Feleslegesen ontják a diplomásokat az egyetemek

A Tanuló Szlovákia elnevezésű reform felsőoktatási részéről vitáztak annak szerzői az egyetemek képviselőivel. Karol Mičieta, a Komenský Egyetem rektora azt kifogásolta, hogy nélkülük dolgozták ki a reformtervezetet, kívülről akarják megmondani, hogy merre fejlődjenek az egyetemek, pedig számos hosszú távú stratégia létezik, köztük az EU 10 legjobb egyetemeinek dokumentumai, amelyek alapján az egyetemek pontosan tudják a dolgukat. „A hazai egyetemek nem reflektálnak a munkaerőpiac igényeire. Strukturálni kellene az egyetemeket, mert óriási az aránytalanság. Rengetegen tanulnak felsőoktatási intézményekben, jelentős a túlképzés, így nagyon sok diplomás kénytelen nem a végzettségének megfelelő állást elvállalni, ez pedig magával hozza azt, hogy a középiskolai végzettségűek sem tudnak elhelyezkedni. Miközben nagyon alacsony az érdeklődés a műszaki irányzatok iránt. A gazdaság, a gépipar félreveri a harangokat, mert meghatározott profilú végzősökre van szüksége, miközben mi képtelenek vagyunk olyan középiskolásokat előkeríteni, akik hajlandóak lennének ezeken a szakokon tanulni” – magyarázta Róbert Redhammer, a Pozsonyi Műszaki Egyetem rektora. TúlképzésMilan Ftáčnik szerint is túlképzés van egyes szakokon, a fiatalok 57%-a tanul felsőoktatási intézményekben (40% a 18 évesek aránya, 17% pedig a korábbi sikertelen jelentkezők aránya). A számok alapján világos, hogy nem csak a legjobbak tanulnak tovább. „Ráadásul a bolognai rendszer nálunk úgy működik, hogy gyakorlatilag mindenki elvégzi a mesterképzést, mert a Bc. végzettség nem vonzó a munkáltató számára. A mi reformtervezetünk arról szól, hogy az ország 36 felsőoktatási intézményének ne mindegyike kutatóegyetem legyen, mert a Diószegi Főiskola, ha fejre állunk, akkor sem lesz az. Viszont a jelenlegi rendszer finanszírozása, a színvonalellenőrzés minden iskolára egyformán van beállítva, őket is a kutatóegyetemekre megszabott kritériumok teljesítésére kényszerítik. Azt javasoljuk, hogy a munkáltatókkal közösen kidolgozott, szakmailag orientált Bc. képzéseket vezessünk be, melyek elvégzése után a fiatalok azonnal munkába állhatnak. Ausztriában a végzősök 20%-át ilyen modell alapján képzik, de ezt a számot 40-re szeretnék emelni” – magyarázta Ftáčník.  Renáta Králiková, a Mesa10 elemzőközpont igazgatója szerint is súlyos gond a strukturáltság hiánya. „Szlovákiában a Bc. végzősök aránya 3%, míg az OECD-országokban az átlag 16%. Ráadásul az állam anyagilag is arra ösztönzi az iskolákat, hogy a mesterképzésre orientálódjanak, ahogyan a Bc. végzősöket is, hiszen akár 100–200 euróval magasabb fizetés jár nekik magiszteri, illetve mérnöki végzettséggel” – mutatott rá Králiková.  Kritikus állapotRóbert Redhammer szerint komoly gond az is, hogy az oktatási minisztérium vizsgálja ugyan, hány középiskolás akar továbbtanulni, de azt már nem, hogy a munkaerőpiacnak mennyi diplomásra van igénye. Nagy szükség lenne arra, hogy a hiányszakmák felé tereljék a fiatalokat. Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter szerint a túlképzés ellen a legjobb stratégia, hogy néhány egyetem nem enged a jelentkezők nyomásának, évtizedek óta fix létszámú jelentkezőt vesz fel. „Erről az egyetemek maguk dönthetnek, s ezzel beállíthatnak egy minőségi standardot” – zárta a miniszter.  Komoly vita alakult ki a felsőoktatást szabályzó törvények módosításáról, ezen belül az akkreditációs bizottság felszámolása, illetve az új minőségbiztosítási elvárások szabályozásáról, továbbá az egyetemi oktatók jutalmazásáról. Plavčan a rektori konferencia nyomására csak ősszel terjeszti a kabinet elé a módosító javaslatokat, addig megpróbálja elnyerni a rektorok támogatását.