LAJOS P. JÁNOSPozsony. Gazdasági elemzők véleménye is eltér a sztrájk, illetve a pedagógusok követeléseinek jogosságáról.
Differenciált béremelés kellene
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_1354090298_26.jpg.jpg?itok=NKDcZOHj)
LAJOS P. JÁNOS
Pozsony. Gazdasági elemzők véleménye is eltér a sztrájk, illetve a pedagógusok követeléseinek jogosságáról. Vannak, akik szerint mindenképpen megérdemelnék a béremelést, mások szerint viszont csak a jó pedagógusok bérét kellene emelni, és csak akkor adni több pénzt az oktatásra, ha a rendszert hatékonyabbá teszik.
A 2009-es gazdasági válság előtt Szlovákiában jelentősen nőtt az oktatásra fordított pénz, állítja Eugen Jurzyca, az INEKO gazdaságkutató intézet munkatársa, az előző kormány oktatási minisztere. „Nem teljesen igaz, hogy az oktatásra keveset adunk, és a helyzet nem javul” – állítja a szakértő. – Az igaz, hogy a fejlett országokhoz képest sokkal kevesebbet költünk oktatásra, de az már nem igaz, hogy az oktatásra fordított összeg nem emelkedik.” A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2000 és 2009 között Szlovákiában évente átlagosan 9,1 százalékkal nőtt a regionális oktatásra, vagyis a közoktatásra fordított összeg. Ez a növekedés a legmagasabb volt az OECD rendelkezésére álló adatai szerint. A tanárok és a más, felsőfokú végzettséget igénylő beosztásokban dolgozók bére közti különbség azonban a legnagyobb Szlovákiában az OECD tagországait alapul véve: a tanárok bére nem éri el a felét sem egyéb egyetemi végzettségű alkalmazottak bérének. Jurzyca szerint a tanárok bérét mindenképpen emelni kellene, ez fontos befektetés lenne, amely sokat javíthatna a jövő nemzedék képzettségi szintjén.
Kicsit eltérő Ján Dinga, az INESS gazdasági elemző intézet munkatársának véleménye, szerinte ugyanis az általános béremelést meg kellene gondolni. „A béremelés előtt át kellene alakítani az oktatásügyet, és meg kellene különböztetni a jó és a rossz tanárokat” – mondta lapunknak az INESS elemzője. Szerinte az oktatásügyi minisztérium a többi minisztériummal összehasonlítva az egyik legnagyobb költségvetésű tárca, így saját költségvetésében is kereshetné a rejtett forrásokat. „Az éves költségvetése 2,4 milliárd euró, elsősorban ennek az összegnek a felhasználását kellene ellenőrizni, csak ezután szabadna újabb összegekkel kiegészíteni az oktatási költségvetést” – véli Dinga. Nem lát ugyanis garanciát arra, hogy a szaktárca a megemelkedett forrásokat valóban a pedagógusok bérének emelésére fordítja. „Erre semmi garancia nincs, tartunk tőle, hogy a plusz 100 millió elveszne a rendszerben” – mondta az elemző.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.