Bedolgozták az EB javaslatait a büntető törvénykönyvbe

A rendkívüli ülésen 121 képviselő volt jelen, a koalíció pedig ezúttal sikeresen mozgósítani tudta a három kormánypárti frakciót: 77 szavazattal hagyták jóvá a módosítást 44 tartózkodás mellett. A módosítások közé bekerült egy, az EU pénzügyi érdekeinek fogalmát pontosító kormánypárti javaslat, és egy technikai változtatás is.

Törékeny törvény

A büntető törvénykönyv tekervényes módon jutott el a jelenlegi formájába: a Fico-kormány már megalakulása idején kilátásba helyezte a szabályok megváltoztatását, a parlament pedig idén januárban kezdett tárgyalni a módosításról – az ellenzék élénk tiltakozása közepette. A törvényjavaslat kritikusai elsősorban a Különleges ÍAÜgyészség megszüntetését és a büntetési tételek leszállítását kifogásolták, a téma kapcsán több tömegtüntetésre is sor került Pozsonyban, miközben az ellenzék parlamenti obstrukcióval próbálta meg elodázni a javaslat elfogadását.

A kormánykoalíció által februárban elfogadott törvényt napokon belül módosították, például a nemi erőszakra vonatkozó büntetési tételek csökkentése miatt, majd Zuzana Čaputová államfő és több parlamenti képviselő is az Alkotmánybírósághoz fordult a javaslatcsomag kapcsán. A testület csak júliusban nyilvánított véleményt a módosításról és a legtöbb módosítást nem találta alkotmányellenesnek – a törvény már márciusban életbe lépett, ahogy a Különleges Ügyészséget is megszüntették, mivel a módosítás alkalmazását nem függesztették fel az alkotmányossági vizsgálat idejére. Az Alkotmánybírósággal együtt azonban az Európai Bizottság is érdeklődött a változások iránt, többek között azért, mert az uniós támogatásokat érintő gazdasági bűncselekményekre vonatkozó büntetési tételeken is lazítottak. Az uniós források hatékony elköltését garantáló Különleges Ügyészség megszüntetését szintén nem nézték jó szemmel Brüsszelből, de tudomásul vették. A kormány az európai helyreállítási források csomagjának legutolsó részletéhez is csak hosszas egyeztetés után jutott hozzá, nem akart kockáztatni.

Szigorúbb büntetések

Az Európai Bizottságnak tett gesztusok miatt a változtatások is az uniós forrásokkal kapcsolatos bűncselekményeket érintik. A képviselők többek között megszavazták, hogy uniós támogatásokkal elkövetett bűncselekmények esetében csakis letöltendő szabadságvesztést lehet kiszabni, amennyiben a cselekmény büntetésének felső határa a büntető törvénykönyv külön részének meghatározása szerint meghaladja a hat évet.

A parlament elfogadta az Európai Unió pénzügyi érdekei fogalmának pontosítását is. Döntés születtt arról, hogy az adóhatóságok akadályozása, közvetett korrupció és jogtalan előny nyújtása vagy elfogadása esetében a büntetési tételek nagyságát össze kell hangolni az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelveivel.

A büntető törvénykönyvben az Unió anyagi érdekeit sértő bűncselekmények esetében az elévülési idő is megváltozott. Az eredetileg elfogadott csomagban az elévülés több esetben, köztük az uniós forrásokhoz köthető bűncselekmények esetén is lerövidült. Az új rendelekzések értelmében az uniós források hűtlen kezelésével kapcsolatos vádak már nem évülnek el, ha a törvénymódosítás elfogadása előtt történt az adott bűncselekmény.

A kormánykoalíció által megszavazott módosítások már a mai napon hatályba lépnek.

Elégedetlen ellenzék

A várakozásoknak megfelelően a kormánypártok pozitívan értékelték a változásokat, az ellenzéki képviselők legtöbbje pedig arra mutatott rá, hogy a kora tavaszi kritikájuk megfogadása esetén nem is kellett volna utólag módosítani a szabályokat.

Andrej Danko, az SNS elnöke szerint a koalíció egységet mutatott a lépéssel, az ellenzék pedig „Brüsszelben árulkodik” az igazság kiforgatásával. Danko úgy véli, hogy a kormánykoalíció nem ijedt meg a törvénykönyv módosításával kapcsolatos következményektől, de el szerette volna kerülni a feszültségkeltést az új Európai Bizottság felállításának idejében.

Milan Majerský, a KDH elnöke rámutatott, hogy a büntető törvénykönyv módosítását már a kezdetektől fogva „elbaltázta” a kormánykoalíció. A politikus szerint árulkodó, hogy nyolc hónap alatt öt alkalommal is módosítani kellett a tervezet bizonyos pontjait, miközben az előző kormány idején a KDH által irányított igazságügyi tárca már egy kész, kidolgozott tervezetet hagyott a jelenlegi kormányra.

Michal Šimečka, a Progresszív Szlováia vezetője szerint a fejlemények is bebizonyították, hogy az ellenzéknek és a szakembereknek is igaza volt, mikor a törvénytervezet vitájában felhívták a figyelmet a büntetések enyhítésével járó kockázatokra. Šimečka tagadta, hogy az ellenzék az uniós szerveknél lobbizna a kormány lejáratásáért, véleménye szerint a koalíció amatőrizmusa ellen küzdenek.

A rendkívüli ülés lezárultával elkezdődik a parlament nyári szünete, a testület bizottságai csak augusztus végén ülnek ismét össze, a következő rendes ülésre pedig szeptemberben lehet számítani – ha nem történik ismét egy rendkívüli esemény.