Éberhard most Eberhard lehet

– A népszavazás költsége becslésem szerint pár ezer koronára rúgSomogyi Tibor felvételeMiért érzik úgy, hogy meg kell változtatni a község hivatalos elnevezését?

Mert a Malinovo név hazugságokon alapul. 1945. augusztusában a nemzeti tanács belügyi tanácsa elrendelte a német és magyar települések elnevezésének felülvizsgálását és szlovákosítását. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett a tanács, hogy tartsák tiszteletben a történelmi elnevezéseket. Az akkori közigazgatási biztos, Jakub Pálfy-Polyevka ezt a felszólítást nem vette figyelembe és javaslatára a községi tanács öt tagja döntött a névváltoztatásról. A biztos viszont azt állította, a falu polgárai egyhangúlag döntöttek a Malinovo név mellett.

Abból mennyi az igazság, hogy Malinovszkij tábornok járt a faluban?

Az idősebbek sem emlékeznek erre, pedig a magas rangú tisztek akkoriban nagy parádéval vonultak be a településekre, ami sokáig megmarad az emberek emlékezetében. A biztos ugyan azt állította, hogy a szovjet vezér két napot töltött Éberhardon, bizonyíték azonban nincs rá. Ezzel szemben az évszázadok során sok híresség megfordult a faluban. 1550-ben I. Ferdinánd kereste fel Éberhard várát. 1679-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek menekült ide a Pozsonyban dúló pestisjárvány elől. 1911-ben pedig az USA elnöke, Theodor Roosevelt tett baráti látogatást a községben. Ők valamenynyien Éberhardon és nem Malinovóban jártak. Az elődeinknek tartozunk annyival, hogy visszaállítsuk a történelmi elnevezést.

Előzetesen tartottak-e közvélemény-kutatást a faluban?

Nem volt felmérés. Egyrészt nem tartottuk fontosnak, másrészt a népszavazás maga a közvélemény-kutatás. 1989-től pedig már többször felmerült, hogy vissza kellene térni az eredeti elnevezéshez. 1992-ben meghiúsult egy kísérlet. Azóta is állandóan napirenden volt a kérdés.

Sikerülhet mozgósítani a választásra jogosult polgárok felét, hogy érvényes legyen a szavazás?

A vélemények megoszlanak. A fiatalok, akik nem ismerik a történelmet, megszokásból a Malinovót kedvelik. Az idősek viszont már évek óta szorgalmazták a névváltoztatást.

Az ő kezdeményezésükre vágtak bele?

Nem. A képviselő-testület áprilisban kapott egy levelet Viliam Stockmantól, aki nem tősgyökeres éberhardi, 20 éve költözött a faluba. Tanulmányozta a falu történelmét, és azt hangoztatta, a történelem senki számára sem lehet közömbös. Ez a levél adta az ösztönzést, és április 30-án a testület úgy döntött, kiírja a referendumot.

Valaki azonban röplapokkal próbálja elriasztani a falubelieket?

Ez így van. A referendum és az esetleges névváltoztatás legnagyobb ellenzője az egykori alpolgármester. Ő diktátumnak nevezi az önkormányzat határozatát és alaptalanul állítja, hogy a névváltoztatás komoly anyagi terheket róna a polgárokra, hiszen irataikat ki kell cserélni.

Ez valóban így van.

Igen, de mindenben az emberek segítségére leszünk. Nem személyesen kell majd intézkedniük, ráadásul az érintettek részéről minimális kiadást igényel az ügyintézés. A névváltoztatást jóváhagyó kormányhatározatot ugyanis az államigazgatási szerveknek, intézményeknek – a bankoknak, biztosítóknak stb. – tiszteletben kell tartaniuk és adatbázisukat automatikusan aktualizálni kell, az igazolványok cseréjét pedig illetékmentesen végzik. A személyazonossági igazolványok és az egészségügyi biztosítási kártyák cseréjét a községi hivatalon keresztül lehet kicserélni. A jogosítványok és a forgalmi engedélyek cseréjét mindenkinek személyesen kell elintéznie. A vállalkozók leírhatják adóalapjukból az ebből adódó kiadásokat, tehát semmit nem veszítenek. Tény, hogy mindenkinek lesz ebből kisebb gondja, de nem az éberhardiak az egyetlenek, akiknek ezt végig kell csinálniuk.

Sokakat elriaszthat a röpirat?

Főleg a nyugdíjasok félnek attól, hogy az okmányok cseréjét maguknak kell majd kérvényezni és ezért fizetniük is kell. Még egyszer hangsúlyozom, erről szó sincs.

Mennyibe kerül az önkormányzatnak a referendum?

Minimális összegbe. A szavazólapokat kedvezményes áron egy helyi polgár nyomtatja, becslésem szerint a kiadások pár ezer koronára rúgnak.