Ez vár Szlovákiára a Fico-kabinet kedden elfogadott kormányprogramja szerint

A negyedik Fico-kabinet – legalábbis a szavak szintjén – „erős és szociálisan igazságos államot ígér, amely válsághelyzetekben azonnal beavatkozik, és nem hagyja figyelmen kívül a nélkülözők szükségleteit”. A valóságban azonban már az első lépéseitől kezdve inkább a méregdrága, általános megoldásokat választja, amelyekkel nem csupán a valóban rászorulókat célozza meg, hanem az összes választót. Tipikus példa erre a 13. nyugdíj, amelyet jövő évtől a kormány teljes összegben kifizet még a legtehetősebb nyugdíjasok számára is. Hasonló a helyzet a jelzáloghitelek állami támogatásával is. A Smer, a Hlas és az SNS alkotta kormánykoalíció gazdasági és szociális menüje így már az első látásra is rendkívül drágának tűnik. Hogy ezt finanszírozhassák, néhány adót már idén megemelnek. Bár a kormány programnyilatkozata nem tartalmaz sok konkrétumot, több ponton is megemlítik az adó- és járulékemeléseket. A gyakorlatban ráadásul valószínűleg semmi sem lesz a baloldali kormány azon igyekezetéből, hogy a gazdagok többet fizessenek, az adóemelésekkel kapcsolatos többletteher így végül az összes háztartást sújtja majd.

A bankok mint előétel

Ján Richter, a Smer parlamenti frakcióvezetője már a közszolgálati televízió hétvégi vitaműsorában utalt arra, hogy nem kerülhetjük el az adóemeléseket. Szerinte magasabb lesz a dohány, az alkohol jövedéki adója és a bankokra kivetett ágazati különadó is. A jelzáloghitelekre vonatkozó adókedvezményt ráadásul gyorsított eljárásban fogadnák el, ami azt bizonyítja, hogy a kormány nem habozik megszegni saját korábbi ígéreteit sem. Korábban ugyanis azt ígérte, hogy a „gyorsított jogalkotási eljárások korlátozásával” az üzleti környezet stabilitását szeretné növelni. A programnyilatkozatában bejelentette, hogy nem akarja megkerülni a szociális partnerekkel folytatott vitát, és nem mellőzi majd a jogszabályokkal kapcsolatos hatásvizsgálatokat sem. A gyakorlat azonban egészen más, időközben például már a bankok is jelezték, hogy az állami hiteltámogatással kapcsolatban nem konzultáltak velük.

Martin Lancz, a Pénzügyi Közvetítők és Tanácsadók Szövetségének az igazgatótanácsi elnöke megérti, hogy a kormány segíteni akar a rászorulókon. Ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a jelzáloghitelesek állami támogatására tett kísérlet „beavatkozás a versenykörnyezetbe, és piaci torzulásokhoz vezethet nemcsak a jelzáloghitel-, hanem az ingatlanpiacon is”. Lancz szerint a legutóbbi kamatemelésekre valószínűleg épp azért került sor, mert a bankok már azzal számoltak, hogy egy százalékponttal hozzá kell járulniuk a kamattámogatáshoz.

Az állam a támogatáshoz szükséges pénzt a bankok ágazati külön-adójából szeretné előteremteni. A gyorsaság azonban, amellyel ezt jóvá akarják hagyni, nem sok teret enged az ellenérvek meghallgatására. Közben a Szlovák Bankszövetség (SBA) arra figyelmeztet, hogy az államnak a végén kevesebb pénze lehet, mint a bankadó nélkül.

„Minél kevesebb saját tőkéje van a bankoknak, annál kisebbek lesznek a hitelezési lehetőségeik, ami többek között magasabb hitelkamatokhoz vezet”

– érvelnek a bankárok. Hozzáteszik azt is, hogy ha a bankok nyeresége csökken, akkor kevesebb adót és illetéket fognak befizetni az államkasszába.

Azonban nem csupán a bankokból igyekszik majd több pénzt kisajtolni a Fico-kabinet. A kormány által közzétett dokumentum szerint egész ágazatok, de vállalatok és magánszemélyek „rendkívüli nyereségéből, extraprofitjából” is próbálnak minél nagyobb összeget lefölözni. Egyelőre azonban nem világos, hogy mi számít majd extraprofitnak.

A Szlovákiai Biztosítótársaságok Szövetsége is fenyegetőnek tartja a kormány azon szándékát, hogy az „adószolidaritás” növelésével próbálja meg előteremteni az elképzeléseihez szükséges forrásokat. A biztosítótársaságokat már most is különadóval sújtják, és a termékeiket biztosítási adóval is terhelik. Mindkét terhet a korábbi Smer-kormányok vezették be, de az ágazati különadó emelésére vonatkozó javaslattal már a Heger-kormány idején is szembesültek.

Az új adók esetében nemcsak a szakértőkkel folytatott párbeszéd hiánya jelenthet problémát, hanem a végrehajtás módja is. Az előző, Ódor Lajos vezette kormány a konszolidációs csomagjában jövedékiadó-emeléseket is javasolt. Az ezzel kapcsolatos elemzésében azonban arra is figyelmeztetett, hogy az emelés csak 2024. július 1-jétől lehetséges a meglévő adókulcsok esetén. Ha pedig az adóterhet új termékekre, például az elektronikus cigarettákra és a nikotinos tasakokra is kiterjesztenék, ez reálisan csak 2025 januárjától léphetne életbe. Az adóhatóságnak normál esetben legalább tíz hónapos időszakra van szüksége ahhoz, hogy az információs rendszerében végrehajtsa a változásokat. A Smer ugyanakkor azt szeretné, ha a jelzáloghitelesek már az idei évre kifizetett kamatokkal csökkenhetnék az adójukat, ami azt jelenti, hogy az adóhivatalnak legkésőbb március végéig, az adóbevallások benyújtásáig készen kellene állnia az új szabályok alkalmazására.

Minimálbér és adók

A komoly szakmai párbeszéd és a standard jogalkotási folyamat olyan követelmények, amelyekben még a hagyományosan kibékíthetetlen ellenfelek, a szakszervezetek és a munkaadók is egyetértenek. De itt véget is ér az egyetértés. A szakszervezetek például üdvözlik a kormány azon igyekezetét, hogy a minimálbért a két évvel ezelőtti átlagbér 60%-ában állapítsák meg, hacsak a szociális partnerek másként nem állapodnak meg. Jelenleg ez 57%. A Munkáltatói Szervezetek Szövetsége (AZZ) ezzel szemben azt vallja, hogy figyelembe kell venni a vállalatok valós lehetőségeit. „Hogy a minimálbér és a bérpótlékok kifizetése ne csak a nyugat-szlovákiai cégeknek ne okozzon gondot, hanem a Kelet-Szlovákiában működők gazdálkodását se roppantsa meg” – figyelmeztetnek az AZZ képviselői, akik szerint egy populista és átgondolatlan döntés súlyos helyzetbe juttathatja a kevésbé tehetős vállalkozásokat.

A minimálbér növelésének egyik módja lehetne, ha az állam lemondana a magas adó- és járulékterhekről. Erről azonban a Fico-kabinet programnyilatkozata nem tesz említést. A személyi jövedelemadó esetében a kormánykoalíció csak „nagyobb progresszivitást harangoz be az adóalapsávok kiigazításával, anélkül, hogy ez negatívan érintené az alacsony jövedelmű csoportokat, szociális szempontból igazságosabbá tenné ugyanakkor a gyermekek után járó adóbónuszt is”. A szövegkörnyezetből arra lehet számítani, hogy a jobban keresők elveszítik a bónuszt. Azonban, hogy ez kiket is érint majd pontosan, az csak a tényleges törvényjavaslatból derülhet ki.

A szlovákiai háztartások egy részének az ingatlanadó esetében is mélyebben a zsebébe kell majd nyúlnia. A programnyilatkozat szerint az ingatlanadó emelésével számolnak „a lakosság szociális színvonalát tükröz-ve, vagyis anélkül, hogy ez az alacsony jövedelműeket hátrányosan érintené”. Különösen a több ingatlannal rendelkezők fognak többet fizetni. Érdekes lesz látni, hogy a kormánynak sikerül-e megvalósítania az ingatlanártérképet, hogy az ingatlanokat a valós értéküknek megfelelően adóztassák meg.

A második nyugdíjpillér sorsa is fontos lesz. Bár annak teljes eltörlése nem tűnik valószínűnek, várhatóan megnyitják a rendszert, vagy megpróbálják átirányítani a második pillérben takarékoskodók 13 milliárd euróját a részvényekből és kötvényekből az infrastrukturális fejlesztések finanszírozására. Richter leszögezte, hogy ez utóbbiról csak azt követően döntenek majd, hogy ismert lesz a szlovák jegybank ezzel kapcsolatos elemzése.

Vállalkozói elvárások

A kisvállalkozók nagy elvárásokat támasztanak az új kormánnyal szemben. A programnyilatkozatban a kisvállalkozók támogatásával kapcsolatban azt írják, hogy megfontolnák a vállalkozók által leírható „átalánykiadások felső határának a kiigazítását”. A „támogatás” szó ez esetben valószínűleg azt jelenti, hogy a vállalkozók nagyobb összeget írhatnának le az adójukból. De biztosan nem mindenki. A választás előtti nyilatkozatok azt sugallják, hogy elsősorban az kis-iparosokról és a gazdákról lehet szó.

A vállalkozóknak ugyanakkor a szigorúbb ellenőrzésekre is fel kellene készülniük. A programnyilatkozat szerint ugyanis „csökkenteni kell a káros formákban történő munkavégzést, beleértve az úgynevezett nem önkéntes vállalkozókat és egyszemélyes cégeket”. Októberben az Állami Számvevőszék (NKÚ) közzétett egy elemzést, amely szerint Szlovákia élen jár a fiktív egyéni vállalkozók rangsorában.

„A fiktív egyéni vállalkozók által fizetett alacsonyabb járulékok rendkívül negatívan hatnak a későbbi nyugdíjuk összegére”

– figyelmeztet Ľubomír Andrassy, az NKÚ vezetője. Az NKÚ szerint a fent jelzett miatt az állam 9,8–14,3 millió eurónyi adótól és járuléktól esik el. A programnyilatkozat azt is kimondja, hogy a társadalombiztosításnak igazságosan kell kiszolgálnia „minden munkavállalót, függetlenül a munkavégzés formájától”, ami arra utal, hogy az önfoglalkoztatók járulékterheit a jövőben megemelhetik.

A Szlovák Vállalkozói Kamara (SKŽ) azonban kételkedik abban, hogy a szigorításoknak köszönhetően az állam valóban megkapná a fent említett összeget. „Honnan a bizonyosság, hogy ezeket az embereket a magasabb adók és járulékok esetén is tovább foglalkoztatnák?” – teszi fel a kérdést a szakmai kamara. Márpedig, ha emiatt elbocsátják őket, annak végül úgyis az állam fizeti meg az árát az elbocsátott alkalmazottaknak fizetett támogatások formájában. „Ha az állam komolyan érdekelt lenne egy igazságos adórendszerben, akkor csökkentené a munkára rakódó adóterheket” – véli a szakmai kamara.

ĽUBOSLAV KAČALKA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa