyakorlatnak. Bár van ott néhány ajánlás, de a kormánybiztos úr is elismeri, hogy Szlovákia ezen a téren jó úton halad” – jelentette ki Robert Fico a tegnapi kormányülés után, amelyen a kabinet tudomásul vette a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jelentést.

Más a törvény és más a gyakorlat
Az általunk megkérdezettek közül kevesen értenek egyet Ficóval. A jogszabályokban leírtak gyakran nem felelnek meg a mindennapi gyakorlatnak, véli Rudolf Chmel. „A törvények megfelelnek az európai normáknak, a gyakorlati megvalósításuk viszont nem” – véli a volt kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes.

A jelentésben megfogalmazott ajánlások felett nem lehet elsiklani, emlékeztet Bugár Béla. A Híd elnöke szerint egy dolog a hatályos törvény, és más dolog, hogy ezt az állami szervek mennyire tartják tiszteletben. „Ehhez az kell, hogy a hivatalok ne gördítsenek akadályt ezek elé a lehetőségek elé” – mondta lapunknak Bugár. Hozzátette, ide tartoznak a vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatban felmerült igények is. „Ha a kormány ezeket mind elfogadja, elmondhatjuk, hogy tiszteletben tartják a törvényt, de ez még mindig nem zárja ki azt, hogy a jövőben elfogadásra kerüljön egy még jobb törvény ezen a téren” – jegyezte meg.

Fico fenti kijelentését megcáfolni látszanak a népszámlálási eredmények, állítja Berényi József. „Mi, magyarok százezerrel vagyunk kevesebben az elmúlt húsz évben, ez pedig nem azt bizonyítja, hogy minden rendben lenne” – mutat rá az MKP elnöke. Bár a törvény ad lehetőségeket, a kisebbségi nyelvhasználatért a polgároknak gyakran meg kell küzdeniük – teszi hozzá. „Ez főleg azoknak a járásoknak a hivatalaiban van így, amelyekben a magyarok aránya 50% körül vagy alatt van” – véli Berényi. Szerinte nem elég a lehetőség biztosítása, a törvényeknek kötelezniük kellene az államot a kisebbségi kommunikációra. „Az ember ügyintézni megy a hivatalba, nem a nyelvi jogaiért harcolni” – indokolja az MKP elnöke a magyar nyelv hivatali visszaszorulását.

A nemzetközi standardoknak Szlovákia nem felel meg, szögezi le Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője. „A hivatalok részéről az elemi jóindulat szintén hiányzik, reméljük, ez változni fog a jövőben” – mondta lapunknak Tokár.

Van mit pótolni
A kormányhivatal által összeállított anyag többek között egy kérdőív alapján készült, amelyet november folyamán a kisebbségi nyelvhasználatban érintett 656 önkormányzatnak és az államigazgatási hivataloknak küldött ki a kisebbségi kormánybiztos hivatala. Ebből kiderül, hogy bár júliustól törvény kötelezi a kisebbségi lakossággal rendelkező területek hivatalait a kétnyelvű kommunikációra, sok helyen ez nincs biztosítva.

Az önkormányzatok harmadában hiányzik a tájékoztatás is, amelyet jól látható helyre kell kitenni, hogy a lakosok tudják, kisebbségi nyelven is intézhetik ügyeiket. Egyébként általánosan érvényes, hogy a magyar, ruszin, roma vagy ukrán lakosokkal rendelkező települések önkormányzatai alkalmazottaik segítségével gond nélkül biztosítani tudják az ügyintézést kisebbségi nyelven, ha van rá igény.

Jóval kevesebb az olyan falu vagy város, ahol az önkormányzat belső ügyvitele a szlovák mellett kisebbségi nyelven is zajlik. Hiányoznak a kétnyelvű űrlapok is. Ezeket a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet szerint minden érintett minisztérium biztosítja a hozzá tartozó hivatalnak.

Gondokat okoz a hivatal helyes magyar elnevezésének megállapítása is – a kormányhivatal ezért a közeljövőben kiadja a hazai hivatalok kisebbségi neveit tartalmazó listát. A 20% feletti kisebbségi lakossággal rendelkező települések negyedében a községi hivatal épületén sincs feltüntetve a helység és a hivatal kisebbségi megnevezése.

A kormányhivatal nemrég munkacsoportot hozott létre, hogy az érintett minisztériumok egységesen és következetesen alkalmazzák a kisebbségi nyelvtörvényben leírtakat.