Égető forróság a növénytermesztésben

Az elhúzódó forró nyár a gyümölcsösökben komoly károkat okoz. A királyrévi Agrostaar vezetője arról számolt be, hogy a nap megégeti a gyümölcsöt. Szikura Ferenc az Új Szónak kifejtette, a királyrévi gyümölcsösben becslései szerint a legjobb esetben is ötven százalékkal kevesebb lesz idén az alma. 

„A gyümölcs idő előtt, éretlenül lehullik. Látszik rajta, hogy nem érett, hanem összehúzódik, megfonnyad és lepotyog. Nagyon sok helyen látható égési sérülés az almán, a napsugarak szabályosan megperzselik. A fák nem tudják kellőképpen megtartani a gyümölcsöt, így a vihar is nagyobb kárt okozott a múltkor, mint egyébként. Maga a fa él, de ha öntözzük is, az ágakon így is annyira égeti a nap, hogy tönkremegy” 

– fejtegette. Az almaszedést október elején szokták elkezdeni, de idén már a napokban elkezdték, a termés azonban nem szép. Az igazgató úgy véli, ötven százalékos lehet a terméshozam az átlaghoz képest, amennyiben mérséklődik a meleg és nem fog tovább potyogni a még meglévő alma. Rengeteg a gyümölcs a fák alatt, amit legfeljebb cefrekészítésre lehetne felhasználni, de mivel a gyümölcs éretlen, ezért nincsenek benne azok az összetevők, amelyek a cefrébe kellenek, főleg a cukor és az illatanyagok, így erre a célra sem felel meg. Szikura Ferenc hozzátette, a korábbi években is voltak szárazságok, de az ellen öntözéssel tudtak védekezni. A forróság viszont olyan probléma, amire egyelőre nem tudnak megoldást találni. 

„Talán az ágakat, a leveleket lehetne vízzel permetezni, de az magával hozza, hogy sokkal több lesz a gombabetegség és a kártevő. Az egyre melegebb nyarak miatt elképzelhető, hogy idővel át kell térni más gyümölcsök termesztésére, csak azt nem tudjuk, hogy a hőmérsékleti kilengés mekkora lesz télen. Ha nagyon elmegy a mínuszok felé, akkor növényváltásról nem nagyon beszélhetünk, mert a melegkedvelő gyümölcsök, mint például a narancs, kifagynak. Ha télen is folytatódna a melegebb időjárás, akkor biztos, hogy el lehetne gondolkodni más növényekről is” 

– egészítette ki. Az Agrostaar őszibarackot is termel. Bizonyos típusokból több lett a termés, mint az elmúlt években, mivel a tavaszi időjárás kedvezett neki, korábban beérett, mint máskor, már júliusban leszüretelték, így a hatalmas forróság a legtöbb fajtát elkerülte. A kései fajták azonban szinte teljesen lehullottak. Szikura Ferenc a kertjében lévő fügén is megfigyelte ezt a problémát, elmondása szerint az egyik nap még zöld, másnap már fonnyadt a termés, lepotyog, megtámadják a hangyák, alig lehet belőle enni.

Katarína Vlkovičová is ugyanezekről a problémákról számolt be a körtvélyesi gyümölcsösben. 

„Az alma nem alkalmas a felhasználásra az égési sérülések miatt, amelyek nagyon hasonlítanak arra, amikor a bőrünk leég. A héjon barna foltok jelennek meg, amelyek alatt elkezd rothadni a gyümölcs. Annak ellenére, hogy állandóan locsoljuk a fákat, kiszáradnak, a locsolásra fordított költségek pedig megemelkednek. Az alma nem tud beérni. A pirosodás akkor indul be, ha az éjszakai hőmérséklet kellőképpen visszaesik, nappal pedig süt a nap. Ez augusztus végén, szeptember elején szokott bekövetkezni, de idén ez eddig elmaradt” 

– magyarázta. Hozzátette, a napégés ellen a fák öntözésével a gombásodás miatt nem, helyette hálóval lehetne védekezni, ez azonban komoly anyagi terhet jelent a gazdáknak, miközben az állam nem fektet kellőképpen nagy figyelmet a gyümölcstermesztésre, annak támogatására. A körtvélyesi gyümölcsösben az almán kívül körtét, cseresznyét, sárga- és őszibarackot, szilvát és ringlót termesztenek. A szervezet vezetője szerint minden gyümölcs 2-4 héttel korábban érik be. Az fagykárok ellenére a termés mennyisége elégséges, mert sikeresen tudtak védekezni a fagy ellen. Katarína Vlkovičová elmondása alapján a környező országok átlagát tekintve nagyon jó helyzetben vannak, hiszen például Csehországban a gyümölcs 98%-a elfagyott, de Magyarországon és Lengyelországban is hatalmas károk keletkeztek a gyümölcsösökben.

A nagyfödémesi A+Z Agro Kft. agronómusától, Szalai Gézától megtudtuk, a konzervgyárként működő vállalat saját felhasználásra termeszt nagyobb százalékban zöldséget, valamint 30 hektáron almát, szilvát, cseresznyét és kajszibarackot. A gyümölcsökkel kapcsolatban ugyanazt mondta el, amit a királyrévi és a körtvélyesi kertészetben tapasztaltak, hogy nagyon gyors és korai volt az érés, így a szüret is, az alma szintén nagyban károsodott a napégés miatt, így csak almalé gyártására alkalmas, egyéb felhasználásra nem. A cseresznye egy része a szezon eleji esős időszak következtében berepedezett, de a termésátlag viszonylag jónak mondható, 70% körüli. 

„Alma- és fűszerpaprikát, valamint padlizsánt termesztünk. Ahogy az embernek, úgy a növényeknek is egyfajta stresszt okoz a forróság, amit át kell vészelniük. A növekedési szakaszban van egy optimális hőmérsékleti skála, amely alatt vagy fölött a növény leáll a fejlődésben. Ezt idén érzékeljük. A nagyon erős napsugárzás következtében a növény például eldobja a virágját, vagyis nem köt meg rajta, ami a termés mennyiségében is megmutatkozik, az utolsó termés kevesebb lesz. A paprikánál ugyanúgy megfigyelhetőek az égési sérülések, mint az almánál. Csepegtetéssel öntözzük az egész területet, de időnként fölülről is locsoljuk, hogy lehűtsük és más mikroklímát teremtsünk a növényeknek, ez azonban hosszútávon nem megoldható” 

– fejtette ki. A paprikát tavasszal 60-70 cm magas alagútszerű sátorral lefóliázzák, hogy megvédjék. Erre a célra fátyolfóliát használnak, amivel Szalai Géza szerint némileg lehetne árnyékolni a növényeket, ám a kánikulában már nem jelentene hatékony megoldást, mert megfőnének a tövek alatta. Úgy gondolja, hogy ha az időjárás hasonlóan alakul a jövőben, érdemes elgondolkodni azon, hogy más növényeket termesszenek, a cégük ugyanakkor a szükségletből indul ki, vagyis abból, hogy mit tudnak feldolgozni a konzervgyárban, mivel további eladásra nem termelnek. Bízik abban, hogy erre a kérdésre még nem most kell választ találni.