Ennyivel nőhetnek jövőre a fizetéseink

„Egyelőre nehéz felbecsülni, milyen irányt vesz a járványhelyzet az elkövetkező időszakban, és emiatt milyen szigorítások várhatók, amit azonban már most látunk, hogy a szlovákiai cégek jelentős része alkalmazkodott az új helyzethez, és képes a járvány idején is működni” – mondta el lapunknak Miroslav Garaj, a Grafton Slovakia ügyvezető igazgatója. Szerinte mindez meglátszik a fizetéseken is. A Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint a bruttó országos havi átlagbér Szlovákiában az idei harmadik negyedévben elérte az 1185 eurót, az egy évvel korábbi 1113, és a 2019-ben mért 1068 euróval szemben.

Gyorsabb béremelkedés

„Az átlagfizetés idén nagyjából 3,5 százalékkal nőtt 2019 második feléhez és 2020 első negyedéhez képest. A legnagyobb növekedést az iparban, a kereskedelemben és az egészségügyben tapasztaltuk. Az előzetes becsléseink szerint jövőre az ideinél gyorsabb ütemben nőnek majd a fizetések, az átlagos béremelkedés az idei évhez képest így elérheti az 5–8 százalékot”

– tette hozzá Garaj. Idén változtak az alkalmazottaknak juttatott bónuszok is. A cégek többsége az alkalmazottaik egészséges életstílusát támogató programokra összpontosított, míg a továbbképzésre kisebb összeg jutott a korábbiakhoz képest, Garaj szerint azonban jövőre várhatóan már erre is nagyobb figyelmet fordítanak a cégek.

Tömeges toborzás

A járvány őszi hulláma ugyan nem várt erővel csapott le Szlovákiára, és egyelőre nem lehet tudni, milyen pusztítást végez majd a koronavírus omikron variánsa, a szlovák munkapiacon ennek ellenére javult a helyzet. „A foglalkoztatottság az összes régióban nőtt, miközben egyre több cég jelent be tömeges toborzást. Ez utóbbi elsősorban az autóiparra, az élelmiszeriparra és az elektronikai ágazatra jellemző. Az elkövetkező időszakban így további javulás várható” – tette hozzá Garaj.

Több ajánlat a fiataloknak

A Grafton Slovakia felmérése szerint az új munkalehetőségek számát tekintve Szlovákiának már sikerült visszatornásznia magát a járvány kirobbanása előtti szintre, így várhatóan újra egyre több külföldi vendégmunkásra lesz szüksége a gazdaságnak. „A külföldi vendégmunkások gyors beáramlásának azonban továbbra is gátat vetnek a járványügyi megszorítások. Ennél is rosszabb hír, hogy Szlovákia már az ukrán, a szerb és a román vendégmunkásoknak sem olyan vonzó, mint korábban” – állítja Garaj. Szerinte a cégek emiatt egyre nehezebben találnak majd szakképzett, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező munkaerőt, aminek viszont a pályakezdő fiatalok örülhetnek, hiszen így számukra is több lehetőség kínálkozik.

Nem kell a „migráns”?

A szakemberekből Szlovákiában is az IT-ágazatban van a legnagyobb hiány. „Mivel ebben az ágazatban az angoltudás minimális elvárásnak számít, és rendkívül elterjedt a távmunka, a jó szakembereknek nem okoz gondot az elhelyezkedés azokban az országokban, amelyek a legjobb feltételeket kínálják. A szakemberhiány enyhítésére az országok többsége két receptet alkalmaz: a főiskolai oktatás hatékonyságának a növelését és a vendégmunkások minél szélesebb körű alkalmazását. Szlovákia azonban mindkettőben lemarad” – nyilatkozta Emil Fitoš, a Szlovákiai IT-szövetség (ITAS) elnöke a TASR hírügynökségnek. Szerinte egyáltalán nem biztos, hogy a főiskolák nemrég bemutatott reformtervezete javít majd a helyzeten. A cél az lenne, hogy az iskolák a munkáltatók által legkeresettebb szakmákra oktassák a diákokat, amit a bemutatott reformtervezet Fitoš szerint nem garantál. Lemaradunk azonban a vendégmunkások idecsalogatásában is. „Csehország és Lengyelország jelentős sikereket ért el e téren, elsősorban az ukrán vendégmunkások magukhoz csalogatásában. Szlovákiában azonban a politikai térben még mindig az a nézet uralkodik, hogy nincs szükségünk migránsokra, még úgy sem, ha magasan képzett szakemberekről lenne szó” – tette hozzá Fitoš, aki szerint erre még alaposan ráfizethetünk.