Hatalmas a felháborodás Matovič adóforradalma miatt

A pénzügyminiszter által a napokban meghirdetett „adóforradalom” munkavállalókat érintő intézkedéseinek a lényege, hogy az alkalmazottak 2023-tól a bruttó bérükből járulékot nem, csak 19 százalékos jövedelemadót fizetnének, míg a munkáltató 39 százalékos járulékot fizetne az alkalmazott után. „Ez nem csupán egyszerűbbé teszi majd az adórendszert, de az alkalmazottak 99 százalékának növeli is a bevételeit. Évente 359 millió euróval nagyobb összeg maradna az alkalmazottaknál” – ígérte Matovič.

Matovič hazudik?

„A pénzügyminiszter által bemutatott adóreform egész egyszerűen úgy rossz, ahogy van. A tárcavezető hazudott, amikor azt állította, hogy az alkalmazottak 99 százaléka nyer a reformon. A nettó fizetésük ugyanis csak azoknak nő majd, akik havonta 2 ezer eurónál többet keresnek, az összes többi alkalmazott alacsonyabb bevételre számíthat” – állítja Marián Magdoško, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elnöke. Szerinte nagy a bizonytalanság a 39 százalékos, munkáltatók által fizetett járulékot illetően is, a tárcavezető ugyanis nem árulta el, hogy ezen belül mekkora összeg megy majd a szociális biztosításra és az egészségbiztosításra. „A szaktárca által tervezett változásokkal kapcsolatban ráadásul egyáltalán nem egyeztettek a szociális partnerekkel sem, teljes mértékben mellőzve őket” – tette hozzá a KOZ elnöke.

Elmarad a béremelés

Nem a pénzügyminiszter által bemutatott reform jelenti az egyetlen problémát. A munkavállalók érdekvédelmi szervezete arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi állami költségvetés – a történelmi csúcsokat döntögető infláció ellenére – egyáltalán nem számol az állami és közszférában dolgozók béreinek a növelésével, miközben ezek az idei év elejétől sem emelkedtek. „Épp ezért arra kérjük a pénzügyminisztert, hogy a költségvetés 1,7 milliárd eurós vésztartalékából 1 milliárd eurót csoportosítson át az állami és közszférában dolgozók fizetéseinek az emelésére” – mondta el Magdoško. Szerinte a kormánynak jóval nagyobb figyelmet kellene fordítania az állami bevételek növelésére, a silány adóbehajtás miatt az államkassza ugyanis nagyjából 2 milliárd eurótól esik el. Ha ennek legalább a felét sikerülne behajtani, máris meglenne a pénz a béremelésekre” – vallja a KOZ elnöke.

Tiltakoznak a vállalkozók

Nagy a felháborodás az egyéni vállalkozók körében is, ez utóbbiakat ugyanis a pénzügyminiszter azzal vádolja, hogy a jelenlegi adószabályokkal kapcsolatos kiskapukkal visszaélve nem járulnak hozzá eléggé az államkassza feltöltéséhez, a tárcája által kidolgozott adóreformmal így elsősorban ezt szeretné orvosolni.

„Határozottan visszautasítjuk, hogy az egyéni vállalkozókat csalókként tüntessék fel, akik visszaélnek a jogszabályokkal. Ha a pénzügyminiszter a környezetében tud ilyen vállalkozókról, akkor törvény adta kötelessége, hogy ezt jelentse a rendőrségen. Az esetleges egyéni mulasztások azonban nem jogosítják fel őt arra, hogy ezzel indokolja a többi vállalkozóval szemben indított bosszúhadjáratát”

– áll a Szlovákiai Kisvállalkozók Szövetségének (SŽZ) a nyilatkozatában. A szakmai szervezet szerint a Matovič által bemutatott adóreform – az adóterhek látványos növelésével – súlyos érvágást okozna a szlovákiai kisvállalkozóknak, azoknak is elvéve a kedvét a vállalkozástól, akik még a járvány okozta problémák ellenére kitartanak emellett. Az egyéni vállalkozók érdekvédelmi szervezete ezért arra kéri a pénzügyminisztert, hogy az általa bemutatott adóreform őket érintő részét teljes egészében vonja vissza.