Egyre nehezebb megválni a mamahoteltől

A mamahotel – ami a legtalálóbb kifejezés arra, a napjainkban egyre jellemzőbb jelenségre, hogy számos fiatal sokkal később hagyja el a szülői házat, mint régebben, így a felnőttkoruk elején is lényegében a szüleik tartják el őket – továbbra is rendkívül népszerű Szlovákiában. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat elmúlt évi adatszerzése alapján a szlovákiai fiatalok átlagosan nagyjából 31 éves koruk előtt intenek búcsút a szülői háznak vagy lakásnak, és ez a trend az elmúlt tíz évben alig változott.

„Tavaly Portugália vezette a listát, vagyis a fiatalok ott tartanak ki legtovább a szüleikkel, átlagosan 33,6 éves korukban röppennek ki a családi fészekből. Őket a horvátok követik, 33 éves átlagkorral, Szlovákia pedig a harmadik”

– mondta el lapunknak Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A lista ellenkező oldalán a skandináv országok találhatók: Svédországban átlagosan 19, Finnországban és Dániában pedig 21 évesen önállósodnak a fiatalok, míg az uniós átlag 26,5 év körül mozog.

Drága önállósodás

A mamahotelben élő fiatalok száma természetesen a fentiekkel fordított arányosságban mozog. Míg a skandináv országokban a fiatalok 16–18%-a él a szüleivel, Szlovákiában csaknem a kétharmaduk, Horvátországban pedig több mint a háromnegyedük.

„A szüleikkel együtt élő fiatalok számát leginkább a lakáshoz jutás és a lakásfenntartás költségei határozzák meg, amelyek az ingatlanárak emelkedésével párhuzamosan nőnek. Az elmúlt években ugyan olcsóbban lehetett lakáshitelhez jutni, manapság azonban már újra nő a jelzáloghitelek kamatszintje. A lakóingatlanok ára ráadásul látványos ütemben nőtt”

– mondta el Horňák. A Deloitte könyvvizsgáló cég legutóbbi felmérése szerint egy 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához Szlovákiában nagyjából 13 évet kell dolgozni, ami azt jelenti, hogy 13 éven keresztül a bruttó átlagbérből minden egyes centet félre kellene tenni, ha kizárólag a fizetésünkre hagyatkoznánk. Ráadásul, csak az elmúlt egy évben nagyjából 20 százalékkal nőttek a lakásárak, miközben az elemzők szerint az árak látványos csökkenésére belátható időn belül nem számíthatunk.

Hiányzó bérlakások

Nem kevésbé fontos tényező a fiatalok lakáshoz jutásának az útjában azonban a bérlakások hiánya is. A bérlakások aránya Szlovákiában 8% körül mozog, ami a nyugat-európai vagy skandináv országokhoz képest elképesztően alacsony arány. Az egyik lehetséges megoldás ezért a bérlakások elérhetőségének a növelése, ami lehetőséget teremtene a fiatalok, de más csoportok, például az egyedülálló szülők számára is az önállósodásra. „Nem szabadna figyelmen kívül hagynunk azonban a nyugat-európai országokban bevált egyéb módszereket sem, amelyek közül a társbérletet említeném. Ez utóbbinak a lényege, hogy egy közös lakásban több fiatal él együtt, osztozva a közös fürdőszobán, konyhán és szükség esetén a nappalin. Az együttélésnek ez a formája különösen elterjedt Észak-Európában, Németországban, Ausztriában és Svájcban is” – tette hozzá Horňák. Az államnak szerinte nagyobb figyelmet kellene fordítania azonban a fiatalok munkanélküliségére is, amely már régóta meghaladja az átlagos munkanélküliségi rátát, és szintén egy olyan tényező, amely megakadályozza a fiatalok önállósodását.