Boncasztal

Tőzsér Árpád Faustus Prágában című drámai költeménye a tárgya az Élet és Irodalom ez évi 9. számában a Ketten egy új könyvről rovatnak. A kritikusok egyike, Bodor Béla Tőzsér költészetéről egyebek közt megállapítja: „Munkálkodása lényegében centrum nélküli, ellentétben még kortársaink egy részével is, akik aggálytalanul helyezik el önnön egójukat fikcióuniverzumuk középpontjában.” A részben Kalligram-szerzőnek is tekinthető Borbély Szilárd Tőzsér verses drámáját így jellemzi: „A Faustus Prágában legfontosabb tétje a nyelvhasználat, a nyelvi formák használatának áthallásos játéka. A régi nyelv modern ironikus újraírása Tőzsér Árpád munkája legjobb helyein megjelenik.”