Csengettek a kisiskoláknak

A parlament smeres többsége megszavazta a közoktatási törvény módosítását. A plénum előtte elutasította Érsek Árpádnak (Híd) az MKP-val és a civil szervezetekkel egyeztetett módosító javaslatait, így a törvényben megmaradt a minimális diáklétszám meghatározása.

Így 2015 szeptemberétől csak 11 tanulóval lehet első osztályt nyitni, 13 tanuló kell a 2–4. osztályokba, a felső tagozaton 15 tanuló lesz a minimum, a középiskolákban pedig 17. A törvény 60–70 magyar alapiskola számára végzetes lehet. A jogszabály hátrányos a magyar iskolák számára azért is, mert az alsó tagozaton csak két évfolyam összevonását engedélyezi, amiben legalább 12 tanulónak kell lennie. Hátrányos a kedvezményes létszám meghatározása is, mivel csak azok a községek csökkenthetik kettővel a minimális létszámot, ahol szlovák képzés is folyik – külön iskolában vagy a közös igazgatású iskolában.
A törvény elfogadása előtti órákban a parlament előtt tüntetés zajlott, amelyet a magyar pártok és szakmai szervezetek hirdettek. A kisiskolák bezárását ellenző megmozduláson mintegy háromszázan vettek részt. Az elhangzott beszédek jobbára a kisiskolák közösségmegőrző szerepét, és az állam helytelen hozzáállását hangsúlyozták.

Az állam nem viselkedik korrektül az iskolákkal, szögezte le a nyitóbeszédben Pék László, az SZMPSZ elnöke. „Ha az osztálylétszámokat az OECD-átlaghoz igazítják, akkor a normatív támogatással is ezt kellene tenniük, az ugyanis magasabb, mint nálunk” – magyarázta Pék, hozzátéve, hogy az államnak inkább azon kellene igyekeznie, hogy emelje az oktatás színvonalát. Nem iskolabuszok kellenek, hanem iskolák, hangsúlyozta a következő felszólaló, Érsek Árpád. „Az elbocsátott tanárok a munkaügyi tárcának jelentenek majd anyagi terhet” – mutatott rá a Híd képviselője.

A kisiskolákban gyakran színvonalasabb oktatás folyik, mint azokban, ahová sok gyerek jár, mutatott rá A. Szabó László. „Mi a bűnük? Hogy az államnak felesleges luxust jelentenek?” – kérdezte az MKP alelnöke.
A minisztériumnak nagy körültekintéssel kellene kezelnie a kisebbségi iskolákat, mondta beszédében Ondrej Dostál „Ugyanis általában elvárják a kisebbségi falvaktól is, hogy legyenek tekintettel az ottani szlovákok igényeire” – magyarázta az OKS elnöke. Dostál mellett felszólalt Martin Poliačik, az SaS politikusa is.
A szervezők a részvétellel elégedettek voltak, mondta lapunknak Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője. „Dinamikus tüntetés volt, és külön örülök, hogy sikerült a szlovák politikusokat is bevonni” – mondta Tokár, aki reméli, hogy ez a megmozdulás egy sikeres kezdet lehet.
Pozsonyban, munkaidő alatt megszervezett tüntetésről van szó, figyelmeztetett Berényi József. „Mindezt figyelembe véve kielégítő volt a részvétel” – mondta az MKP elnöke. Az akció végén felolvasták azoknak a falvaknak a neveit, amelyekben magyar iskola működik.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"130188","attributes":{"alt":"","class":"media-image","height":"328","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Az akció a beszédek befejezése után vált igazán izgalmassá. A beszédek után beütötték a szöget a „Kisiskolák” feliratú koporsó fedelébe, majd néhány aktivista egészen a parlament bejáratához cipelte. Miután letették és visszaindultak, a tüntetést felügyelő rendőrök igazoltatni kezdték őket.
Az aktivisták széles vörös nyakkendőket viseltek, amelyek a Smer-kormányt jelképezték. Az igazoltatás közben értek vissza a bejárathoz a Híd képviselői, akik több-kevesebb sikerrel megpróbálták megtudni a rendőröktől, miért igazoltatnak.

A rendőrök szerint a törvény értelmében a demonstrálók nem jöhetnek egy bizonyos távolságnál közelebb a parlamenthez. Ebből vita kerekedett, ugyanis nem a tüntető tömeg vonult a bejárathoz, csak néhány személy. Ehhez viszont mindenkinek joga van, mondta Bugár Béla. „Parancsra cselekedtek. Megpróbáljuk kideríteni, kinek a parancsára” – jegyezte meg a Híd elnöke. Simon Zsolt erre a rendőrök adatait írta le egy papírra, mondván, hogy ma magyarázatot kérnek Robert Kaliňák belügyminisztertől.