Csalódottság kíséri a nővérek béremelését

Ahogy arról lapunk beszámolt, 2023-tól jelentősen megemelik a nővérek alapbérét. Az egészségügyi dolgozók fizetését a jelenlegi törvény értelmében egy bérautomata határozza meg. A viszonyítási alapot a két évvel korábbi átlagbér jelenti, a nővérek fizetését a szakmai végzettségtől függően ehhez igazítják. Egy középiskolai végzettséggel rendelkező nővér jelenleg a 2020-as átlagfizetés 0,89-szeresét kapja kézhez, ami konkrét összegben kifejezve 1008 eurónak felel meg. A magasabb végzettséggel rendelkező ápolók esetében a szorzók nagyobbak, például egy szakosodott nővér az átlagbér 1,06-szorosát keresi meg (ez jelenleg 1200 euró).

Matovičék ezeket a szorzókat szeretnék megemelni, illetve bevezetnének még egy juttatást: minden ledolgozott év után az átlagbér további 1 százalékával nőne a fizetés, legfeljebb 20 évig. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy alapfokú képzettséggel rendelkező kezdő ápoló bére 2023-ban 1008 euróról 1211 euróra nőne. Egy ugyanilyen végzettségű nővér, aki már 20 éve van a szakmában, jövőre 1453 eurót kapna kézhez, ami a mostani fizetéséhez képest 444 eurós növekedést jelentene.

Mi lesz a rendelőkkel?

A pénzügyminiszter szerint történelmi jelentőségű béremelésről van szó, viszont a Szlovák Nővérkamara (SKSaPA) csalódottságát fejezte ki. Iveta Lazorová, a szervezet elnöke hangsúlyozta, a fizetésemelés csak a kórházakban dolgozó nővéreket érinti, vagyis az összes szlovákiai ápoló mindössze egyharmadát. A bemutatott javaslatban viszont nem esett szó a rendelőkben, az iskolákban, az idősotthonokban vagy az otthoni ápolási ügynökségeknél dolgozó nővérekről. Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, nem feledkeztek meg ezekről az egészségügyi dolgozókról sem, viszont a bérautomatát érintő törvény csak a kórházi alkalmazottakra vonatkozik. A többi intézményben dolgozó nővérnek az üzemeltetőkkel kell megegyeznie, akiknek pedig a biztosítókkal kell tárgyalniuk a fizetési feltételekről. Lazorová elmondta, a korábbi tárgyalásokon – a legutóbbira ugyanis nem hívták meg őket – már figyelmeztettek arra, hogy egy egységes törvény alapján kellene szabályozni az egészségügyi dolgozók bérét, amelynek köszönhetően mindenki számára egyértelműen meg lennének határozva a feltételek, függetlenül attól, hogy milyen intézményben dolgozik. Ez a javaslatuk azonban süket fülekre talált.

Lazorová kifogásaival az orvosok érdekvédelmi szervezetei is egyetértenek. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke fenntartásait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a rendelőkről ismét megfeledkezett a minisztérium. Szerinte a járóbeteg-ellátás egyébként is alulfinanszírozott, így nem engedhetik meg maguknak, hogy csak úgy megemeljék a nővérek bérét. Lengvarský magyarázatát a biztosítókkal folytatott tárgyalásokról egyenesen arrogánsnak nevezte. A Szlovák Orvosi Kamara a közösségi oldalán szintén jelezte, hogy egyetért a nővérkamara aggályaival.

Célt tévesztett javaslat?

A nővérkamara szerint az is probléma, hogy a javaslat nem teljesít egy fontos célt – vagyis nem segít majd abban, hogy itt tartsa a fiatal, pályakezdő nővéreket, akiknek egy jelentős része inkább külföldre, főleg Csehországa megy dolgozni. Számukra a 120–200 eurós emeléstől még nem lesz vonzóbb a szlovák egészségügy, hiszen külföldön még így is jobban kereshetnek. Matovič elmondta, hogy a javaslat összeállításakor a cseh törvényekből inspirálódtak, ugyanakkor azt is elismerte, hogy a fizetések még mindig nem érik el az ottani összegeket. A nővérkamara azt ugyan pozitívumnak tekinti, hogy a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező dolgozók jóval többet kereshetnek majd, de ezzel még mindig nem sikerül megoldani az utánpótlást. Szerintük legalább az alapbér 40 százalékos emelésére lett volna szükség, a ledolgozott évek számától függetlenül.