Čaplovič-interjú: hasznos lenne az alternatív oktatás

AZ INTERJÚ HARMADIK RÉSZE
* Az oktatási törvény módosításakor azt mondta, hogy az ún. elmagyarosított helyneveknek nem kellene szerepelniük a tankönyvekben. Szlovákiában viszont sok elszlovákosított községnév is létezik, amelyek a II. világháború után mesterségesen keletkeztek Dél-Szlovákiában. Nem kétfajta megítélésről van itt szó – az elmagyarosított neveket elutasítjuk, az elszlovákosítottakat viszont védjük?

A háború előtti Csehszlovákiában volt Érsekújvár és Nové Zámky is. Ha vissza kellene térnünk a régi nevekhez, akkor Párkány esetében nem is a Parkant, hanem az eredeti latin Kakatot használnám. Szóval, ne beszéljünk ezekről a dolgokról, ezek fölösleges problémák. Én azt szeretném, ha a kisebbségek képviselői ismernék a hivatalos megnevezést is, és ezen kívül tudják akár még négy nyelven, én aztánnembánom.

* A magyarországi szlovákok szerint az asszimilációjukat a leginkább az ún. alternatív oktatás bevezetése segítette elő. Ön néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a tantárgyak legálabb 50%-át szlovákul kellene oktatni. Miért támogatja ezt a modellt, ha a kisebbségi szlovákok bírálták azt?

Hogy világos legyen, én járom a világot, s Christer Hallerby svédországi államtitkárnál tett látogatásomkor rákérdeztem, a tantárgyak hány százalékát tanítják a kisebbség nyelvén az alap- és középiskolákban. Ez az arány 15% körül van, a többit hivatalos nyelven oktatják. Csak nézzék meg a tankönyveiket, hogyan működik a rendszer ott, s őshonos kisebbségről beszélünk.

* Finnországban, Olaszországban vagy Spanyolországban azonban másként működik.

Akkor döntsük el: intergrált polgári társadalmat akarunk építeni, vagy nemzeti közösségeket? Én egyértelműen az előbbire szavazok. Ez azt jelenti, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok is érvényesülhessenek az oktatásban és minden más téren Szlovákiában. Nézzenek csak utána: hány magyar nemzetiségű diák diplomázik le műszaki vagy természettudományi szakokon? Ez az arány minimális, mert sajnos, ha a matematikát vagy fizikát csak magyarul tanulják, ezek a diákok az első évfolyamokban kihullanak a vizsgákon. Pedig tudatosítani kellene, hogy a kisebbségi gyerekek között is sok a tehetség ezen a téren, mi pedig tulajdonképpen diszkrimináljuk őket. Azt szeretném, hogy az alap- és középiskolák végzősei a legfelsőbb szinten elsajátítsák a hivatalos nyelvet, úgy, ahogy az anyanyelvüket.

* Nem alapvető polgári jog az anyanyelvi okatás?

Senkit sem fosztok meg ettől a jogától.

* Azt mondta, a tantárgyak felét államnyelven kellene oktatni.

Igen, azt gondolom, hogy a műszaki tantárgyakat, a matematikát, a fizikát vagy a kémiát hivatalos nyelven kellene oktatni, és azokat a tárgyakat, amelyek a kisebbség szempontjából szellemileg érzékenyek és fontosak, a kisebbség nyelvén.

* Szlovákiában azonban az alternatív oktatás mindig politikai téma volt, nem pedig szakmai. Ilyen irányú próbálkozások mindig olyan pártoktól érkeztek, amelyek nem voltak túl barátságosak a magyar kisebbséggel szemben.

Jó, akkor beszéljünk a témáról szakmai síkon. Miért adja sok magyar Dél-Szlovákiában szlovák iskolába a gyerekét?

* Ha az állam hozzáállása a kisebbséghez inkább negatív, sok ember attól tart, hogy a magyar iskolával diszkriminációnak tenné ki a gyerekét.

Ezzel nem értek egyet. Sok magyar többségű faluban a szlovák iskolába jár több gyerek, és eznem az utóbbi 2 év fejleménye, az előző kormány idején is így volt. Ezek az emberek ugyanis tudják, hogy a gyerekeiknek magas szinten kell megtanulniuk szlovákul, egyébként később nem tudnak majd érvényesülni. És mi történik ma? Szlovákiai magyarok százai, akik Magyarországon dolgoztak, hazatérni kényszerülnek, mert a munkaadóik elbocsátották őket, és hasonló a helyzet a romániai magyarokkal is. Hogyan lesznek képesek ezek az emberek elhelyezkedni, hanembeszélnek szlovákul?

* Senki sem mondja, hogy a kisebbségeknek nem kellene elsajátítaniuk az államnyelvet úgy, hogy el tudják magukat tartani az országukban. Ez azonban magyar tannyelvű iskolában is lehetséges. A gond a szlováknyelvoktatás avítt rendszere és gyakran a gyerekek negatív hozzáállása a tárgyhoz.

Ezzel csak egyetérthetek, és tulajdonképpen már régen mondom ezt a Kormány Kisebbségi Tanácsában: a szlovákból elsősorban kommunikációs nyelvet kell csinálni. A magyar pedagógusokkal összefogva meg kell reformálni a szlováknyelv-oktatást úgy, hogy kevesebb legyen a tollbamondás, a nyelvtan és az ipszilon, és a gyerekek legfőképpen kommunikálni tanujlanak meg. Most már a szakembereken a sor, hogy részleteiben is kidolgozzák a rendszert.

* Tehát egyelőre nincs szó az ún. alternatív oktatás bevezetéséről?

Nincs. Én csak a saját véleményemet mondtam el, ami mellett azonban kitartok.

* Némely országban, ahol nagyszámú kisebbségek élnek – például Finnországban – a vegyes területeken a többségi nemzethez tartozó gyerekek is tanulják a kisebbség nyelvét és kultúrúját. A cél közelíteni egymáshoz a közösségeket. Nem lenne ilyesmi hasznos Szlovákiában is?

Azt gondolom, hogy a vegyesen lakott területeken élő szlovákok gyakrabban beszélnek magyarul, mint a magyarok szlovákul, és nem is kell tanulniuk. A szlovákok mindig könnyebben integrálható és sajnos könnyebben is asszimilálható nemzet voltak. De az, hogy nálunk a magyar gyerekek mindent magyarul tanulnak az iskolában, Európán belül teljesen egyedi példa. A hazai ruszin és német iskolákban sem ez a gyakorlat, a tantárgyak többségét ott is szlovákul tanulják a gyerekek.

(Czajlik Katalin, Mózes Szabolcs)

A teljes interjú szombati nyomtatott kiadásunkban olvasható.

Az első részt itt találja meg:
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/01/31/az-autonomiat-csak-csaky-es-duray-akarja
Az interjú második része itt:
http://ujszo.com/online/kozelet/2009/01/31/caplovic-interju-a-foldrajzinev-hasznalat-ugyeben-mikolaj-a-felelos

Folytatjuk!