Békés válással születő iskola

Olyan munkát kívánunk végezni az önálló magyar gimnáziumban, amely az egész környéken elismert lesz.” A szerző felvételeSzáraz Dénes, a gimnázium igazgatóhelyettese nem titkolt örömmel fogadta a pedagógusokkal és szülőkkel együtt a hírt, hogy a közös gimnáziumot még az idei tanévben kiiktatják az oktatási intézmények hálózatából.

A délvidéki járások csaknem mindegyikében működik magyar igazgatású középiskola, mindeddig kivételt képezett a Nyitrai és az Érsekújvári járás. Tizenhárom éves elszánt küzdelem után a gimnázium magyar tagozata a jelek szerint a 2004/2005-ös tanévet önálló iskolaként kezdi meg. Milyen előzményei voltak a különválásnak?

A magyar tagozat már 1990-ben kérte az önállósulást, a leltár szétválasztása is megtörtént, de az oktatási tárca akkori vezetője egyetlen iskola válásába sem egyezett bele. Ekkor még a régi épületben dolgoztunk, és nem működött a nyolcéves gimnáziumunk sem. Megszüntettük 1993-ben a közös szülői szövetséget, a magyar tagozat létrehozta a Pázmány Péter Alapítványt, ami a szülők számára motivációt jelentett, ettől még inkább a sajátjuknak tekintették a tagozatot. Vavreczky Attila, a szülői szövetség akkori vezetője volt az alapítója, az ő ideje alatt merült fel a magyar gimnázium létrehozásának gondolata. Az őt követő elnökök, Hegedűs András, Decsi György, Hugyivár Imre, valamint a jelenlegi elnök, Nagy Tibor támogatása nyomán egyre erősebb ösztönzést kapott az elképzelés megvalósítás, s a szülői szövetség létrehozta a Pázmány Péter Polgári Társulást.

Nyugdíjba vonulása előtt Tóth Sándor, a gimnázium igazgatója is zöld utat engedett a kezdeményezésnek oly módon, hogy a petíciós bizottság javaslatát az iskolatanács elé bocsátotta.

Igen, ennek köszönhetően a kerületi hivatalnak továbbították a kérelmet. Annyit elértünk, hogy magyar és a szlovák osztályok olyan módon szétváltak, hogy a pedagógusok nem tanítottak a másik tagozaton. Ez alól csak a szlovák nyelvet oktató, szlovák szakos pedagógus képez kivételt, vele a jövőben is szeretnénk együttműködni. A magyar tagozat 2001 szeptemberében – helyszűke miatt – elköltözött a több mint 160 éves múltú intézmény patinás épületéből. Tavaly, az év elején a szülők 900 aláírással támogatták a különválását. Később a megyei önkormányzat, az iskola új fenntartója elé került a kérelem, melyet tavaly november 11-én pozitív elbírálásban részesített, ami mindenekelőtt Dolník Erzsébetnek, az oktatási bizottság elnökének köszönhető. A döntést az illetékes tárcának továbbították, és kérésünk egy év után végül kedvező elbírálásban részesült. A magyar tagozaton jelenleg 15 osztályban 360 diák tanul, az iskola kettéválása miatt nem kell új tanerőket felvenni, ugyanakkor a meglevők közül sem kell senkit elbocsátani.

Megoldást kell azonban találni az intézmény épületének megfelelő kezelésére. A várostól egy koronáért bérelt létesítmény javításra szorul, de azt sem a tulajdonos, sem a megye nem vállalja. Van az épületnek ilyen szempontból jelenleg gazdája?

Nincs, ám a problémával kapcsolatban a mostani tanévben megoldás születhet. Az iskola épületében jelenleg elférnek a magyar gimnázium osztályai, idén két osztályunk fog leérettségizni, jövőre hármat nyithatunk, egyet a nyolcéves, kettőt a négyéves tagozaton. Jövőre három osztályunk fog már érettségizni. A városban, a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó középiskolák közt épületcserékre kerül sor. Nekünk megfelel a jelenlegi épület, de mivel csak szimbolikus bérleti díjat fizetünk, nem várhatjuk el a létesítmény tulajdonosától, hogy vállalja a javítási munkálatokkal kapcsolatos kiadásokat. Az egészségügyi iskola kiköltözik a mostani bérleményéből, amiért a megye jelentős, több mint 650 ezer korona bérleti díjat fizet egy egyházi rendnek. A felszabadult összegből, előzetes megbeszélések szerint, a megye tud majd megfelelő bérleti díjat fizetni épületünkért a városnak, amiért az vállalná a javítást. A létesítmény ugyanakkor Érsekújvár Nyárhídnak nevezett területén található – közel a vasúti pályaudvarhoz és az autóbusz-megállókhoz –, s azt a város vezetése szeretné a közeljövőben felújítani.

Gondolom, a szülőkkel és a pedagógusokkal nemegyszer megvitatták már, milyen lehetne, illetve milyen lesz a különválást követően az intézmény arculata, jövőképe...

Az Érsekújvári járásban nincs önálló, magyar tanítási nyelvű középiskola. Versenyek idején irigykedve figyeltük meg, hogy némelyik, járásunkon kívül eső magyar középiskolában milyen baráti, szinte családias légkör uralkodik. Reméljük, hogy közös erővel, a szülőkkel és az iskola huszonhat pedagógusával együtt olyan intézményt hozunk létre, amely a régiónkon belül egyfajta szakmai műhelyként szolgálhat. A Nyitrai járásban sincs magyar tanítási nyelvű gimnázium, onnan is hozzánk járnak a gyerekek. Úgy tervezzük, hogy kollégiumot biztosítanánk a számukra, mivel az útiköltség egyre drágább. Szeretnénk, ha a magyar gimnázium belakná a jelenlegi bérleményt, és a város segítségével felújíthatná a sportpályát. Olyan oktató-nevelő munkát kívánunk végezni az önálló magyar gimnáziumban, amely az egész környéken elismert lesz. Az idegen nyelvek és a számítástechnika oktatását is megerősítjük. Ma már az előnyét is látom annak, hogy az oktatási tárca részéről kérelmünk elbírálása valamelyest elhúzódott. Több időnk jut a vagyonelosztásra. Érsekújvárott egy intézmény békés szétválását szeretnénk ebben az iskolaévben lebonyolítani, amit Milan Holota, a gimnázium jelenlegi igazgatója is helyénvalónak tart. A magyar gimnázium a jövőben Kassák Lajosnak, Érsekújvár szülöttének nevét szeretné felvenni.