Harabin beárnyékolta az igazságszolgáltatást

Az ellenzék szerint a minisztérium hírnevére az volt a legnegatívabb hatással, hogy a tárca élén a HZDS jelöltje, Štefan Harabin állt közel négy évig. Tavaly az Igazságszolgáltatási Tanács a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Azóta, nem egész egy éve a Varannói Járásbíróság egykori bírója, Viera Petríková áll a tárca élén.

Megregulázott bírók
A HZDS emberei által vezett igazságszolgáltatásban uralkodó siralmas helyzetre tavaly kezdtek országszerte figyelmeztetni a bírók. Egy részük jelenleg otthon ül, és nem végezheti hivatását, mivel Harabin javaslatára fegyelmi eljárás indult ellenük. Az elégedetlen bírókat viszont nem sikerült elhallgattatni, közülük 116-an tavaly aláírtak egy petíciót, amelyben egyebek mellett arra figyelmeztettek, hogy feletteseik a döntéshozás során gyakran próbálják őket befolyásolni, és rendszeresen megfélemlítik őket. Az érintett bírókkal folytatott fegyelmi eljárásokra jelenleg rendszeresen eljárnak az egyes uniós országok szlovákiai képviseleteinek munkatársai. Ilyesmire legutóbb a Mečiar-kormányzása alatt volt példa.

Teljesítetlen ígéretek
A kormánynak nem sikerült teljesítenie az igazságüggyel kapcsolatos egyik legfontosabb ígéretét, mégpedig azt, hogy felszámolja a bíróságokon uralkodó korrupciót. A Transparency International tavalyi felmérése szerint minden harmadik állampolgár korrumpáltnak tartja a bíróságokat. Egyébként hasonló helyzet uralkodott 2006-ban, amikor Robert Fico kormánya hatalomra lépett. Az Európai Bizottság tavalyi felmérése pedig olyan eredménnyel végződött, mely szerint a szlovák bíróságokban csak a megkérdezettek 30 százaléka bízik. Az Európai Unió átlaga 48 százalék.

Harabin minisztersége kezdetén ismét megnyitotta azokat a kisebb járásbíróságokat, amelyeket elődje zárt be, viszont ez a lépés sem hozta meg a várt eredményt. A bíróságokon jelenleg is számtalan lezáratlan ügy sorakozik: a járásbíróságokon tavaly év végén 57 232 lezáratlan ügy volt, ami csupán negyedével kevesebb a 2006-hos állapothoz képest. A minisztérium szerint azért ilyen lassú az ügyintézés, mert az előző évekhez képest gyakrabban fordulunk a bíróságokhoz.

A pereskedők jelentős részének tavaly is több mint egy évig kellett várnia, míg a bíróságok döntést hoztak ügyükben. A leglassúbbak a kerületi bíróságok, amelyek a büntetőjogi perek csupán felét tudják viszonylag rövid idő alatt lezárni. 2008-ban például egy átlagos bírósági per 29 hónapig tartott. Az eljárások hossza csak a polgárjogi perekben rövidült – szakértők szerint ez is az előző megbízatási időszakban elvégzett reformlépéseknek köszönhető.

A kormány abban teljesítette ígéretét, hogy nem növelte a bírósági illetékek nagyságát, néhány esetben ez az összeg ráadásul csökkent, ami az Ineko gazdaságkutató intézet szerint nehezítheti az bíróságok gazdálkodását. Már most hatmillió euró hiányzik az ügyészek és bírósági szakértők kifizetésére. A tárca ugyan néhány bírósági rendeletet módosított, a legrégebbiek helyett viszont nem dolgozott ki újakat. Például közel negyven éve nem változott a polgárjogi perrendtartás.

Szétvert Speciális Bíróság
Harabin tevékenységének egyik legnagyobb negatívuma a második Dzurinda-kormány alapította bazini Speciális Bíróság ellen indított „hadjárat”, mely sikerrel végződött. Az Alkotmánybíróság tavaly igazat adott a koalíciós parlamenti képviselőknek: betiltotta az intézményt, ami nagy felháborodást okozott.

A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc miatt megalapított bíróság végül nem szűnt meg. A közvélemény nyomására és Fico közbenjárására a beszüntetett bíróság ügyeit fokozatosan átvette az újonnan alapított Specializált Büntetőbíróság.

Egy súlyos baki: Sadiki
Kétség nem fér hozzá, hogy Harabin legnagyobb botránya a Baki Sadiki albán drogbáróval folytatott telefonbeszélgetéséhez fűződik, melynek átirata két évvel ezelőtt került nyilvánosságra. A beszélgetés idején Harabin még a Legfelsőbb Bíróság bírója volt. Az átirat a KDH parlamenti képviselője, Daniel Lipšic szerint a Sadiki elleni vádirat része, Harabin azonban a parlamentben hazugsággal vádolta meg Lipšicet. „A főügyész azt mondta, hogy semmi sincs. És én hiszek a főügyésznek” – húzta alá Harabin a parlamenti hozzászólásában. Dobroslav Trnka főügyész azonban a sajtónak megerősítette Lipšic szavait.

A 14 évvel ezelőtt készült felvétel igazolja, hogy Harabin tegező viszonyban volt a heroin-csempészéssel vádolt Sadikivel. A legfelsőbb bíróság elnöke beperelte az ügyészséget, amiért nyilvánosságra került az átirat. Peren kívül 200 ezer eurós kárpótlásban akar megegyezni Trnkával, aki a követelés kapcsán elmondta: nincs okuk arra, hogy fizessenek.

A minisztérium honlapján a hét elején megjelent néhány törvénymódosító javaslat. Ha ezekre a parlament is rábólintana, akkor leegyszerűsítve elmondható: a bírók feletti hatalom teljes mértékben a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságszolgáltatási Tanács kezébe kerülne – mindkettőnek Harabin az elnöke.

Miután a sajtó felfigyelt a furcsa törvényjavaslatokra, a javaslatok rejtélyes módon eltűntek a minisztérium honlapjáról. Az érintettek hallgatnak a visszavonás okáról. A jelenlegi miniszter sem hajlandó válaszolni a kérdésekre. Lapértesülések szerint egyébként Petríková – akire kinevezése óta inkább botrányos brazíliai és kínai szolgálati útjai miatt, mintsem érdemleges döntései miatt figyelt fel a közvélemény – lapértesülések szerint még a választások előtt le akar mondani tisztségéről, hogy ismét magára ölthesse a talárt. Viszont nem a járásbíróságon, hanem a legfelsőbb instancián.