Globális felmelegedés élőben: megdőlt hőségrekordok, aggasztó éghajlati kilátások

A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) hétfőre több magyarlakta járásban másodfokú hőségriasztást adott ki. A meteorológusok arra figyelmeztettek, egyes településeken a nappali csúcshőmérséklet a 35 fokot is meghaladhatja.  Az intézet hétfői Facebook-bejegyzése szerint a nyugatról érkező hidegfront megérkezése előtt csúcsosodik ki a hőmérséklet: „Helyenként  35 °C-os hőmérsékletre számíthatunk, különösen nyugaton. Kedden kissé lehűl a levegő, de szerdán ismét felmelegszik, és ez a következő napokban is folytatódik”.

Intenzív zivatarok

Štefan Dlhoš, az intézet meteorológusa lapunk érdeklődésre elárulta, az elkövetkező napokban nem valószínű, hogy a hőmérséklet meghaladja a 38 fokot, így feltehetően nem lép érvénybe a harmadfokú riasztás. Hozzátette, hétfőn délután a legmelegebb délnyugat-szlovákiai területeken a hőmérséklet elérte a 36 °C-ot. „Kedden kissé lehűl, de szerdán délnyugaton ismét elérheti a 35 °C-ot  a hőmérséklet, ugyanakkor nedvesebb levegő áramlik be hozzánk, így kellemetlenül fülledt lesz a levegő” – nyilatkozta hétfőn késő délután.

A szakértő megerősítette, hétfőn kora este nyugat felől egy hidegfront közelítette meg térségünket. „Helyenként lehettek záporok, de viharok csak elvétve fordultak elő. A keddi lehűlés azonban csak enyhe, többnyire 3 fok körüli lesz. Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka egy újabb hidegfront vonul át térségünkön, melyben nagyobb eséllyel alakulnak ki intenzív zivatarok” – folytatta.

Dlhoš megjegyezte, az elmúlt években a hőhullámok meglehetősen rendszeresen, ráadásul egy szezonban többször is előfordultak. „Ezek azonban mind időtartamuk, mind intenzitásuk tekintetében nagymértékben eltérnek. Tavaly például június és július fordulóján viszonylag erős hőhullám volt, különösen Kelet-Szlovákiában. Számomra 2015 nyara emlékezetes, két hosszan tartó és nagyon intenzív hőhullámmal volt júliusban és augusztusban. A következmények különbözőek lehetnek, a növényzetre és a terményekre gyakorolt káros hatásokon át az ivóvíz elérhetőségének csökkenéséig terjedhetnek – különösen, ha a hőhullámot száraz időszak előzi meg” – magyarázta a meteorológus.

Ami a hosszú távú trendeket illeti, az elmúlt két-három évtizedben melegebb az éghajlat, így a hőhullámok nálunk is gyakrabban fordulnak elő, tovább tartanak és intenzívebbek.

Gondoljunk csak arra, hogy például Ógyallán az elmúlt tíz nyár átlaghőmérséklete akár 2,6 °C-kal magasabb, mint az 1961 és 1990 közötti nyarak átlaghőmérséklete. Ez hihetetlen emelkedés, és még a tél esetében sem olyan jelentős a felmelegedés, mint a nyáron

– figyelmeztetett.

Az SHMÚ bejegyzésében egyébként emlékeztettek arra is, Dél-Európában nem, vagy csak sokkal kevésbé lesz ilyen hőhullámtörés – ellenkezőleg, Északnyugat-Afrika felől a legmelegebb légtömeg érkezik a térségbe. „Spanyolországban, Olaszországban és fokozatosan a Balkánon is nagyon meleg lesz a következő napok túlnyomó részében. A hőmérséklet 35 fok felett, helyenként 40 fok körül alakul, és nagy a valószínűsége, hogy a legmelegebb napokon még ezt is több fokkal meghaladja” – hangsúlyozták az SHMÚ szakértői azzal, hogy vasárnap Franciaországban 38, Spanyolországban 41 fokot mértek, Afrikában pedig a hőmérő higanyszála megközelítette az 50 fokot.

Megdőlt rekordok

A globális melegrekord megdöntését több kutatás is igazolta, az Európai Unió Kopernikusz Programjának legfrissebb jelentése szerint 2023 júniusában a globális átlaghőmérséklet fél fokkal meghaladta az 1991–2020 közötti időszak átlagát, maga mögé utasítva ezzel a 2019-es júniusi rekordot. A legforróbb június után a július sem maradt adós – július 3-án a globális átlaghőmérséklet történelmi csúcsra, 16,88 fokra ugrott, amivel megdőlt a 2016-os augusztusi 16,80 Celsius fokos napi rekord.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) állásfoglalásában rámutatott, ez a néhány nap a valaha mért legmelegebb, a tengerfelszín hőmérséklete pedig példátlan.

Az elsődleges adatok szerint a világon most volt a valaha mért legmelegebb néhány nap. Ez az eddigi legmelegebb júniust követi, a tengerfelszín soha nem látott hőmérsékletével és az Antarktisz körüli tengeri jég rekordalacsony kiterjedésével

– olvasható  a szervezet közleményében.

Pusztító hatás

A szakemberek hangsúlyozták, a szárazföldön és az óceánokban rekordot döntő hőmérséklet potenciálisan pusztító hatással van az ökoszisztémákra és a környezetre. „Rávilágítanak az ember okozta éghajlatváltozás következtében végbemenő mélyreható változásokra a Földön” – figyelmeztettek. Az idei évben fokozódó El Niño légköri-óceáni jelenség, mely az átlagosnál magasabb globális átlaghőmérsékletet eredményez várhatóan még magasabb hőmérsékletet okoz  a szárazföldön és az óceánokban egyaránt. A meteorológusok szerint a jelenség felerősödése szélsőségesebb hőmérsékletekhez és tengeri hőhullámokhoz vezet.

A Japán Meteorológiai Ügynökség ideiglenes újraelemzési adatai szerint július 7-én a globális átlaghőmérséklet 17,24 Celsius fok volt. Ez 0,3 fokkal magasabb a korábbi rekordnál, amely 2016. augusztus 16-án – egy erős El Niño évben – 16,94 fok volt. A japán elemzés adatait még nem erősítették meg, de a WMO szerint összhangban vannak a Copernicus előzetes méréseivel. „A különböző központok által készített újraelemzési adatsorok összhangban vannak egymással. Korai lenne azonban annak értékelése, hogy ez mit jelent a szárazföldi napi globális hőmérsékleti szélsőségek tekintetében a tényleges megfigyelések alapján, amelyek szigorú minőségellenőrzési folyamatot igényelnek, ahogyan azt a WMO teszi az éghajlat globális állapotáról szóló jelentéseiben. Ezek az ideiglenes feljegyzések azonban újabb bizonyítékot szolgáltatnak az éghajlatváltozás és a kialakuló El Niño-epizód miatt bekövetkező globális éghajlati elmozdulásokra” – mondta Omar Baddour, a szervezet éghajlat-megfigyelési részlegének vezetője.

A közleményben megjegyzik,  a Copernicus szerint rekordhőmérsékletű június volt Északnyugat-Európában, de Kanada, az Egyesült Államok, Mexikó, Ázsia és Kelet-Ausztrália egyes részein is jelentősen melegebb volt a megszokottnál. Ausztrália és Oroszország nyugati részén viszont a szokásosnál hűvösebb volt.

Megelőzés

A hőhullámok negatív hatásait a lakosok gyakran már a saját bőrükön is megtapasztalhatják. Gányovics Attila, a Szlovák Sürgősségi Orvosi Társaság elnöke lapunk érdeklődésére megerősítette, a szélsőséges időjárási viszonyok a mentősök munkáját is jelentősen befolyásolják. „Leginkább amikor a hőségriadó hosszabb ideig tart. Tavaly több héten át volt magas a hőmérséklet, és ez érezhetően hatással volt a mi munkánkra is” – mondta hozzátéve, ez egyrészt a kiszállások számában is megmutatkozott, de főként az esetek típusában hozott változást. Gyakrabban riasztották őket kimerültséghez, hőgutához vagy rövid ideig tartó eszméletvesztéshez, illetve ájuláshoz. Hangsúlyozta, a hőség elsősorban az időseket érinti negatívan, akiknek több krónikus betegségük, például szív- és érrendszeri megbetegedésük van. „A szervezet leterheltsége sokkal nagyobb, főleg az időseknél” – jelentette ki. A leggyakrabban előforduló panaszok között említette a kiszáradást és az ájulásveszélyt. „Emellett azonban a krónikus betegségek súlyosbodása szokott előfordulni. Akár egy szívelégtelenség vagy a hosszan tartó meleg esetén  a légszomj is gyakran erősebben jelentkezik” – mondta arra utalva, hogy nemcsak akut problémákról van szó, hanem a régebben kezelt kórok súlyosbodásáról. Kérdésünkre, milyen kiszáradásra vagy folyadékhiányra utaló jeleket észlelhetünk az idősebb hozzátartozónknál, azt mondta:

Eleve kínálni kell a vizet. Az időseknél az a probléma, hogy nincs szomjúságérzetük, ezért eleve kevesebbet isznak az átlagnál

Megjegyezte, sok idős személy vízhajtót szed, és a folyadék bevitel csökkentésével igyekszik elkerülni, hogy gyakran kelljen „kimenni”. „Arra kell nagyon apellálni, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot igyanak” – folytatta azzal, hogy a kiszáradás jele például, ha elfogy a nyál, vagy kevesebbet jár az adott személy vizelni, ezekről a tünetekről azonban nem mindig számol be a páciens. „Érdemes odafigyelni, ha például az idősebb családtag furcsán viselkedik, az átmeneti tudatzavar, dezorientáltság is lehet a kiszáradás jele ebben a korban” – magyarázta a rimaszombati mentőorvos.

Ami a riasztások helyszínét illeti, ezen a téren nagyon széles a skála, Gányovics elmondása szerint a kertektől a strandon át a szociális otthonig szinte mindenhol előfordulhat, hogy valaki rosszul lesz a kánikula miatt. „A szociális intézményekben élő betegekhez is gyakrabban járunk ebben az időszakban” – tette hozzá azzal kiegészítve, hogy inkább napszakfüggő a dolog – általában dél körül, a legforróbb órákban hívják őket. A segítségnyújtás után gyakorlati tanácsokkal látják el a pácienseket – figyelmeztetik őket a szellőztetésre, a megfelelő folyadékbevitelre, az ásványai anyagok és sók pótlására. A megelőzés és óvintézkedések kapcsán továbbá kiemelte, nagyon fontos a megfelelő szellőztetés a panelházakban – sokan ugyanis egész nap tárt ablaknál tartózkodnak, ahelyett, hogy az éjszakai órákban vagy kora reggel próbálnák lehűteni a lakást.

A nyár elején nem árt átismételni azt sem, mi a teendő, ha valaki rosszul lesz a hőségben, illetve hogyan nyújthatunk megfelelően segítséget. „Először is ellenőrizni kell a keringést, illetve, hogy tudatánál van-e az adott személy” – mondta a mentőorvos arra utalva, nemcsak a melegből kifolyólag eshet össze valaki. „Ha a hőgutáról beszélünk, megpróbáljuk meglazítani a ruházatot, árnyékba szállítani és lefektetni, a lábakat pedig felemelni, hogy a vér az agy és szív tájékára áramoljon. Mindemellett javasolt a mentők hívása” – zárta Gányovics.