Éveken át nem sikerült több hazai élelmiszert juttatni a szlovákiai üzletekbe

Két évvel ezelőtt, 2018-ban minden egyes munkanapon 700 kamionnyi külföldi élelmiszert hoztak be Szlovákiába. Az agrártárca akkori vezetője, Gabriela Matečná többször is felhívta a figyelmet arra, hogy a szaktárca fő célja Szlovákia élelmiszer-biztonságának és a hazai élelmiszerek arányának a növelése, az elmúlt időszakban azonban e tekintetben alig léptünk előre. „Épp ellenkezőleg, az akkori, napi 700 kamion helyett manapság már minden munkanapon 823 kamion érkezik Szlovákiába telepakolva külföldi élelmiszerrel” – nyilatkozta Emil Macho, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Szlovákia külkereskedelmi hiánya az élelmiszerek esetében tavaly elérte az 1,812 milliárd eurót – ennyivel több élelmiszert hoztak be az országba, mint amennyit a hazai gyártók kivittek. A hiány idén már az év első három hónapjában megközelítette az 500 millió eurót, és az elmúlt év azonos időszakában mértnél is majd 69 millió euróval volt nagyobb.

„A legnagyobb probléma, hogy rengeteg olyan élelmiszert hoznak be az országba, amelyet itthon is képesek vagyunk biztosítani. A legkirívóbb példákkal a húsipari termékek, a zöldségek és gyümölcsök esetében szolgálhatunk. Tavaly a baromfi- és sertéshúsból, sajtból, vajból, burgonyából hoztak be a legtöbbet”

– mondta el Macho. 
A baromfihúsból például folyamatosan nő a behozatal, az ország önellátása ebben az ágazatban így már csupán 50 százalék körül mozog. Macho szerint a behozott baromfihúst jóval az előállítási költségek alatti összegért kínálják, amivel 
a hazai gyártók képtelenek felvenni a versenyt. Hasonló a helyzet azonban a tejiparban is.

A legtöbb élelmiszert a szomszédos országokból hozzák be. Az idei év első négy hónapjában csak Csehországból több mint 353 ezer tonnányi, 430 millió euró értékű élelmiszert hoztak be Szlovákiába, a sorban pedig Magyarország és Lengyelország következik. Az SPPK ezért arra kéri a kormányt, hogy minél hamarabb hozza meg azokat a döntéseket, amelyeknek köszönhetően javulhatna a hazai termelők versenyképessége. „Az élelmiszeriparnak az anyagi támogatáson kívül jogi támogatásra is szüksége van, így például jóval rugalmasabbá kellene tenni az ágazat munkapiaci szabályait” – tette hozzá Macho.

„Az egyik legnagyobb probléma, hogy az üzletláncok a termelőkkel nem közvetlenül kötnek szerződést. A koronavírus-járvány ideje alatt is megtörtént, hogy a köztes felvásárló a termelővel megbeszélte, hogy átvesz tőle bizonyos mennyiségű zöldséget, később azonban közölte, hogy a megbeszéltnél csak kisebb mennyiségre lesz szüksége. A termelő pedig csak később szembesült azzal, hogy a hiányzó mennyiséget a köztes felvásárló külföldről szerezte be, ám az érintett termelőre hivatkozva ezt is szlovákiai zöldségként adták tovább a vevőknek” – nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke. Szerinte az üzletláncok a termelőkkel eleve tisztességtelenül bánnak, így olyan élelmiszerek is vannak, amelyeket nem 100, hanem 300 százalékos felárral kínálnak a termelőnek fizetett összeghez képest, amivel a termelők azonban a jelenlegi helyzetben nem tudnak mit kezdeni.

„A hazai sertés- és baromfitenyésztők képesek lennének kielégíteni a hazai szükségletet, ha a szlovák támogatáspolitika célirányos lenne, és a tenyésztők ugyanolyan támogatásokhoz jutnának, mint a szomszédos országokban vállalkozók. Elfogadhatatlan, hogy egyes üzletláncok olcsóbban kínálják a külföldről behozott baromfihúst a valós előállítási költségeinél”

– tette hozzá Patasi.

„A behozatal mindig problémát jelent a hazai termelőknek, hiszen Szlovákia egy kicsi piac, és ha a hazai termelők képtelenek itthon értékesíteni a termékeiket, akkor külföldön kell eladniuk, ami logisztikai költségekkel jár, és e tekintetben – az uniós országokban alkalmazott különböző támogatási rendszerek miatt – általában nem vagyunk konkurenciaképesek. Más-más támogatási rendszer van például Lengyelországban vagy Magyarországon, ami azt eredményezi, hogy a feldolgozott hús ára eleve nem versenyképes. A lengyelek például busás támogatásokat nyújtanak a marhahúsra, az onnan behozott marhahús így gyakran olcsóbb, mint a szlovákiai” – mondta el lapunknak Világi Réka, a dunaszerdahelyi székhelyű Istermeat húsipari részvénytársaság igazgatótanácsának az elnöke.