Eperjesen kívül Komárom, Vágsellye és Korpona is számíthat új körgyűrűre

Peter Kažimír pénzügyminiszter múlt hét végén küldte el Andrej Kiska államfőnek a levelét, amelyben magyarázza, hogy az eperjesi körgyűrűn, melynek összköltségét 900 millió euróra becsülik, körülbelül 400 millió eurót is megspórolhatna az állam. A projekt első fázisában egy 8 kilométeres elkerülő utat, sztrádát építenének meg a város délnyugati részén, 356 millió euróért, ami a D1-es autópálya egész szakaszán rekordösszegnek számít, kilométerenként 45 millió euróba fog kerülni.

Később – becslések szerint 535 millióért – megépül a körgyűrű 15 kilométeres északi szakasza. Kažimír szerint úgy lehetne jelentős összeget megtakarítani, ha a város keleti körgyűrűjét építenék meg, amit a városban egy négysávos elsőrendű úttal kombinálnának.

400 millió euró a tét

Érsek díjazza a szakértők és a pénzügyminiszter véleményét, ám tegnap elmondta, ezt a projektet az előző miniszterektől (a sieťes Roman Brecely és a smeres Ján Počiatek – a szerk. megj.) örökölte meg. „Jelenleg már olyan stádiumban vagyunk, hogy bármilyen módosítás több éves halasztást jelentene, ezt pedig már nem engedhetjük meg magunknak. Mi is kidolgoztunk egy elemzést, mely szerint a költségek hat százaléka megtakarítható, így most ezen fogunk dolgozni, a projekt áttervezésére viszont nincs lehetőség” – magyarázta tegnap Érsek, miért nem akar foglalkozni a 400 millió eurós megtakarítással.

Már csak pénz kell

A miniszter szerint ráadásul nem ez az egyetlen fontos közlekedési projekt, amelyet belátható időn belül kiviteleznek. További két sávval szélesítik a Pozsonyt Szenccel összekötő utat, s a Nemzeti Autópálya-társaságnak (NDS) már dolgoznia kell például a korponai és a komáromi körgyűrű projektjének előkészítésén. Korpona projektjét összhangba kell hozni a tervezett R3-as gyorsforgalmi úttal, Komáromban pedig az új Duna-híd miatt elkerülhetetlen a körgyűrű megépítése.

Az, hogy honnan lesz pénz a tervezett utakra, egyelőre nem egyértelmű. Az eperjesi körgyűrű az Európai Unió részfinanszírozásával épül, a komáromi és korponai körgyűrűt az állam vagy magántőke (PPP-projekt) fogja állni, ám a tárca próbál meríteni a brüsszeli, úgynevezett Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) is, amelyből közel 750 millió euró hívható le.

Bár Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter és Peter Kažimír (Smer) pénzügy- miniszter nem értenek egyet az eperjesi körgyűrű finanszírozásán, a projekt többé-kevésbé az eredeti tervek szerint fog megvalósulni. Érsek szerint jelenleg legfeljebb hat- százalékos megtakarításra van lehetőség, a tárca más közlekedési projektre is összpontosítani akar.

Az eperjesi körgyűrűt jelenleg 900 millió euróból tervezik megépíteni, két fázisban. Kažimír azt állítja, hogy egy alternatíva olcsóbb lenne, s ráadásul még a túlzsúfolt forgalomnak is jobban segítene. Azt javasolja, hogy a város keleti részén épüljön meg a körgyűrű első szakasza, 280 millió euróért, s ezt egészítsék ki a városon keresztülhaladó elsőrendű gyorsforgalmi úttal, legfeljebb 150 millió euróért. A megtakarítás így körülbelül 400 millió euró lenne.

Érsek nem enged

„A közlekedési minisztérium által javasolt megoldás 17 százalékkal csökkentené a forgalmat a város túlzsúfolt úthálózatán, az 1/68-as út megépítése után ez összesen 31 százalékos forgalomcsökkentést eredményezne. Körülbelül ugyanolyan hatása lenne (30%) a forgalomra az olcsóbb változatnak a keleti körgyűrűvel és az 1/68-as úttal” – írta levélben Kažimír Andrej Kiska államfőnek, aki még karácsony előtt kért magyarázatot arra, indokoltak-e az eperjesi körgyűrű tervezett kiadásai. Kažimír múlt hét végén küldte el reakcióját az államfőnek.

Érsek tegnapi kijelentéseiből kivehető, hogy a megtakarítást irrelevánsnak tartja, mondván: az eperjesi körgyűrű nem az ő projektje, az előző miniszterektől örökölte meg. Bármilyen más megoldás vagy új útvonal több évvel kitolná a körgyűrű megépítését, ami a rendkívül túlterhelt forgalommal rendelkező Eperjes számára elfogadhatatlan. Ezért jelenleg már nem mérvadó a pénzügyminisztérium elemzése. „Az eperjesi körgyűrű a D1-es autópálya kulcsfontosságú szakasza, ebben a pillanatban már nem kockáztathatunk” – mondta a miniszter. A túlárazott útszakaszra reagálva ő is kidolgoztatott egy elemzést, amelyből kiderül, hogy a kiadásokat legfeljebbhat százalékkal lehet lefaragni, ami 21 millió eurót jelent. A tárcának június végéig van ideje arra, hogy leadja Brüsszelnek a kulcsfontosságú dokumentumokat, melyek nélkül az Európai Unió nem hagyja jóvá az anyagi támogatást.

Érsek szerint ráadásul a körgyűrű esetében figyelembe kell venni, milyen bonyolult útszakaszról van szó, számos kereszteződéssel, alagúttal, bekötőúttal, így mindezt figyelembe véve az úthálózat kilométerenként 19 millió euróba fog kerülni. „Igen, elkezdhetnénk újratervezni ezt a sztrádaszakaszt, ám végeredményben azt tudnánk csak elérni, hogy Eperjes 8–10 év múlva kapna csak új utat” – állítja a miniszter.

Déli körgyűrűk

Mint ahogy arról korábban tájékoztattunk, a fontosabb magyarlakta települések körgyűrűi is készülnek. A Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) a Pravda napilap információi szerint már dolgozik a vágsellyei, a komáromi és a korponai körgyűrűk előkészítésén, a legközelebb a legelső város áll az út megépítéséhez. Vágsellye lakosai hónapokon át figyelmeztetnek a tarthatatlan közlekedési helyzetre; a városon naponta 20 ezer autó vonul végig. Az állam elemzése szerint egy új útszakasz megépítése Vágsellyén nem egész 70 millió euróba kerülne.

A közlekedési tárca olyan körgyűrűk kivitelezését kezeli prioritásként, amelyek fontosabb útszakaszokra, sztrádákra vagy gyorsforgalmi utakra fognak a jövőben csatlakozni. A lényeg, hogy egy épülő gyorsforgalmi útról a forgalmat ne tereljék be a városba. A korponai körgyűrű (1/66-os út) az R3 gyorsforgalmira kapcsolódik majd, ezzel a projekttel kell összehangolni, míg Komárom esetében (1/64-es út) az új híd megépítését kell figyelembe venni.

Az NDS ugyanakkor dolgozik a fővárost Szenccel összekötő 1/61-es út kiszélesítésén. A minisztérium ugyanis eldöntötte, hogy ez utóbbit négysávosra bővíti. Ugyanúgy szélesíteni fogják a D1-es szakaszát Pozsony és Szenc között, a jelenlegi hat sáv helyett nyolcsávosra.

Komárom a harmadik

A pénzügyminisztérium mellett dolgozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) az elmúlt hónapokban kidolgozott egy jelentést a szlovákiai városok közlekedési helyzetéről. Ebből kiderül, hogy Eperjesen és Rózsahegyen a legrosszabb a helyzet – az előzőn naponta közel 30 ezer autó halad át, az utóbbin 25 ezer.

A két kerületi város után került az elemzésben a harmadik helyre Komárom, amelynek úthálózatát naponta 22 ezer autó használja, ennek tíz százaléka teherforgalom, a nehéz kamionok nemcsak az utakat, hanem a környező házakat is rongálják. Az új komáromi Duna-hidat 2020-ban fogják átadni a forgalomnak, így biztosra vehető, hogy ezt követően még inkább felélénkül a forgalom. A híd megépítésének költségeit Szlovákia és Magyarország elosztotta, ám hozzájárul az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) is.