Bugár és Menyhárt értékeli a magyar–magyar csúcsot

Menyhárt József, az MKP elnöke [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"255936","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"925","style":"width: 600px; height: 348px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"1595"}}]] 
A találkozón hangsúlyozták, ez nem politikai, hanem szakmai egyeztetés. Mikor kerül sor a politikaira a két párt között?
Megyei választásokra készül mindenki. Lehetséges, hogy ez is közelíti a feleket abban, hogy erős képviselet legyen mind az egyik, mind a másik párt esetében. Mi az előző vezetéssel három évvel ezelőtt egy nagyon jó eredményt értünk el, 42 megyei képviselőnk van és három megyei alelnökünk. Ezt az eredményt szeretnénk hozni a jövő évben is. A megyéknek közösségi szempontból rengeteg olyan ügye van, ami a közösség szempontjából fontos. Bugár Béla az egyeztetésen felvetette, továbbra is áll a tavaszi meghívása a politikai egyeztetésre. Mikor lehet ebből valami?
Konkrét időpont még nincs, ez a két párt egyeztetésén múlik. Én úgy gondolom, hogy ez a jövő év zenéje. Mi jelenleg még felméréseket végzünk, hogy hol tartunk, mit tudunk kihozni magunkból, kik az arcaink. Hiteles arcokat kell találnunk, és úgy gondolom, az MKP-nak meg is vannak a hiteles arcai, akik építhetők. Viszont nyilvánvaló, hogy egyeztetések lesznek, ezt nem fogjuk megkerülni. Saját, konkrét elgondolásokat viszünk és teszünk le az asztalra.

Mi a garancia arra, hogy a magyar–magyar párbeszéd nem jut a „kisebbségi minimum” sorsára, melyet aztán végül senki sem tekintett mérvadónak?
Dolgozni kell, egyeztetni, nemcsak pártvonalon, hanem minden más vonalon. Erősíteni kell minden olyan vonalat, melyek egy-egy szakpolitikai kérdéshez hozzárendelhetőek. Mi ezzel a párbeszéddel nem tudtuk le a dolgunkat, ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Keresnünk kell az utakat, az egyeztetést, az ötleteket. Ez a munka elkezdődött, és csak rajtunk múlik, lesz-e folytatása. Szerintem eredményeink is lesznek, az akarat megvan.  Bugár Béla, a Híd elnöke [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"255937","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"925","style":"width: 600px; height: 395px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"1405"}}]]
Kinőhet ebből a szakmai egyeztetésből egy politikai együttműködés a Híd és az MKP közt?
Utaltam arra, hogy amennyiben közös a célunk, a szlovákiai magyarság megmaradása és fejlődése, akkor kétszintű párbeszédet kell folytatni, szakmait és politikait. A politikaira hívtuk meg a választások után az MKP-t. Majd eldöntik az elkövetkező időszakban, eljönnek-e, és folytatunk-e párbeszédet többek között a megyei és az önkormányzati választásokkal kapcsolatban. A szakmai párbeszéd ma itt elkezdődött. Talán az ilyen szakmai egyeztetéseken a bizalom is helyreáll majd. Most olyan szakmai dokumentum született, mely a politikumot erősíti.

Elhangzott, hogy a kisebbségi iskoláknak pozitív diszkriminációra van szüksége. Ez most megvalósítható?
A jelenlegi kormány első törvényjavaslatai közé bekerült – az SNS minisztere hozta be – az a törvény, mely megszüntette az osztálylétszámok kvótarendszerét a kisebbségi iskolák számára. Ezzel nemcsak a kisiskolákat mentettük meg, hanem az összes alapiskolát is. A másik feladat az anyagi háttér megteremtése, melyhez készül a törvény – oda kell figyelnünk, hogy itt is pozitív diszkriminációt kapjanak az iskoláink. ÖSSZEFOGLALÓNKAT A MAGYAR-MAGYAR PÁRBESZÉDRŐL ITT TALÁLJA

Mi a garancia arra, hogy a magyar–magyar párbeszéd nem jut ennek a dokumentumnak a sorsára?
A kisebbségi minimum azért nem vált meghatározó dokumentummá, mert sokan, többek közt a Kerekasztal is azt értette alatta, hogy azonnal meg kell valósítani. Nem azt nézték, hogy például a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása számos esetben pozitív és előremutató, hanem azt, hogy nem teljesült azonnal az, amit leírtunk. Egy dokumentumra nem tekinthetünk úgy, hogy ha nem teljesül belőle minden, akkor nem teljesül semmi. Úgy kell rá tekinteni, mint egy célra, ami felé néha nagyon rögös az út. (fm)