Hatékonyabb gyógyszerpolitikával csökkenteni lehetne a gyógyszerek árát

„Ha nem lenne járvány, a szlovák egészségügy egyik legdominánsabb témája az új gyógyszerek elérhetősége lenne”

– írta Martin Vlachynský, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője a hazai gyógyszerpolitikát felülvizsgáló tanulmányában.

Szakmai berkekben valóban évek óta bírálják az egészségügyi minisztérium stratégiáját. A pénzügyminisztériumhoz tartozó Érték a Pénzért (ÚHP) intézet és az INEKO elemzőcsoport már 2019-ben is arra figyelmeztetett, hogy megfelelő szabályozással akár évi 50–80 millió eurót is spórolhatna a tárca. Ennek ellenére érdemi változások nem történtek, bár azt is hozzá kell tenni, hogy az egészségügyi tárca új vezetése a hivatalba lépése óta folyamatosan a koronavírus-járvánnyal küszködik.

Most azonban úgy tűnik, hogy az egészségügyi minisztérium kötélnek áll, és a szakértők aggályait figyelembe véve módosítja a gyógyszerszabályozásra vonatkozó törvényt. Zuzana Eliášová, a tárca szóvivőjének elmondása alapján augusztusban tárcaközi egyeztetésre bocsátják azt a módosító javaslatot, amely egyebek mellett megkönnyítené az új készítmények belépését a szlovák gyógyszerpiacra.

„A törvénytervezet elsődleges célja, hogy a hazai betegek számára elérhetővé tegyen olyan kezeléseket, amelyek más európai országokban egyszerűen hozzáférhetők”

– közölte Eliášová.

Az alapprobléma

Martin Vlachynský a tárcaközi egyeztetés előtt elküldte a szlovák gyógyszerpolitikára vonatkozó javaslatait a minisztériumnak is. Nyolc pontban szedte össze, milyen intézkedésekkel tehetné hatékonyabbá a tárca a stratégiáját. Ezek közül az egyik a generikus gyógyszerekre, vagyis az úgynevezett generikumokra vonatkozik.

A generikumok leegyszerűsítve olyan készítmények, amelyek ugyanazokat az összetevőket tartalmazzák, mint a korábbi gyógyszerek, és gyógyhatásukat tekintve szinte teljes egészében megegyeznek az eredeti termékkel, viszont az előállításuk a folyamatosan fejlődő eljárásoknak köszönhetően alacsonyabb költségekkel jár, így a betegeknek is kevesebbet kell fizetniük a gyógyszertárakban.

Vlachynský szerint a minisztériumnak egyszerűsítenie kellene a generikumok behozatalán, mert jelenleg túlságosan szigorú törvényi előírás szabályozza ezeket a készítményeket.

A szakértővel egyetért a generikumok forgalmazásával foglalkozó cégek szlovákiai ernyőszervezete, a GENAS is. Terézia Szádocka, a szervezet elnöke elmondta, az utóbbi években egyre kevesebb új generikum került a szlovák gyógyszerpiacra, főként a szigorú árszabályozás miatt. Emellett rámutatott az INEKO tanulmányára is, amely szerint legalább 50 millió eurót spórolhatna a tárca. Szádocka szerint ezt az összeget a minisztérium az egészségügy más, elhanyagolt részterületeibe fektethetné. A GENAS éppen ezért örömmel fogadja a minisztérium szándékát, egyelőre azonban nem ismerik a részleteket, jelenleg a törvényjavaslat szövegére várnak.

A mechanizmus

Vlachynský az idézett tanulmányában részletesen is elmagyarázta, hogyan lehetne megspórolni a már említett pénzösszeget, ehhez azonban elsőként tisztázni kell a gyógyszer-kategorizálás és a megtérítési ár fogalmát.

Az egészségügyi minisztérium a gyógyszereket különféle szempontok alapján (mint például a hatóanyagok mennyisége vagy a beviteli módszer) bizonyos csoportokba sorolja. Minden egyes csoportban meg kell találni azt a terméket, amelyik a legolcsóbb, ugyanakkor legalább annyira hatékony, mint a drágább gyógyszerek. Ehhez a készítményhez igazítja a megtérítési árat – ez az a pénzösszeg, amit az egészségbiztosítóknak ki kell fizetniük, ha a beteg egy receptre felírt gyógyszert vásárol. Ha az adott gyógyszer drágább, mint a megtérítési ár, akkor a pácienseknek saját zsebből kell megfizetniük a fennmaradó különbséget.

Ahogy Vlachynský is írta, a gyógyszerpiac folyamatosan változik, készítmények jönnek és mennek, ezért a tárcának rendszeresen el kellene végeznie az úgynevezett gyógyszer-ellenőrzési felülvizsgálatot (a törvényi előírás alapján negyedévente). Ezen folyamat során meg kellene vizsgálni, hogy a piacra kerülő új gyógyszerek közt nincs-e olcsóbb alternatíva, amelyekkel helyettesíteni lehetne a régi, drágább gyógyszereket. Itt válik fontossá a generikumok szerepe, ugyanis ezeknek éppen az a funkciójuk, hogy a korábban, drága módszerekkel előállított készítményeket olcsóbbal helyettesítsék. Ezáltal a biztosítóknak is alacsonyabb összeget kellene megtéríteniük a gyógyszerekért, és a betegek pénztárcáját is kevésbé terhelnék meg a gyógyszertári látogatások.

Szakmai kérdés

Persze csak akkor, ha a betegek hajlandók lecserélni a korábbi gyógyszereiket egy újra. A szakértő megjegyzi, hogy a laikus közvélemény gyakran elutasító a generikus gyógyszerekkel, ez pedig akár nagyobb anyagi megterhelést is jelenthet.

„Tegyük fel, hogy a páciens az X gyógyszert szedi, amely egy A-val jelölt hatóanyagot tartalmaz. A biztosító 1000 eurós megtérítési árat fizet, ez pedig a teljes összeg, tehát a betegnek nem kell semmilyen önrészt vállalnia. A piacon azonban megjelenik az Y gyógyszer, ugyanazzal az A hatóanyaggal, és ez csak 750 euróba kerül. A felülvizsgálat után az új megtérítési ár 750 euró lesz, mivel a kategóriában ez a legolcsóbb termék. Ilyen esetben a páciens átállhat az Y gyógyszerre, és semmit sem kell hozzáfizetnie. Ha viszont ragaszkodik az X gyógyszerhez, és a gyógyszergyártó cég nem csökkenti a termék árát, akkor 250 euróval többet kell majd fizetnie a régi gyógyszerért”

– magyarázta Vlachynský. Hozzátette, a gyógyszerek felcserélhetősége olyan orvosi és gyógyszerészeti kérdés, amelyben ő nem foglal állást, az viszont általánosságban igaz, hogy a generikumok létjogosultságát a szakma többsége ma már nem kérdőjelezi meg.

„Az eredeti gyógyszerek és a generikumok felcserélhetősége komoly szakmai döntés. Ha viszont a felcserélhetőség lehetséges, akkor az állami forrásokból csakis a legolcsóbb gyógyszer árát kell megtéríteni. Ha a páciens így is ragaszkodik a régi gyógyszeréhez, akkor meg kell engedni, hogy ráfizetéssel ugyan, de megvásárolhassa a készítményt”

– ezt már a minisztériumnak küldött javaslatában írja az INESS szakértője.

Önellenőrzés

Ugyanitt azt is megjegyzi, hogy az államnak be kellene tartania a saját maga által előírt szabályokat, az egészségügyi minisztérium ugyanis nem végzi rendszeren a gyógyszerellenőrzési felülvizsgálatot.

„A jobb minőségű jogszabályi feltételeknek nem lesz hasznuk, ha a szabályokat figyelmen kívül hagyják. Ezért is kellene büntetni azok megszegését, még abban az esetben is, ha ennek közigazgatási intézmények az elkövetői”

– fogalmazott Vlachynský.

Hogy pontosan milyen szabályokat tartalmaz majd a minisztérium javaslata, a következő hetekben derülhet ki. A tárca mindenesetre azt ígéri, hogy az új gyógyszerek beszerzése mellett hatékonyabban fogják felhasználni az állami forrásokat.