Folytatódik az adok-kapok a minisztérium és az orvosok között

Ahogy arról lapunk is beszámolt, az egészségügyi dolgozók béremelési javaslatát a szakmai körök nem fogadták kitörő lelkesedéssel. A nővéreket, az orvosokat és a mentősöket képviselő érdekvédelmi szervezetek javarészt csalódottságukat fejezték ki.

Legutóbb például Peter Visolajský szólalt fel Lengvarský és Igor Matovič pénzügyminiszter javaslata ellen. A LOZ elnöke közel 10 hónapon át tárgyalt a kormány képviselőivel az orvosok követeléseiről. Mint mondta, önmagában nem a fizetésemelési javaslattal van problémájuk, hanem azzal, hogy szerintük a minisztérium nem veszi figyelembe az álláspontjukat. Ők ugyanis úgy vélik, hogy a bérezés rendezése önmagában nem oldja meg a szlovák egészségügy problémáit. A helyzet megoldására 8 követeléssel álltak elő, és ezek közül csak kettő vonatkozott a nővérek és az orvosok bérére.

Üzengetés

Mivel Visolajskýék a legutóbbi, pénteki tárgyalások során sem kaptak érdemi javaslatokat ezekre a problémákra, a LOZ vezetője úgy nyilatkozott, nincs más megoldás, mint a tömeges felmondás.

Pár nappal később a közösségi oldalán igyekezett szemléltetni, mi is a problémájuk a minisztérium hozzáállásával. A bejegyzésében elsősorban Monika Jankechovát, a tárca oktatásért és emberi erőforrásokért felelős osztályának igazgatóját bírálta. Mint írta, a szakszervezet már áprilisban jelezte, a felmérések alapján a pályakezdő orvosoknak leginkább a szakvizsga előtti időszakkal van problémája, ezért is mennek külföldre dolgozni. Az orvosi egyetem elvégzése után a pályakezdő orvosok még nem végezhetnek önállóan beavatkozásokat, egy szakvizsgával rendelkező orvos felügyelete alatt dolgoznak. Ez az időszak a szakiránytól függően akár 4–6 évig is elhúzódhat. Visolajskýék szerint meg kellene reformálni ezt a rendszert, mert így képtelenség lesz megállítani a fiatal orvosok elvándorlását. Jankechová a tárgyalások során azt mondta, az új koncepció kidolgozásához legalább 5 újabb munkatársa lenne szükség az osztályán, és mintegy másfél évre. Visolajský azonban úgy véli, megfelelő megoldás lenne a cseh modell átvétele, amit tulajdonképpen „elég lenne átmásolni”, de a minisztériumnak ehhez is másfél év kell.

Lengvarský felszólalt

Vladimír Lengvarský viszonylag ritkán kommentálja a szakmai közegből érkező bírálatokat, ebben az esetben viszont felszólalt Visolajský kijelentései ellen. Azt üzente, elítéli a LOZ vezetőjének kirohanását a minisztérium alkalmazottaival szemben. Megjegyezte, Monika Jankechová komoly szaktekintélynek számít, aki sokéves elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, ezért sem engedhető meg az a hangnem, amit az orvos a közösségi oldalán használt.

„Az egészségügyi minisztérium tiszteletben tartja a Szlovák Orvosszakszervezetet, mint a partnerét az egészségügy fejlesztéséről szóló tárgyalások során. A nyilvános támadások, a kollégáink lealacsonyítása, sőt, megalázása a szakszervezeti képviselők részéről nem segíti elő a konstruktív párbeszédet. A minisztérium nem hajlandó a személyeskedések szintjére süllyedni. Ezért is szeretnénk megkérni a partnereinket, hogy hasonlóan álljanak hozzánk. Végül is csak elbizonytalanítjuk a szakmai közeget és a nyilvánosságot, akik tőlünk várják a megoldást”

– vélekedett az egészségügyi miniszter.

„Időbe telik”

A tárca emellett egy részletes tájékoztatást közölt arról, holt tart az orvosok követeléseinek teljesítése. A sajtóközleményben hangsúlyozták, az előző kormányok nem törődtek az egészségügy helyzetével, és az alkalmazottak, valamint a páciensek most ennek isszák meg a levét.

„Sok betegnek saját evőeszközt, törölközőt és vécépapírt kellett bevennie a kórházba, az egészségügyi dolgozóknak saját zsebből kellett megvásárolni a munkaruhát, a média penészes falakról és nem megfelelő körülményekről (elhelyezési, technikai és anyagi) számolt be, a kórházak fejlesztésébe csak a töredékét fektették annak, amire szükség lett volna, az új állami kórházak felépítése az utóbbi három évtizedben holtpontra jutott, a szlovák egészségügy így a hanyatlás szimbólumává vált”

– írta a minisztérium sajtóosztálya, amely szerint ezeket a károkat nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni. Bár az előző évben elfogadtak egy olyan átfogó reformcsomagot, amelyre 2004 óta nem volt példa, de ennek az eredménye is időbe telik.

A követelések

A tárca állítja, a legtöbb követelés megoldásán már dolgoznak. Ami például a fiatal orvosok képzését illeti, a minisztérium tárgyalt a Szlovák Egészségügyi Egyetemmel (SZU), és megállapodtak, hogy több hallgatót vesznek fel az általános orvosi szakra. A szakvizsga előtt álló orvosok helyzetét is próbálják javítani, például úgy, hogy az oktatási intézményeknek kötelező lesz évi több időpontot is kiírni a szakvizsgára, emellett pedig dolgoznak egy új rendeleten is, amelyben átértékelik a felkészülési időszakok hosszát és a képzés tartalmát.

A kórházak finanszírozásával kapcsolatban a tárca megjegyezte, már dolgoznak az úgynevezett DRG-rendszer bevezetésén, amely több nyugat-európai országban is átláthatóbbá és igazságosabbá tette a fekvőbeteg-ellátás működését. Az új rendszer a jelenlegi tervek szerint 2024 januárjában indulhat el.

A munkaerőhiány stabilizálását a minisztérium elsősorban a múlt héten bemutatott fizetésemeléstől várja, illetve egy sor további intézkedéssel is szeretné vonzóbbá tenni a szlovák egészségügyet, mint például a nővérek és a szülésznők hatáskörének kibővítése, vagy a digitalizációs fejlesztések. Az általuk bemutatott fizetésemelés azonban nem éri el azt, amit az orvosok kértek. Ezt a tárca bővebben nem kommentálta, pusztán azt írták, az eddigi legmagasabb béremelésről van szó az orvosok számára.

Ami pedig a kórházi osztályok bezárását illeti, a tárca továbbra is állítja, a kórházhálózat készülő optimalizációja nem bezárásokkal, hanem átalakításokkal jár majd. Hogy ez pontosan milyen intézményeket érint, a tárca 2023-ban teszi közzé.