Igen ritka manapság az olyan DVD-kiadvány, amely verkfilm nélkül jelenik meg. Sokféle szempontból lehet érdekes persze az ĺgy készült…, de minden bizonnyal akkor válik indokolttá szerepeltetése, ha képes hozzájárulni a főprodukció értelmezhetőségéhez. Vagyis nem abban merül ki, hogy dicsőíti az alkotók hozzáállását.
Fejetlenül, ésszel
A filmről sok helyütt elmondták már, hogy látványvilága páratlan. A horrorisztikus-gótikus elemek vegyítése a tündérmesék hagyományával szintúgy kiemeli a produkciót az átlagos műalkotások közül. Az sem kerülte el persze a kritikusok figyelmét, hogy a film sajátos humorral ötvözi a „kemény műfajjok” vizuális retorikáját. Kedvenc példám természetesen – a tudományparódia mellett – a fejekkel való játék sokrétűsége. Amikor a végkifejlet előtt a malomnál a lovast irányító boszorkány odaszól a főhősöknek, hogy „vigyázzatok a fejetekre”, jól szemlélteti a kétértelműségek működtetésének tudatosságát. Értsd: a lovas a fejetekért jön, de a malomajtó alacsony. És aztán a példák szaporíthatók.
A film azonban nem csak többfunkciójú kijelentésekből és profi állóképekből építkezik. Rendkívüli a háttérkezelés megvalósítása. Itt arra a jelenetre kell utalnom, amely valószínűleg a legátgondoltabb vizuális stratégia. Ez a jelenet a családi otthon kényelmét számolja fel. Amikor a lovas útban van az aktuális fejekért, a történéseket belső térben látjuk. Az anya lefekteti a gyermekét, az apa a konyhaasztalnál ül. A helyiségben egyszer csak érzékelhetővé válik a lovas érkezésének előszele. Ezek közül az egyik: hirtelen fellobban a tűz a háttérben, az apa meg is fordul, de visszapillantván már a lovassal néz szembe. A tűz fellobbanásának ideje – a tárgyak remegésével ellentétben – belül van a másodperc időintervallumán. A történet menete aztán kiszámítható: a szülőket lefejezi a lovas.
De közben mi történt a tűzben, pontosabban miért lobbant fel a láng? Ennek megértéséhez a verkfilmhez kell fordulnunk. A látványelemek kidolgozásáért felelős csoport egyik tagja elmondja, és ki is kockázza, hogy ebben, a másodperc törtrésze alatti látványelemben fejek rajzolódnak ki a tűzben. Démoni arcok, melyek a fej nélküli lovas koponyájának megalkotottságára utalnak. (Ez a koponya, illetve ennek birtoklása egyébként a történet mozgatórugója.) A technikus kifejti továbbá, hogy Tim Burton kérésére úgy készítették el ezt a tizedmásodpercnyi képanyagot, hogy ha valaki észreveszi is majd a nézők közül a tűzbéli alakokat, ne legyen benne biztos, hogy látta.
Sokan hangsúlyozták már azt is, hogy a film és társai (optikai médiumok) egy érzékszerv becsapására épülnek. (Az állóképek gyors egymásutánját szemünk mozgóképként érzékeli.) A dolog azonban jelen esetben másról is szól. A rendező ugyanis hajszálpontos utalással érzékelteti filmjének központi motívumát, kihasználva a médium adta lehetőségeket. A precízen kidolgozott háttér ezek szerint legalább annyira fontos, mint a cselekmény. Az Álmosvölgy Legendája mögé látva tehát nem csak Johnny Depp, hanem Tim Burton is jó fejnek minősíthető.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.